"Ha az embernek üres a zsebe, akkor nem szabad" – ezzel kampányolt Jaroslaw Kaczynski pártja, a PiS Lengyelországban.  Meg is nyerte a kormánypárt az EP-választást, annak ellenére, hogy az ellenzék összefogott ellene. "Tetszik nekünk vagy sem, de az illiberális kormányzatok hozták az új szociális programokat Európába" – nyilatkozta a Deutsche Wellének Mitchell Orenstein professzor az USA-ból, a Pennsylvania egyetemről. A kelet-európai és orosz problémák kutatója rámutat arra, hogy Orbán Viktor Magyarországon és Jaroslaw Kaczynski Lengyelországban nem csak a migráns probléma kiaknázásával érte el választási sikereit, hanem azzal, hogy olyan gazdaságpolitikát folytat, mely kedvez a középosztálynak és a szegényeknek. Jaroslaw Kaczynski megígérte a családoknak, hogy immár a havi 500 zloty támogatás az első gyerek után is megérkezhet, a 26 éven aluli fiataloknak nem kell adót fizetniük, és a nyugdíjasok 13-ik havi nyugdíjat kapnak. Mi ez, ha nem széles választói tömegek megvásárlása?

Jézus és Keynes

Lengyelországban sokan vannak, akik pozitívan értékelték a társadalom kohézióját, a kulturális homogenizálódást és a nacionalizmust, mely a rendszerváltás előtt jellemezte a hatalmat lengyel földön – hangsúlyozza Brian Porter-Szucs, aki könyvet is írt a témáról (When Nationalism Began to Hate – Amikor a nacionalizmus gyűlölni kezdett). Felfogása szerint Jaroslaw Kaczynski a kereszténységgel cserélte fel a népszerűtlen marxista ideológiát, de megtartotta a jóléti államot, mely gondoskodik a polgárairól, melyre azok rá is szorulnak. Egyfajta szociáldemokrata gazdaságpolitika ez, melyet keresztény és nemzeti jelszavakkal adnak el a lakosságnak. A neves közgazdász, Keynes ugyanis épp azt ajánlotta a kapitalizmus megreformálása érdekében, hogy az állam játsszon aktív szerepet a gazdaságban és a szociális problémák megoldásában.

Felborul-e az egyensúly a szociális kiadások növekedése miatt?

Sokan erre gondoltak Lengyelországban, amikor a kormányzó párt három éve bevezette az 500+ programot, vagyis aktívan támogatni kezdte a gyerekes családokat. De nem borult fel az egyensúly. Mateusz Morawiecki miniszterelnök azt ígéri, ezúttal sem fog. Ő 30-40 milliárd zloty pluszkiadással számol – ez euróban 6,9-9,3 milliárdot jelent. Az ING bank szakértői szerint 9 milliárd euró körül lesz a szociális csomag ára. Tavaly a lengyel gazdaság növekedési üteme 5% volt, a költségvetési hiány pedig rekordalacsony: mindössze a GDP 0,5%-a. Érthető, ha Varsóban nem tartanak attól, hogy átlépik a 3%-os határt, amely már kicsapná a biztosítékot Brüsszelben.

Orenstein professzor a Pennsylvania egyetemről arra mutat rá, hogy az ellenzék és a kormány szakértő kritikusai arra számítottak, hogy növekszik a költségvetési deficit, de épp ellenkezőleg, az csökkent. Érvényesült ugyanis a keynesi multiplikátor hatás, vagyis a szociális kiadások emelése meglökte a növekedést. "Egy új politikai rend van kialakulóban Európában" – állapítja meg Orenstein professzor, Magyarországra és Lengyelországra célozva. "Ez az új rend nem jobboldali vagy baloldali, mert meghaladja a korábbi fogalmi kereteket." – állítja a Pennsylvania egyetem professzora, aki a német közszolgálati Deutsche Wellének nyilatkozott.