szerző:
Oroszi Babett
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A NER-hez kötött legismertebb vállalatok Orbán Viktor kormányra kerülése óta akkorát növekedtek, amekkora emelkedést csak ritkán látni. Mészáros Lőrinc cégei mellett látványosan kilőttek az Orbán Viktor családjához, valamint Andy Vajnához, Garancsi Istvánhoz, Szíjj Lászlóhoz, és Paár Attilához köthető társaságok is. A számokat látva nehezen hihető az, hogy Magyarországon piacgazdaság működik.

• 2010 óta a NER-hez köthető legismertebb vállalatok (Mészáros Lőrinc cégcsoportját nem számítva) összesen 196 milliárd forint nyereséget termeltek, a tulajdonosok ebből 155 milliárdot fizettek ki maguknak osztalékként

• Az Orbán-család résztulajdonában álló vállalkozásokból 2010 óta több mint 10 milliárd forintot vettek ki, ennek egy része az Orbán-családhoz vándorolt, a család tehát már többszörös milliárdos

• A Duna Aszfaltból 45 milliárd forintot lapátoltak ki 2010 óta, a Las Vegas Casino Kft./Zrt.-ből 38 milliárd forintot, a Közgépből 37 milliárd forintot

• Szíjj László Duna Aszfaltja az Orbán-kormány kezdetén még csak 20 millió forint osztalékot termelt az üzletembernek, tavaly már 13 milliárd forintot, a különbség 650-szeres

• A Garancsi István többségi tulajdonában álló Market Zrt. 6 milliárd forint nyereséget termelt, amíg át nem vette Orbán Viktor barátja, a tulajdonszerzés után viszont a nyereség 15 milliárd forintra nőtt

Jó helyre megy a befizetett adónk? – a legtöbb magyar és európai állampolgár fejében előbb-utóbb megfordul ez a kérdés, a magyarországi közbeszerzések eredményeit látva pedig joggal merül fel a “nem” válaszként. Itthon rendre ugyanazok a cégek nyerik a milliárdos munkákat – olyan vállalatok, amelyek így vagy úgy, de a NER-hez köthetők. A közpénzből finanszírozott megbízások pedig igen jól fizetnek, elég csak Mészáros Lőrinc szárnyalására gondolni.

Túry Gergely

Mészáros társaságai kapcsán már unalomig ismételt az a tény, hogy ekkorát cégek ilyen rövid idő alatt valódi piaci körülmények között nem tudnak nőni, ám míg a Mészáros-társaságok eredményeiről évről évre számos szó esik, addig arról már kevesebb, hogy a többi közbeszerzés-lovag NER-vállalat is hihetetlennek tűnő emelkedést produkált az elmúlt években.

Ott van például a jelenleg Szíjj László többségi tulajdonában lévő Duna Aszfalt, amely azután lett a NER első számú építőcége, hogy Simicska Lajos kiesett a rendszerből. A vállalat nyeresége a 2010-es 464 millió forintról 2018-ra 18,5 milliárd forintra emelkedett, és míg 2010-ben és 2011-ben is csupán 20-20 millió forint osztalékot vettek ki a tulajdonosok (akik akkoriban Szíjj László és Varga Károly voltak, 50-50 százalékban), addig tavaly már ugyanebből a társaságból 13 milliárd forintot tudott kivenni Szíjj László. Ez 650-szeres emelkedést jelent. Infografikán mutatjuk a Duna Aszfalt szárnyalását – ahogy a többi NER-cégét is.

1. ábra

2. ábra

A Duna Aszfalthoz hasonló növekedést produkált a másik kedvenc építőcég, a West Hungária Bau. Ez a vállalat az általa elnyert sokmilliárdos közbeszerzések mellett onnan ismert, hogy egyik tulajdonosa (Paár Attila) Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak az üzlettársa. A West Hungária Bau 2010-ben 400 millió forint nyereséget termelt, 2018-ban viszont már 7 milliárd forintot. Hogy a vállalat bekerült a NER-be, meglátszik a kivett osztalékon is: míg 2010-ben, 2011-ben és 2012-ben is kevesebb, mint félmilliárd forintot tudtak kivenni a tulajdonosok, addig 2018-ban már 4 milliárd forintot. Ebből Paár Attilának 3,2 milliárd jutott.

3. ábra

4. ábra

A harmadik nagy NER-építő a Market. Ezt a céget 2014 végén vette át Garancsi István, Orbán Viktor barátja. Amióta Garancsi beszállt többségi tulajdonosként (51 százalékos tulajdonrészt szerzett egyik cégével), azóta 15,5 milliárd forint nyereséget termelt a cég, az azt megelőző években összesen 6 milliárd forintot, tehát kevesebb, mint a felét.

5. ábra

6. ábra

Nemcsak a Fideszhez közel állóknak megy egyre jobban, Orbán Viktor közvetlen környezetének is meglódult mostanában a szekér. Az Orbán-családhoz három céget lehet kötni, a Nehéz Kőről, a Gánt kőről és a Dolomitról van szó. Míg ezek a társaságok 2010-ben 146 millió forint nyereséget hoztak össze, addig tavaly már 2,2 milliárd forintot. A kivett osztalék 2010 óta összesen 10 milliárd forint. Mivel Orbánék csak résztulajdonosok például a Dolomitban, ezért nem a teljes összeg került hozzájuk, csak egy része, nagyjából a fele.

7. ábra

8. ábra

Érdemes megnézni a néhai Andy Vajna kaszinós cégét is, amely szintén látványos emelkedést produkált. A valódi áttörést ennél a társaságnál a 2013-as év hozta, ekkor tiltották be a játékgépeket, amelyek ezután csak a kaszinókban működhettek. Míg az azt megelőző évben félmilliárd forint volt a nyereség, 2013-ban már 1,7 milliárd forint. Miután Vajna szintén a kormánynak köszönhetően monopolhelyzetbe került, a számok még meredekebben emelkedtek, a tavalyi év például már 10 milliárd forint hasznot hozott, amit ki is vettek osztalékként. Csak ez a cég összesen 38 milliárd forint osztalékot termelt a kormányváltás óta.

9. ábra

10. ábra

Végül pedig jöjjön a Közgép, Simicska Lajos ugyanis a többiekhez hasonlóan teherautóval hordta ki a pénzt a rendszerből, már ameddig engedték neki. A nagy összeveszés 2015-ben volt, 2014-ben a Közgép 13 milliárd forint nyereséget termelt, 2016-ban és 2017-ben viszont ugyanez a szám alig haladta meg a félmilliárd forintot. Ami érdekesség, hogy a társaságot most kipucolták, a tavalyi év után valamiért már-már rekordösszegű, összesen 8 milliárd forint osztalék kifizetéséről határoztak az új tulajdonosok úgy, hogy a cég közben csupán 30 millió forint nyereséget tudott felmutatni.

11. ábra

12. ábra

Összesítettük azt is, hogy a Mészáros-univerzumon kívül eső fenti cégek összesen mennyi nyereséget termeltek, és mennyi pénzt vettek ki belőlük a tulajdonosaik 2010-ben, majd pedig 2018-ban. A különbség finoman szólva is szembetűnő.

Míg a társaságok nyeresége 2010-ben összesen 4,4 milliárd forint volt, addig tavaly már 45 milliárd forint, több mint tízszeres tehát a különbség. A kivett osztalékok tekintetében még nagyobb a rés. Míg 2010-ben 3,2 milliárd forint osztalékot vettek ki a tulajdonosok ezekből a vállalatokból, addig tavaly már 42 milliárd forintot.

13. ábra

14. ábra

Cikkünk első verziójában az infografikákon tévesen azt írtuk a számok mellé, hogy millió forintokról van szó, a hibáért elnézést kérünk, javítottuk.
 

Az infografikákhoz felhasznált adatokat az e-beszámoló oldaláról vettük, amelynek ingyenes felhasználását a hírek szerint épp korlátozni akarja a kormány.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!