szerző:
Balla Györgyi
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Az Európai Unióban nagyjából 5 millió ember szenved lisztérzékenységben, jelenleg ez az egyik leggyakoribb krónikus betegség – a felnőttek és a gyerekek körében is. Nem csoda, hogy dollármilliárdos üzlet épült köré. Csakhogy a lufi – szakértők szerint – hamarosan ki fog pukkadni. A bio és a paleo mellett jön a vegán, és minden kezdődik elölről.

- Nagy beruházást azért ne tervezzetek!

- Nem fogunk, próbáljuk túlélni ezt a csúcsot!

Így köszönt el egymástól a Lisztérzékenyek Érdekképviselete országos elnökségének vezetője és egy gluténmentes tésztát gyártó cég ügyvezető tulajdonosa. Noha az ételallergia ma már dollármilliárdokban mérhető üzlet, Koltai Tünde és Tóth Zoltán szerint nem árt az óvatosság: ezt a bizniszt jó ideje már nem csak azok éltetik, akiknek valóban az egészségük múlik rajta, divat lett így táplálkozni. Az éttermek sorra vezetik be gluténmentes menüiket, és sorra nyílnak az ilyen jellegű cukrászdák is. Az, hogy talpon maradnak-e, kérdéses.

Cégek fel- és eltűnnek. Minden napra jut egy új

– mondta Tóth Zoltán, a kaposszekcsői Gluténmentes Bt. tulajdonosa a hvg.hu-nak. Az övé családi vállalkozás, nem sokkal a rendszerváltás előtt, 1988-ban indult az Emese kenyér- és süteményporral. „Ezeket még a helyi pék fejlesztette ki a lányának, édesapám megvette a receptet, majd elkezdte a gyártást, eleinte csak másodállásban” – mesélte. Teljes gőzzel 1991-től megy az üzlet. A kenyérpor máig forgalomban van, „nem egy modern termék, de megállja a helyét”.

Később kikísérletezték a Cornito száraztésztát, amit visznek Ausztriába, Németországba, Svédországba, Lengyelországba, Csehországba, Szlovákiába, Finnországba, Olaszországba és az Egyesült Államokba. Kenyeret viszont Lengyelországban gyártatnak bérmunkában, „ők eladják a tésztánkat, mi eladjuk a kenyerüket, így éri meg”.

Tóth Zoltán szerint tudomásul kell venni, hogy „ez egy réspiac”, most sokan felültek ugyan a divathullámra, de ez nem fog sokáig tartani, „már jön fel a vegán, és ott a bio, a paleo”.

Schobert Norbert nem ítéli el a vegánokat, de szerinte ez egy szélsőséges divat

Az életmódguru szerint az állatok csak táplálékok.

„Nekünk versenyeznünk kell az olcsó olasz tésztával, ott gép készíti, nálunk az asszonyok. Mi naponta beszélünk tonnákról, ők óránként” – sorolta az érveket, miért nem éri meg pusztán a divat miatt fejest ugrani az üzletbe. Ha nem az olaszokkal, a multikkal gyűlik meg a bajuk: „az egyik hipermarket 6-8 éve 300 százalékos árréssel dolgozott, ami azt jelentette, hogy tőlünk 180 forintért kapta a tésztát, amit végül 560 forintért tett ki a polcra” – emlékezett. Panaszra így sincs különösebb oka: 2018-ban 20 alkalmazottja volt, a cég nettó árbevétele megközelítette a 212,5 millió forintot.

Miért olyan drága a gluténmentes étkezés?

Azóta más nagyáruházakban, például a Lidlben és a Sparban is megjelent több, saját márkás, gluténmentes, bio alapanyagokból készült, tartósítószer- és adalékanyag-mentes áru. Ezek azonban nem olcsók. Koltai Tünde, a Lisztérzékenyek Érdekképviseletének elnöke ezt azzal indokolta, hogy a cégek

  • kis mennyiségeket gyártanak,
  • válogatott alapanyagokból,
  • „gyógyszergyári” körülmények között.

„Nem olcsó a folyamatos fejlesztés sem, és a szakembereket is meg kell fizetni” – tette hozzá.

Tóth Zoltán szerint azért kerül sokba ételallergiásnak lenni, mert ma Magyarországon egyetlen malom sincs, amelyik nagy tételben tudna gluténmentes lisztet szállítani. „Kénytelenek vagyunk Milánó mellől hozni a kukoricalisztet, kilóját 150-160 forintért. Erre jön még a fuvar 1200 euróért. Egy kamionra 24 tonna fér, ami jó, ha két hétre elég.” Szerinte arról, hogy egy kukoricatermelő országba kénytelen importálni lisztet, nem feltétlenül a malmok tehetnek, „elég, ha egyetlen búzaszem bekerül a gépezetbe, abból a lisztből már nem lesz tészta”.

Gluténmentes sütőipari alapkeverékeket előállító üzem
©

Az Egyesült Királyságban nemrégiben kiszámolták, hogy az elmúlt 5 évben 133 százalékkal bővült a gluténmentes áruk piaca, az árak átlagosan 159 százalékkal nőttek. Az Egyesült Államokban azt nézték meg, hogy azok a családok, amelyek élelmiszerallergiás gyereket nevelnek, évente 4 ezer dollárt költenek csak a speciális hozzávalókra, Finnországban ez az összeg 3600 dollár volt. Hasonló felmérés Magyarországon is készült, kiderült, hogy

havonta 3-8 ezer forinttal kell többet költenie annak, aki diétázni kényszerül, mint aki nem.

Az egyik budapesti szupermarketben a gluténmentes felvágott csomagja 569 forint, a sertésvirslié 529, a spagettié 449, a liszté 999. Egy gluténmentes vekni 699 forintba kerül, egy csomag kakaós tekercs 249-be, egy doboz gabonapehely 549-be. Márkától függően 50-70 forint a különbség a „sima” verzióhoz képest.

A többletköltséget az állam adókedvezménnyel próbálja kompenzálni: havonta a minimálbér 5 százalékának megfelelő összeggel csökkenthetik az adójukat, akiket cöliákiával – azaz lisztérzékenységgel – diagnosztizáltak. 2019-ban 149 ezer forint a minimálbér, vagyis havonta 7450 forint a kedvezmény. Aki egy összegben kéri a támogatást, az 89 400 forintra számíthat.

Divatdiktátorok, kóklerek

Egy kutatás szerint csaknem kétszer annyi amerikai felnőtt gondolja magáról, hogy ételallergiás, mint ahányan valóban azok. Noha a vizsgálatot az Egyesült Államokban végezték, szakértők szerint hasonló lehet a helyzet más országokban is. Ami Magyarországot illeti, hivatalosan a lakosság 1-2 százalékát tartják gluténérzékenynek, tehát nagyjából 1-200 ezer emberről van szó. Ennél mégis többen mondják magukról, hogy ételallergiásak vagy valamilyen mentes étrendet kell tartaniuk, mert tüneteik vannak bizonyos élelmiszerek fogyasztásától. A gyerekeknél ez az arány kicsit magasabb, 5-8 százalékuk allergiás.

Ha megszakadunk, akkor is 100-ból 1 ember lesz gluténérzékeny Magyarországon, plusz 1, divatból

– ezzel indokolta üzleti óvatosságát Tóth Zoltán. Lényegében ezt erősítette meg Koltai Tünde is, „amelyik vállalkozás csak a divathullámot akarta meglovagolni, csalódni fog, az viszont, aki 20 éve a piacon van, megmarad”.

Az érdekvédők évről évre versenyt is hirdetnek, hogy felhívják a figyelmet, sok a kókler cég a piacon. Olyan gluténmentes élelmiszerekkel lehetett nevezni, amelyeket 2017. január 1-je után kezdtek gyártani és forgalmazni, fontos követelmény volt, hogy a gyártó cégek alkalmazzák a gluténmentes élelmiszerekre vonatkozó élelmiszer-biztonsági szabályokat, és a termékeik gluténtartalmát akkreditált laboratóriumban rendszeresen ellenőriztessék. Idén 15 cég jelentkezett, 27 termékkel. A nyertes a Gluténmentes Bt. Gluténmentes Magvas kenyere lett.

Európai uniós és magyar állami támogatással pedig olyan online tananyagot és webes applikációt is kifejlesztettek, amely segíti a tájékozódást a betegségről, a diagnózishoz szükséges vizsgálatokról és a diétáról. A szakemberek nem győzik ugyanis felhívni a figyelmet, gluténmentes diétát orvosi diagnózis nélkül elkezdeni tilos, mert nem csak egészségtelen, de fogyókúrára sem alkalmas.

Érdekli a gazdaság? Még több cikket talál Facebook-oldalunkon:

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Valami nincs rendben az európai GPS-szel, leállt 24 műhold

Valami nincs rendben az európai GPS-szel, leállt 24 műhold

Részesedést szerezne a Telenor Magyarországban az állam

Részesedést szerezne a Telenor Magyarországban az állam

Trump felszólította a színes bőrű képviselőnőket, hogy hagyják el az Egyesült Államokat

Trump felszólította a színes bőrű képviselőnőket, hogy hagyják el az Egyesült Államokat

A Sziget még egy taxiscéggel leszerződött

A Sziget még egy taxiscéggel leszerződött

Gondja akadt a "csokicső" reklámjával a versenyhivatalnak

Gondja akadt a "csokicső" reklámjával a versenyhivatalnak

Az emberiség 11 százaléka éhezik

Az emberiség 11 százaléka éhezik