Az orvosi kamara szeretné, ha bűncselekmény lenne a hálapénz elfogadása

Az orvosi kamara szeretné, ha bűncselekmény lenne a hálapénz elfogadása

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Komoly béremelést javasol az orvosi kamara lehetőleg még idén, de legkésőbb 2021-ben. Emellett javasolják, hogy a hálapénz elfogadása minősüljön korrupciónak, és legyen büntető törvénykönyvi tétel. A kamara szerint az egészségügy és azon belül az orvosok helyzete béremelés nélkül nem fenntartható.

A Magyar Orvosi Kamara (MOK) közzétette, mekkora fizetéseket tart szükségesnek a közellátásban dolgozó orvosok számára. Közleményük szerint az alábbi bértáblát javasolják:

A Magyar Orvosi Kamara a kormányzati ígéretnek megfelelően 2020 januárjától a költségvetés mozgásterének erejéig kéri a bértábla megvalósítását. A fennmaradó részt 2021-től egy lépésben, a hálapénz tiltásával egyidőben kérik megvalósítani. „Az ütemezésben tehát elismerjük a tárgyévi gazdasági – költségvetési korlátokat, ugyanakkor a megállapodás nem halogatható” – írják.

Legyen büntetendő a hálapénz!

A MOK a béremeléssel párhuzamosan a hálapénz tiltására tett javaslatot. A kamara szerint paraszolvencia súlyosan káros jelenség a magyar társadalomban. Mérgezi az orvos-beteg bizalmi viszonyt, kiszámíthatatlanná teszi a betegutakat, irreális elvárásokat ébreszt, hátrányosan érinti a szakmai elveket, ellehetetleníti a kormányzati egészségpolitikai szándékok jelentős részét, torzítja az orvosképzést, hátráltatja a tudás átadását. A beteg és az orvos elemi érdeke, hogy a hálapénzt minél hamarabb a kormányzat is korrupciónak tekintse és kriminalizálja azt. „Emiatt javaslatunk része, hogy

a bértábla teljesülésével a hálapénz adását és elfogadását a büntető törvénykönyvben szankcionálja a jogalkotó.

Az eddig alkalmazott elhúzódó, csepegtetett béremelés politikai haszna csekély, mert ezen a módon a hálapénz mindig beépül az orvosi keresetbe. Javaslatunkban ezért a paraszolvencia eltörlését lehetővé tevő, egylépéses béremelést fogalmazunk meg, mely képes áthidalni a szürke vagy fekete zónás bérkiegészítést” – írja a MOK.

Muszáj emelni a béreket

Ami a béremelés általános indokoltságát illeti, a MOK emlékeztet rá, hogy az Európai Unióban az egészségügyi szakismeret a legkeresettebb és legmobilisabb területek egyike, az elszívóhatás pedig tartósan fennmarad. Az exponenciálisan növekvő nemzetközi egészségügyi kereslettel szemben csak egy hosszú távon áttekinthető életpálya lehet alkalmas az orvosok megtartására és az utánpótlás biztosítására. A 2010-es évekre a magasan képzett orvosi munkaerő elvándorlása kritikus méreteket öltött, és jelenleg is a biztonságos mértéken felüli.

Évekre visszamenően minden felmérés arról tanúskodik, hogy Magyarországon az egészségügyi ellátórendszer teljesítményét javítani kell, hiszen jelenleg a legfontosabb mutatók mindegyikében az utolsók között szerepel – írja a kamara. A javulás elképzelhetetlen megfelelő humánerőforrás nélkül. Jelenleg az orvosok pálya és jövőképét, egészségi állapotát tekintve is kifejezetten rossz mutatókkal rendelkezünk.

A MOK szerint jelenleg nincs megfelelő mennyiségű és minőségű humánerőforrás-tartalék. Számbeli probléma, hogy

az orvosok elvándorlása továbbra is jelentős, a képzett orvosok száma nem pótolja a nyugdíj/halálozás és a pályaelhagyás/kivándorlás okozta veszteségeket.

A minőségi, képzési problémát pedig az adja, hogy az elmúlt másfél évtizedben a középgeneráció jelentős részét vesztette el az ország, ahol a legnagyobb tudástőke összpontosul. Az orvosok korfája nem fenntartható rendszert mutat, a „Ratkó-generáció” pedig most vonul ki a munkaerőpiacról. A végzett orvostanhallgatók és a frissen szakvizsgát szerzett orvosok közül nagy számban veszít az ágazat. Az orvosi pálya kihívásai és a megkövetelt áldozatok egyre kevésbé illeszkednek a pályamódosítást elődjeikhez képest könnyebben vállaló millenniumi és Z generációk elvárásaihoz és értékeihez. Az orvoslás a legdinamikusabban fejlődő tudományterületek egyike, ahol az élethosszig tartó tanulás alapkövetelmény, ugyanakkor a napi rutin fizikailag és mentálisan is megterhelő. „Elköteleződésre akkor számíthatunk, ha olyan világos életpályát ajánlunk a fiatal szakorvosoknak, mely hosszú távon is kifizetődő befektetés.”

Új kamara

Az orvosi kamara vezetése 2019 novemberében változott, a MOK tagjainak országos küldöttei Kincses Gyulát választották a MOK elnökévé. A korábban fül-orr-gégészként praktizáló 67 éves Kincses Gyula a kamarán belül szerveződött Újratervezés orvoscsoport tagja és képviselője. A MOK progresszív szárnyának számító tömörülés tavaly februárban bontott zászlót azért, hogy a több mint 40 ezer orvost tömörítő kamarán belül az egészségügy átalakításáért tevékenykedjen.

December elején Kincses a Facebookon közölte, hogy bemutatkozó látogatáson járt az egészségügyi államtitkárnál, Horváth Ildikónál. „Jelezve azt, hogy a megújult Kamara már nem elnöki rendszer, velem tartottak Lénárd Rita és Álmos Péter alelnökök. Államtitkár asszony sem egyedül volt: a beszélgetésen mindhárom helyettes államtitkár (Csányi Péter, Csiki Zoltán, Szigeti Szabolcs) is részt vett. „Elmondtam, hogy

alapállásunk, hogy az előző vezetésnél keményebbek leszünk a bértárgyalásban

(és OKGY felhatalmazás van a túlmunka felmondásának megszervezésére), de – amennyiben megfelelően be vagyunk vonva a döntéselőkészítésbe –, együttműködőbbek leszünk a reformokban” – írta Kincses.

Hozzászólások