A magyarok 8,4 százaléka élt súlyos nélkülözésben tavaly az Eurostat adatai szerint. Ez jókora csökkenés a 2018-as 10,1 százalékhoz képest, de még így is az EU hatodik legrosszabb mutatója. Egy évvel korábban is a hatodik legrosszabb hely volt a miénk, az látszik más államokéval összehasonlítva a magyar adatot, hogy az EU majdnem minden országában csökkent a súlyosan nélkülözők aránya, ebbe a trendbe illik bele a magyar folyamat is.

Ami a régiónkat illeti: Szlovákia a ritka kivételek egyike, ott 7,0-ról 7,9 százalékosra nőtt az arány, Lengyelországban 4,7-ről 3,9-re csökkent, Csehországban 2,8-ról 2,7-re változott.

Az EU-ban a legrosszabb helyzetet Bulgáriában (19,9), Görögországban (15,9), valamint Romániában (12,6) mérték, rajtuk kívül a litván és a ciprusi mutató rosszabb a magyarnál. A legkevesebb mélyszegénységben élőt Luxemburgban (1,3 százalék), Svédországban (1,6), valamint Hollandiában és Finnországban (2,4) találták.

Az EU polgárainak 5,6 százaléka él súlyos nélkülözésben, vagyis a helyzet a 2012-es mélypont óta (akkor 10,2 százalékot mértek) évről évre javul.

Súlyosan nélkülözőnek az számít, aki a következő tételek közül legalább négyet nem tud megengedni magának:

• a számlák kifizetése határidőre,
• a lakás megfelelő fűtése,
• váratlan kiadások kifizetése,
• hús vagy azzal azonos tápértékű más étel rendszeres fogyasztása,
• évente egy hét nyaralás,
• tévé,
• mosógép,
• autó,
• telefon.