Az EU 10 milliós roma kisebbségét különösen sújtja a vírusválság. Mintegy 80%-uk megélhetési gondokkal küzd, és a krízis miatt erősödik a diszkrimináció is a legtöbb helyen – írja a Guardian, amely hosszú összeállítást szentel a témának.

Sok roma dolgozik a szürkegazdaságban, nincsen még munkaszerződésük sem. Ezért aztán az elsők között voltak, akik elveszítették a megélhetésüket, és nem számíthattak semmiféle állami kompenzációra vagy támogatásra. „A korlátozásokat nem követték megfelelő szociális és egészségügyi intézkedések. Ennek következtében a romák jelentős részének a helyzete rosszról katasztrofálisra fordult" – mondja Zeljko Jovanovics, aki a Nyílt Társadalom Alapítvány megbízásából társaival együtt felmérte a roma kisebbség helyzetét Magyarországon, Romániában, Olaszországban, Spanyolországban, Bulgáriában és Szlovákiában.

A járvány során hátrányos megkülönböztetést a romákkal szemben elsősorban Bulgáriában és Szlovákiában alkalmaztak arra hivatkozva, hogy korlátozzák a koronavírus terjedésének a veszélyét. Kordonnal zárták el több helyen a roma közösséget a társadalom többségétől, Szófiában pedig a rendőrség mindenkit igazoltatott, aki ki akart lépni a kordon mögül. Csakis azokat engedik ki, akik igazolják, hogy sürgős egészségügyi okuk van erre, vagy pedig fel tudnak mutatni érvényes munkaszerződést.

Bulgáriában a kormány nyíltan fel is vállalta a megkülönböztetést: "azt hiszem, hogy bizonyos helyzetekben szükség van erőszakra, hogy elválasszuk a kisebbséget a társadalom többségétől, mert kötelességünk a többség megvédése" – jelentette ki Mladen Marinov bolgár belügyminiszter.

Elana Resnick szociológus szerint a romákat egyenesen azzal okolják Bulgáriában, hogy "ők terjesztik a járványt, mert piszkosak". Az állami propagandát a közvélemény jelentős része átvette, mert Bulgáriában nem ritka, hogy ilyen esetekben a roma kisebbségben találják meg a bűnbakot.

Populista politikusok célpontjai lettek a romák

Szlovákiában egy szélsőjobboldali párt milíciát hozott létre a "roma bűnözés ellen". Magyarországon a miniszterelnök is beszállt abba kampányba, amely Gyöngyöspatán a roma közösség ellen irányult – írja a brüsszeli Politico, rámutatva arra, hogy ha a roma fiatalok gyenge iskolákban nem szereznek megfelelő képzettséget, akkor csekély esélyük marad a munkaerőpiacon, ahol amúgy is megnövekszik a feszültség a járványt követő gazdasági válság miatt.

A koronavírus-járvány kiélezi a korábbi problémákat is: a romák 80%-a megélhetési nehézségekkel küzd. Döntő többségük olyan házban lakik, ahol nincs internet, sőt sokszor még a víz sincsen bevezetve. Ilyen körülmények között távoktatásról aligha lehet szó. A roma közösség felemelése állami feladat lenne, de erre sehol nem jut elegendő forrás. „Lassan az állami intézmények is rádöbbennek arra, hogy nem bírálni, hanem segíteni kellene ezeket az embereket" – nyilatkozta a Politicónak a Szófiai egyetem szociológusprofesszora, Maja Grekova.