Bécs máris ellenjavaslattal él. Ezt közölte Sebastian Kurz osztrák kancellár arra reagálva, hogy Franciaország és Németország közös javaslata szerint 500 milliárd eurós európai válságkezelő alapot hoznak létre az Európai Unió, elsősorban a nehéz helyzetbe került dél-európai tagállamok segítésére. Ennek forrása az Európai Bizottság által felvett hitel lenne, vagyis egyfajta közös államkötvény.

Az idő sürget: minderről az új európai költségvetés keretében kellene dönteni, amely már jövőre hatályos lenne. Ehhez azonban meg kell szerezni a szükséges politikai támogatást a francia és a német diplomáciának, valamint az Európai Uniónak. Christine Lagarde, az Európai Központi Bank nevében ugyan biztosította támogatásáról a Merkel–Macron tervet, azt azonban a 27 tagállam politikai vezetőinek kell elfogadniuk.

Ausztria, Dánia, Hollandia és Svédország alacsonyabb uniós költségvetést akar, és nem kívánja elfogadni Merkel kancellár és Macron elnök közös javaslatát sem. Miért nem? Mert az közös felelősségvállalást jelentene az államadósságokért, melyek igen egyenlőtlenül oszlanak el. Míg a gazdag északi államok szinte ingyen kapnak hitelt, addig a déliek – gyenge államadóssági pozícióik miatt – csakis rosszabb feltételekkel számíthatnak erre. De nemcsak ez verte ki a biztosítékot a négy kritikus tagállamban, hanem az is, hogy a tagállamok ingyen jutnának a közös pénzhez, nem pedig kölcsön formájában. Az osztrák kancellár szerint a pénzeket nem ingyen kellene osztogatni rászorultsági alapon, hanem hitel formájában. Csakhogy ez nagy csapást mérne olyan tagállamokra mint például Olaszország, ahol az óriási államadósság már most is komoly problémákat vet fel. Ha ezt még tetézik újabb kölcsönökkel, akkor felrémlik a fizetésképtelenség az EU harmadik legnagyobb gazdaságában.

Az osztrák pénzügyminiszter arról tájékoztatta a brüsszeli Politicót, hogy kész az ellenjavaslat kedvező hitelkonstrukciók kialakítására, de arra nem, hogy az érintettek ingyen kapjanak támogatást. Ausztria, Dánia és Hollandia már a pénzügyminiszterek értekezletén kikelt a francia–német javaslat ellen. Svédország pénzügyminisztere óvatosan csak annyit mondott: megvárják az Európai Bizottság javaslatát, melyet hivatalosan május 27-én terjesztenek elő.

Mark Rutte holland miniszterelnök nem foglalt állást, de bizalmas munkatársai elmondták a Politicónak, hogy Hollandia realistának értékeli a francia–német javaslatot. Csak épp van két apró feltétele, amely Magyarországot is érintheti: azok az államok kaphatnak pénzt, melyek betartják a jogállamiság feltételeit, illetve vállalják, hogy végrehajtják a szükséges gazdasági reformokat.