Valóságos számháború alakult ki akörül, hogy hányan veszítették el az állásukat az elmúlt hetekben a koronavírus-járvány nyomán kialakult válság miatt. Az mindenesetre biztos: akárhonnan is nézzük az adatokat, elég komor kép rajzolódik ki, pedig még csak a krízis elején vagyunk. Gulyás Gergely 173 ezer regisztrált álláskeresőről beszélt a csütörtöki Kormányinfón, de jelenleg senki sem tudja, hány munkanélküli van ma Magyarországon, és hányan keresnek állást.

Egyrészt azért, mert a hivatalos adatok és statisztikák (természetesen mindig) múltbéli állapotokat mutatnak, miközben jelenleg olyan gyors változások zajlanak a gazdaságban, hogy a hetekkel, hónapokkal ezelőttre vonatkozó számok közel sincsenek az aktuálisakhoz. Másrészt pedig azért, mert a járványhelyzet és az amiatt bevezetett korlátozó intézkedések torzítják az (egyébként is elavult) adatokat.

Orbán Viktor ugyan azt ígéri, amennyi munkát elvesz a válság, annyit ad majd az állam, erről azonban egyelőre annyit tudni, hogy toboroz a honvédség és megduplázzák a közmunka kapacitását. A magyarok többsége azonban ennél tovább menne: egy felmérésből kiderül, a megkérdezettek négyötöde kevésnek tartja azt, hogy az álláskeresési járadékot mindössze 3 hónapig fizeti az állam.

Annál is inkább, mivel az adatok azt mutatják: az állástalanok fele semmilyen támogatásra nem jogosult.

Fazekas István

Azt a véleményt, hogy a három hónap még békeidőben sem elég arra, hogy valaki munkát találjon, most meg különösen kevés ennyi idő, az Európai Bizottság is osztja. A brüsszeli testület a héten adta ki a magyar gazdaságpolitikáról szóló országértékelését, amelyben azonban nem csak emiatt kritizálja a kormányt. Szóvá tették azt is, hogy a válság átvészelésére irányuló kormányzati támogatás szűkmarkúbb, mint a többi tagországban, miközben a járvány ürügyén elfogadott felhatalmazási törvény egyes rendelkezéseinek a szükségessége és az arányossága is kétségbe vonható. Ilyen például a katonaság kivezénylése a magáncégekhez, vagy éppen a munkajogi szabályok fellazítása, amelyet ráadásul a szociális partnerek bevonása nélkül fogadtak el.

Az Európai Bizottságnak persze jelenleg nem a magyar – hamarosan visszavonandó – felhatalmazási törvény a legnagyobb gondja. A koronavírus-járvány okozta krízis utáni fellendülésre valamilyen támogatást kellene találni igen gyorsan, ám egyelőre nagyon nincs megállapodás azzal kapcsolatban, hogyan tudná finanszírozni ezt az unió vagy a tagországai.

Követ dobott az állóvízbe a hét elején Emmanuel Macron francia államfő és Angela Merkel német kancellár, amikor előálltak saját javaslatukkal, amely szerint Brüsszelnek 500 milliárd euró értékben kellene a piacról hitelt felvenni, ezzel lehetne szerintük kiegészíteni az uniós költségvetést. A terv komoly váltást jelez, hiszen a berlini vezetés eddig mereven elzárkózott attól, hogy közös adósságot vállaljon az unió – értsd: a szigorúan gazdálkodó északi országok vállalják a dél-európai tagállamok adósságterheit.

Angela Merkel német kancellár sajtótájékoztatóra érkezik Emmanuel Macron francia elnökkel folytatott videókonferenciáját követően Berlinben 2020. május 18-án. A videókonferencián a koronavírus-járvány okozta gazdasági válság enyhítése érdekében teendő lépéseket vitatták meg

MTI / AP / DPA / Kay Nietfeld

A javaslattal kapcsolatban még rengeteg a bizonytalanság, annyit azonban tudni: elég sok ellendrukkere van. Ilyen például az osztrák kancellár is, Sebastian Kurz szerint elfogadhatatlan, hogy rászorultsági alapon vissza nem térítendő támogatást nyújtsanak az 500 milliárdból, azt vissza kellene fizettetni a kedvezményezettekkel.

Miközben Brüsszelben keresik a pénzt, lassan kezd visszatérni az élet a gazdaságba, legalábbis a legsúlyosabban érintett szolgáltató ágazatok némelyikébe. A kijárási korlátozások budapesti feloldása után a héten kinyithattak a vendéglátóhelyek és azok a boltok is, amelyek az eddigi korlátozott nyitvatartási rend miatt inkább a bezárás mellett döntöttek.

A hvg.hu munkatársai budapesti cukrászdákban, kávézókban, éttermekben néztek körül, és tulajdonosaikat kérdeztük arról, kiutat jelent-e a számukra, hogy legalább a teraszokon fogadhatnak vendéget. Nem csak Budapesten indult be az élet, hanem a vidéki éttermeknél és szállodáknál is mindenütt növekszik a forgalom, de kiugró növekedésről sehol nem számoltak be.

Fazekas István

Benéztünk ruhaboltokba és bevásárlóközpontokba is, ahol azt láttuk: ha nem is tömegesen, de lassacskán visszatérnek a vevők.

Az éttermek bezárása és a kereslet csökkenése nem csak a tulajdonosok számára tragikus: az élelmiszeriparban világszerte túltermelési válság alakult ki amiatt, hogy nem működnek az éttermek, a munkahelyi, iskolai étkezdék, a catering. Teli hűtőkamrák, kiöntött tej, kidobott sajt, krumplihegyek, leölt állatok – ez jelzi a válságot, kielégítő megoldások azonban még nem születtek.

A hét képe: méhcsaládot költöztettek az Agrárminisztériumba, hogy felhívják a figyelmet arra, az állatok milyen fontos szerepet játszanak a környezet minősége szempontjából.

Fotó: Pelsőczy Csaba

A koronavírus-válság egyik járulékos problémájának az egyszer használatos műanyagok terjedését tartják. Tudja ezt a kormány is, amelyik május közepén terjesztette be azt a törvényjavaslatát, amelyen betiltaná számtalan egyszer használatos műanyag termék forgalmazását. Majd kedden a parlamenti ülésen elhangzott szűkszavú mondatból derült ki, hogy indoklás nélkül vissza is vonták az indítványt, amely még az uniós elvárásoknál is szigorúbb rendszer alapja lett volna.

Egy napig találgathattuk, mit is akar a kormány a nejlonzacskókkal, majd a csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely jött az indoklással: azért vonták vissza a javaslatot, mivel a „jelenlegi járványhelyzetben a munkahelyek megőrzése a legfontosabb”. Ebben persze az a furcsa, hogy ez egy héttel korábban, a törvényjavaslat benyújtásakor hogyhogy nem jutott az eszükbe.

AFP / CLAUDIO REYES

Nem ez volt a héten az egyetlen intézkedés, amely derült égből villámcsapásként érhetett sokakat. Igaz, itt egy régi rendeletről van szó, ám annak egyik pontja nem kapott eddig nagy publicitást. Csütörtökön, a mentolos és más ízesített cigaretták mellett betiltották az ízesített e-cigarettafolyadékokat is.

A dohányboltosokat meglepte a tiltás, a szakma ugyanis egyeztetett a kormánnyal a 2016-ban csőre töltött, 2020-ban élesedő szabály módosításáról. Csak aztán jött a veszélyhelyzet és valahol elakadt az egyeztetés.

Mónus Márton

Ennél mélyrehatóbb törvényjavaslatok is készülnek a Fidesz boszorkánykonyhájában a koronavírus árnyékában. A járvány ürügyén és leple alatt a kormány komoly megszorításokat vezetett be az amúgy is nehéz helyzetben lévő települési önkormányzatokra: a gépjárműadó elvonása vagy a szintén bevételt jelentő parkolási díjak eltörlése után a kormány az ötmilliárd forint feletti beruházások esetén kiemelt gazdasági övezeteket jelölhetne ki, amelyeket nem a települési önkormányzat felügyelné, hanem a – kivétel nélkül Fidesz-többség által irányított – megyei.

Az még nem világos, hogy csak tovább akarják növelni a függőségüket, és politikai okból kellemetlen helyzetbe akarják hozni az ellenzék bástyáit, vagy pedig valami komolyabb átalakítást készítenek elő.

Nemcsak az önkormányzatiság visszaszorítására tett kormányzati intézkedéseket idéztük fel, de azt is, hogy a Fidesz-KDNP 2010-es hatalomra kerülése óta hogyan kormányozta a gazdaságot egy válság végétől egy másik válság elejéig. Izgalmas volt az elmúlt tíz év: volt európai szintű válság, elrontott magyar válságkezelés, gyors növekedés, forintgyengülés, béremelkedés, és persze európai hírnevet szerzett magának a korrupció, amelyet csak a Fidesz hívei nem vesznek észre.

Lassacskán az is kiderül, hogyan tervezi a kormány a jövő évet. Bár a költségvetési törvénytervezettel egy hetet csúszik a Pénzügyminisztérium, a Költségvetési Tanács értékeléséből azonban már látszanak az alapvonalak, sőt még az is, mekkora visszaeséssel számol a tárca 2020-ra. A kár százmilliárdokban mérhető.