szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A kormány nem vagyonkezelőként jár el, amikor pénzeket csoportosít át a költségvetésben, ezért nem merülhet fel a hűtlen kezelés gyanúja.

A Központi Nyomozó Főügyészség elutasította a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt tett feljelentésemet a Budapest–Belgrád vasútvonal felújítása ügyében – írja Facebook-posztjában Szél Bernadett független országgyűlési képviselő.

Az ügyészség indoklása szerint a kormány „az Egyezmény megkötése, illetve a költségvetési előirányzatok közötti átcsoportosítás tárgyában meghozott döntései révén nem vagyonkezelési tevékenységet végzett.” Illetve „a Kormány tagjai büntetőjogi értelemben nem tekinthetők a központi költségvetés kezelésével megbízott személyeknek, az e tárgyban meghozott közhatalmi döntéseik a közvagyonra vonatkozó olyan tulajdonosi rendelkezések, amelyek a hűtlen kezelés megállapításának alapjául szolgáló vagyonkezelői kötelezettség megszegésének nem tekinthetők.”

A kormány május közepén 82,1 milliárdot csoportosított át a Budapest–Belgrád vasútvonal építésére a Gazdaságvédelmi Alapból. Április végén írták alá a Budapest–Belgrád-vasútvonalról szóló hitelszerződést, a beruházás nagyjából 700 milliárd forintnál tart. Varga Mihály pénzügyminiszter akkori szavai szerint Magyarország számára előnyös és biztonságos hitelszerződés született a Budapest–Belgrád vasútvonal létrehozására Magyarország és Kína között.

Az országgyűlés megszavazta a beruházásról szóló törvényt, amelyben az is szerepel, hogy minden azzal kapcsolatos szerződés és irat 10 évig titkos.

A 2021-es központi költségvetés tervezetében pedig a Pénzügyminisztérium rengeteg eddig külön nevesített projektet söpört össze semmitmondó címek alá, így ezekről már nem tudni, mennyi pénzt visznek el külön-külön. Felolvadt például a Budapest–Belgrád vasút.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!