Egy lendülettel, egyetlen kormányhatározatban bő 300 milliárd forintot csoportosított át több tucat költségvetési címre a kormány a Gazdaságvédelmi Alapból. Ez hatalmas összeg, nem csak úgy általában, hanem a Gazdaságvédelmi Alaphoz képest is, annak mérete ugyanis összesen 1346 milliárd forint. A hatalmas átcsoportosításból (és azt megelőző többi hasonlóból) három dologra lehet következtetni:

• A kormány azzal az alapfeltevéssel számol, hogy nemzetgazdasági szinten elmarad az apokalipszis, ami a járvány kezdetén még benne volt a pakliban. A járvány gazdasági hatásai legalábbis menedzselhetőek a központi költségvetés kivéreztetése, különösebben nagy összegek elköltése nélkül.
• A Gazdaságvédelmi Alap nagyrészt PR-fogás volt, és továbbra is az, beleértve a jövő évi költségvetést, aminek szintén van ilyen nevezetű része.
• A költségvetés eddig is elég átláthatatlan volt, de immár kívülről lehetetlen megmondani, mi történik, mire mennyit költ a kormány.

Elfogyott, bár mínuszba lehet menni

A Gazdaságvédelmi Alapból a létrehozásáról szóló április eleji kormányrendelet tanúsága szerint 423 milliárdot tesz ki a korábban önállóan létező Nemzeti Foglalkoztatási Alap. Ezzel a pénzzel nem lehet szabadon garázdálkodni, ebből fedezi az állam egyebek mellett a munkanélkülieknek járó álláskeresési juttatásokat, a közmunkások bérét és a közmunkaprogram egyéb költségeit. Ezek mind olyan kiadások, amelyek a járvány kiváltotta válságban nőnek a békeidőben tervezetthez képest. A válság miatt csökkennek ugyanakkor a foglalkoztatási alap járulékbevételei, mivel kevesebben dolgoznak, és nagyon sok munkavállalónak csökkent a fizetése (így kevesebb járulékot fizetnek utána).

Reviczky Zsolt

Ezen túl a kormány április elején 923 milliárd forintot söpört össze a Gazdaságvédelmi Alapba a költségvetés egyéb szegleteiből, minisztériumoktól, központi intézményektől, programoktól. Minthogy a foglalkoztatási alap 423 milliárdjával nem lehet sakkozni, a kormány ebből a 923 milliárdból tud átcsoportosítani a Gazdaságvédelmi Alap terhére.

Vagyis nem tud, ugyanis a kormány szinte az első pillanattól kezdve csoportosítgatott ki pénzeket az alapból. A Portfolio gyűjtése szerint június végére már majdnem annyit, mint az elvileg rendelkezésre álló 923 milliárd. És azóta voltak egyéb átcsoportosítások az alap terhére, a sor végén a mostani 300 milliárdos csomaggal. Persze a kormány túlköltekezik, a költségvetési deficit jóval magasabb lesz a vártnál, az államháztartás hiánya az önkormányzatok nélkül július végén 1837 milliárdon állt, ami az ötszöröse az eredeti, egész évre tervezett célnak. A Pénzügyminisztérium a friss konvergenciaprogramba a GDP arányában 3,8 százalékos hiányt írt be (ez nominálisan nagyjából 1800 milliárd forint), de ha így megy tovább, az jóval magasabb is lehet.

Nagyon úgy tűnik, hogy a mostani 300 milliárdos „átcsoportosításnak” már nem volt meg a fedezete a Gazdaságvédelmi Alapban, ez a pénz már a költségvetési hiányt növeli. Magyarán a kormány már egyáltalán nem tartalékol arra számítva, hogy a gazdaságvédelem jelentős pluszforrásokat igényelne még.

Nem át-, hanem visszacsoportosítások

A kormány mind a mai napig nem hozta nyilvánosságra, hogy április elején pontosan mely költségvetési címekről szedte össze azt a 923 milliárd forintot. Így nem lehet megállapítani, hogy tulajdonképpen honnan hová kerül a pénz, amikor átcsoportosítanak. Az alap lényegében egy fekete doboz, az látszik, hogy mi jön ki belőle, de az nem, hogy mi került bele, és mi van benne.

Biztosnak tűnik, hogy az alap terhére elkövetett átcsoportosítások egy része (sőt talán nagy része) valójában az április elején az alapba betett pénzek visszacsoportosítása az eredeti helyükre. Vagy másként fogalmazva

a kormány tulajdonképpen feloldja a gazdaságvédelemre zárolt pénzeket a büdzsében.

Ez szintén arra utal, hogy nem számolnak további, jelentős pluszforrásokat igénylő gazdaságvédelmi intézkedésekkel.

Például lehet tudni, hogy a paksi bővítés projektcégének tőkeemelésére szánt pénzből került az alapba – és most a 300 milliárdból 15 milliárd a Paks II. Zrt. tőkeemelése.

Elég nyilvánvalóan nem pluszpénz a közlekedési közszolgáltatások költségtérítéseire a Gazdaságvédelmi Alapból a technológiai minisztériumhoz átpakolt többször több tízmilliárd. A közösségi közlekedési közszolgáltató cégek ugyan egytől egyig nehéz helyzetben vannak a jegyárbevétel-kiesések miatt, de itt nem támogatásról van szó, hanem a nekik közszolgáltatási szerződés alapján járó pénzről. Azért jegyezzük meg, hogy

ha ez valóban visszacsoportosítás, az egyben azt jelenti, hogy a kormány április elején elvette a közlekedési vállalatok költségtérítéseinek fedezetét.

Nem csak ilyen egyértelműnek tűnő „átcsoportosítások” történtek a Gazdaságvédelmi Alapból, korábban került pénz űrkutatásra, a Budapest–Belgrád vasútra, stadionokra, vadászkiállításra, határon túli gazdaságfejlesztésre. És a sor hosszan folytatható. Minthogy

a Gazdaságvédelmi Alap fekete doboz, nem lehet tudni, ezek közül mi volt visszacsoportosítás (és ha visszacsoportosítás, akkor teljes vagy részleges), és mi tényleges plusztámogatás a kedvezményezett címsorok számára.

A költségvetés eddig sem volt átlátható, a kormány ugyanis rendszeresen átcsoportosítgatott benne, a változásokat pedig sosem tették közzé egységes, áttekinthető formában. A Gazdasági Alappal való bűvészkedésnek köszönhetően kívülről immár egyáltalán nem lehet követni, mi történik, éppen hogy áll a költségvetés, melyik címre mennyi pénz van előirányozva. A kormány az átírt 2020-as büdzsét törvénymódosítás formájában bevihette volna az országgyűlés elé, sőt ezt illett volna megtennie, hiszen nyilvánvaló, hogy a főszámok sem fognak teljesülni. Ezt azonban nem tette meg.

Jól hangzik, kivéve, mikor stadionra költik

Az mindenesetre nyilvánvaló, hogy a Gazdaságvédelmi Alap alig több puszta címkénél – a kormányon belüli átcsoportosítási/kerettúllépési jogköröket illetően vannak különbségek ahhoz képest, mintha nem létezne. Egyértelműbb ez a helyzet a 2021-es költségvetésben, ahol deklaráltan a minisztériumok kezelésébe tartozó címekből áll össze az alap.

Nyilván jól hangzik, hogy a kormány száz- sőt ezermilliárdos alapokkal védi a magyar gazdaságot – legalábbis elsőre. Aztán már talán inkább csodálkozást vált ki, hogy mi közük az évek óta eldöntött vagy a normál állami működéshez kapcsolódó kiadásoknak a gazdaságvédelemhez. A kormány lényegében azt az érvet vezette elő, hogy minden elköltött forint pörgeti a gazdaságot, munkahelyeket teremt, szóval gazdaságvédelem. Ez persze igaz, csak éppen ennyi erővel szó szerint minden gazdaságvédelem.

MTI/Mónus Márton

Aztán ott vannak azok a pillanatok, amikor a kormány enyhén szólva vitatott projektekre, mondjuk stadionokra költ a „gazdaságvédelmi” alapból. A közvélemény a stadionokra szánt milliárdokat már nagyjából megszokta. Azt még nem, hogy a forintok a járványhelyzet miatt „gazdaságvédelemre” létrehozott alapból gurulnak ki.