Az előző évtizedben ahhoz szokhattunk hozzá, hogy egy járvány úgy néz ki, hogy elindul a világ valamelyik szegény, rossz állapotú helyéről, és mi Európában némi félelemmel figyeljük, mi történik, mintha egzotikus rémhíreket olvasnánk. A koronavírussal más a helyzet, a járvány Kínából indult ugyan ki, de a gócpontja villámgyorsan Európa, majd az USA lett. De tévedés lenne azt hinni, hogy a Föld szegényebb részein élők nem kerülnek bajba miatta.

Az OECD júniusban kiadott előrejelzésében úgy számolt: a világgazdaság teljesítménye idén 6 százalékkal eshet vissza, legalábbis akkor, ha az optimista forgatókönyv valósul meg, és nem lesz súlyos második hulláma a járványnak. Ha a rosszabb forgatókönyv válik valóra, akkor 7,6 százalékos lesz a visszaesés. A legnagyobb GDP-csökkenést a gazdagabb országokban várják, de ez részben félrevezető lehet: egy szegény helyen elég néhány százalékos csökkenés is ahhoz, hogy súlyos károkat okozzon.

A Világbank úgy számolt: a latin-amerikai gazdaság 7,2 százalékkal eshet vissza idén, a Közel-Keleté és Észak-Afrikáé 4,2-vel, Dél-Ázsiában 2,7, Közép- és Dél-Afrikában pedig 2,8 százalékos lehet a recesszió. A kármentés és a helyreállítás egyik legnagyobb támogatója a Nemzetközi Valutaalap (IMF): eddig 83 milliárd dollárnak megfelelő pénzügyi támogatást adott összesen 77 országnak.

AFP / Ernesto Benavides

Latin-Amerika

Ha valaki Dél-Amerikára gondol a járvánnyal kapcsolatban, annak szinte biztos, hogy Brazília fog elsőre az eszébe jutni. Nem csoda, az országban katasztrofális a helyzet, 2,2 millió fertőzött és 82 ezer halálos áldozat mellett Jair Bolsonaro verbális ámokfutása is a címlapokra kívánkozik - az elnök addig tagadta a vírus súlyosságát, amíg ő maga is elkapta.

Azt már sokkal kevesebben tudják, hogy Brazílián kívül két dél- és egy közép-amerikai ország is a világ tíz legsúlyosabban fertőzött állama között van: Peruban és Mexikóban eddig valamivel több, mint 360 ezren, Chilében 330 ezren fertőződtek meg a Johns Hopkins Intézet adatai szerint, Mexikóban az áldozatok száma a világon a negyedik legmagasabb, 41 ezer.

Amíg a világ sok más pontján legfeljebb csak kinevetjük azokat, akik felvásárolnak minden lisztet és élesztőt, Chilében éhséglázadásig jutottak el az emberek: Santiago külvárosaiban az élelmiszerhiány miatt tüntetők többször is összecsaptak a rendőrökkel.

A kormány március közepe óta próbált egyensúlyozni úgy, hogy ne kelljen a teljes gazdaságot leállítani, és az emberéletek is maradjanak biztonságban, és ezt olyan rosszul csinálták, hogy a fertőzés is tömeges, de a gazdaság is az összeomlás szélére került.

AFP / Martin Bernetti

Elég végignézni a főbb intézkedések listáján, hogy értsük, miért: nem lehet tömegrendezvényeket tartani, de 500 résztvevő alatt igen, kijárási korlátoztásokat vezettek be, de csak bizonyos városrészekre és bizonyos időpontokra. Vagyis úgy tűnik, megpróbáltak úgy szigorítani a biztonsági intézkedéseken, hogy ne kelljen mindent lezárni és leállítani, de nagyon elszámolták. A kormány a Nemzetközi Valutaalaptól kért és kapott segítséget: 23,9 milliárd dollárnak megfelelő rugalmas hitelkeretet. Ezt a fajta hitelt az IMF a jó gazdasági mutatókkal rendelkező országoknak tartja fent, tehát egy alapbizalom megmaradt Chile felé.

Peruban a kormány a kijárási tilalom érdekesen átalakított verziójával próbálkozott meg: hétfőn, szerdán és pénteken csak a férfiak mehettek el otthonról ételért, gyógyszerért, vagy bankba, kedden, csütörtökön és szombaton pedig csak a nők, vasárnap senki. A járvány a rossz egészségügyi rendszer miatt gyorsan terjedt március-áprilisban, de a szigorú karanténszabályoknak köszönhetően az aktív esetek száma a nyáron már nem nő jelentősen. Ami a gazdaságot illeti, a jegybank úgy döntött, hogy a GDP közel 9 százalékának megfelelő mentőcsomaggal segíti a hitelezést, hogy ne omoljon össze a bankrendszer, cégek tömegeit magával rántva - ez közel 18-szor több, mint amennyit az egészségügyre adott a kormány. Az IMF-től ők is kértek segítséget: 11 milliárd dolláros rugalmas hitelkeretet nyitottak meg.

Mexikóban váratlan módon elsőként hidroxi-klorokinből alakult ki óriási hiány, ugyanis miután az Egyesült Államokból olyan hírek érkeztek márciusban, hogy az jó a koronavírus ellen, kitört a felvásárlási pánik

- más kérdés, hogy közben kiderült, valójában semmilyen hatása nincs a szernek a vírusra. Az ország két fő ok miatt szenved: a gazdasága rendkívüli módon kitett a nemzetközi folyamatoknak, különösen az USA-nak, a bűnözés pedig akkora, hogy a kormány sok helyen nem tud megfelelő rendet tartani. Nagy problémát okoztak a bolti fosztogatások, valamint néhány északi országrészben az is, hogy Kaliforniából tömegek mentek át és felvásároltak minden ásványvizet és wc-papírt. Mexikó segélyt még nem kért, hitelt piaci alapon, egyszerű kötvénykibocsátással vett fel.

AFP / Cristian Leyva

Közép- és Dél-Ázsia

Kínában, ahonnan a koronavírus elindult, már lecsengőben van a járvány - legalábbis amennyire a hivatalos számoknak hihetünk -, Indiában viszont már úgy tombol, hogy mostanra az lett a világ harmadik legfertőzöttebb országa. Ilyen helyzetben nem volt a legszerencsésebb, hogy Narendra Modi miniszterelnök arról beszélt, ez egy nagy lehetőség az ország számára, hogy gazdaságilag önellátó legyen, de az tény: a GDP tizedének megfelelő mentőcsomaggal próbálkozik a kormány. Ennek majdnem fele a vállalatokat mentené. Hogy sikeres lesz-e a terv, arra később kell visszatérni, mert egyelőre a probléma sokkal nagyobb, mint a munkahelyek elvesztése: az egészségügyi rendszer lepusztultsága, a városok szegénynegyedeinek zsúfoltsága és szennyezettsége miatt nehéz látni, hogyan állíthatják meg a vírus terjedését.

Egy kicsivel arrébb, Közép-Ázsia több pontján sokáig a tagadással próbálkoztak, ennek csúcsaként Türkmenisztánban betiltották, hogy az emberek beszéljenek a koronavírusról. Ott a hivatalos adatok szerint nincs egyetlen fertőzött sem, és maszkot viselni is csak azért ajánlott, mert az véd a poros levegő ellen. Máshol nem ragaszkodnak ennyire az elvekhez: a közép-ázsiai diktatúrák közül Tádzsikisztán, Kirgizisztán és Üzbegisztán is jelezte, hogy külső hitel nélkül nem tudja megoldani a válságkezelést. Kisebb IMF-támogatást kapott rajtuk kívül Afganisztán, Nepál, Banglades és Mongólia is.

Ázsia országai közül a legnagyobb külső pénzügyi támogatást eddig Pakisztán kérte, az IMF-től 1,3 milliárd dollárnyi pénzügyi gyorssegélyt vett fel (ez az a fajta hitele az IMF-nek, amelyet különböző külső ok miatti sokkok utáni helyreállítás kezelésére szánnak). A kormányzati mentőcsomag legnagyobb tétele sok más országról eltérően nem a vállalatokat vagy a hitelezést segíti: a gabonatermesztést támogatják, hogy legalább éhezés ne legyen. Komolyabb tétel még az ország 12 millió szegénységben élő háztartásának extra segélyezése, valamint az áramdíjra adott támogatás. Az országban eddig közel 300 ezer fertőzöttet diagnosztizáltak.

AFP / Farooq Naeem

Afrika

Afrikában eddig 770 ezernél jár a fertőzöttek száma és 16 ezernél a halálos áldozatoké - ebből akár azt is gondolhatnánk, hogy végre van egy járvány, amit Afrika viszonylag könnyedén megúszott. De tévedés lenne ezt hinni: a kontinens annyira szegény és annyira sérülékeny, hogy már egy kisebb egészségügyi-világgazdasági krízis idején is lenne mitől félniük az ottaniaknak.

Az afrikai országok közül a legnagyobb IMF-támogatást, 2,4 milliárd dollárnak megfelelő összeget, Nigéria kapta.

De kisebb-nagyobb segítséget a kontinens 33 országa igényelt. A legtöbb helyen nem pénzt kértek, hanem azt, hogy a meglévő hiteleiket később kelljen visszafizetniük, az IMF pedig bele is ment ebbe. Vagyis úgy tűnik, hiába nem ott tombol a legdurvábban a járvány, a gazdaságokat így is megrengette a koronavírus.

Nigéria elsősorban az olajárak zuhanása miatt van nagy bajban. A járványt eddig viszonylag sikeresen kezelik - a 38 ezer fertőzött és alig több, mint 800 halott egy 200 milliós országban egész jó kármentésnek számít -, de a gazdaság bajban van. A jegybank belepumpált a gazdaságba a GDP 2 százalékának megfelelő pénzt, ennek nagy részéből a sok embert foglalkoztató szektorokat mentik. Hasonló nagyságú az egyiptomi mentőcsomag is, de ott a pénz felét a turizmusba rakja a kormány, és 14 százalékkal megemelték a nyugdíjakat. Eközben 1 százalékos koronaadót vetettek ki a fizetésekre.

AFP / Olukayode Jaiyeola