Magyarország bruttó hazai terméke (GDP-je) 2020 II. negyedévében a nyers adatok szerint 13,6, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 13,5 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva – közölte pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A recesszió történelmi mértékű, a 2009-es válság idején is csak 7-8 százalékos GDP-visszaeséseket lehetett látni. Az adat ráadásul sokkal rosszabb a vártnál, Varga Mihály pénzügyminiszter is csak 10 százalék körüli recessziót jósolt a tárca saját Heti Gazdasági Indexének (HGI) alakulása alapján.

A szolgáltatószektor egy része nem látszik

A GDP-adat azért lehetett jóval rosszabb a vártnál, mert a szolgáltatószektor jelentős részéről nem állnak rendelkezésre napi vagy akár havi adatok, így mindenki a sötétben tapogatózott – mondja Virovácz Péter, az ING vezető közgazdásza. Ugyanebben látja a várakozások és a tényadat közti eltérés okát Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője.

A visszaesés mértéke önmagában nem aggasztó, bár az kicsit elgondolkodtató, hogy a többi kelet-európai országban valamivel kisebb volt a recesszió, beleértve a nagyon hasonló gazdasági szerkezetű Szlovákiát (–12,1 százalék)

– mondja Suppan Gergely.

A környező országokban kisebb volt a recesszió, főleg Lengyelországban (–7,9 százalék) és Romániában (–10,5 százalék), ezt az magyarázhatja, hogy Magyarország előbb vezetett be korlátozó intézkedéseket, amelyek szigorúbbak is voltak. Ennek megfelelően a harmadik negyedévben a visszapattanás is nagyobb lehet Magyarországon, mint ezekben az országokban – véli Virovácz Péter.

MTI / Máthé Zoltán

Mit lépnek Vargáék és Matolcsyék?

Normál helyzetben már az meglepő, ha a tényleges GDP-adat tized százalékokkal eltér a várakozásoktól, most azonban közel négy egész százaléknyi az eltérés. Ennek ellenére a tényleges adat sok mindent nem változtat, tragédia nem történt, a piac számolt vele.

Ezt jól jelzi, hogy a forint árfolyama csak minimálisan gyengült az adat közlése után

– hangsúlyozza Virovácz Péter.

A szakértő szerint a vártnál rosszabb GDP-adat egy szempontból fontos: milyen reakciókat adnak rá a gazdaságpolitikai aktorok, a Pénzügyminisztérium és a jegybank. A második negyedéves GDP-adatot ismerve kijelenthető: csoda kellene ahhoz, hogy a magyar gazdaság az egész évet tekintve növekedni tudjon. A jegybank eddig – talán azért is, hogy javítsa a gazdasági hangulatot – a pozitív tartományban tartotta a valószínűsített GDP-előrejelzését. Azonban most már nem lehet szépíteni, a szeptemberi inflációs jelentésben az MNB-nek alaposan felül kell vizsgálnia az előrejelzéseit.

Ahogy a Pénzügyminisztériumnak is, a tárca eddig 3 százalékos éves recesszióval és 3,8 százalékos GDP-arányos költségvetési hiánnyal kalkulált. A vártnál rosszabb negyedéves GDP-adat legalább 0,5 százalékponttal rontja az éves GDP előrejelzést, és ha a GDP jobban zsugorodik a vártnál, az önmagában növeli a GDP arányos hiányt. Virovácz Péter azt sem tartja kizártnak, hogy

a PM akár a jelenleg egyáltalán nem irreális 8-10 százalékra emelje az éves hiánycélt.

A hiányt pedig finanszírozni kell, ezért az Államadósság Kezelő Központnak is módosítania kell az előrejelzéseit és át kell dolgoznia a kibocsátási tervét. Ami visszahat a jegybank monetáris politikájára, illetve az egyelőre alig használt állampapír-vásárlási programjára.

A költségvetés helyzetét ugyan érinti a vártnál nagyobb recesszió, de ez most mellékes kérdés – véli Suppan Gergely. A befektetőket nemhogy elriasztaná, ha egy országban magas a költségvetési hiány, de pozitívumként tekintenek rá, mert azt jelenti, hogy az adott kormány sok pénzt pumpál a gazdaságba.

MTI / Balogh Zoltán

Annál nagyobb visszapattanás jön

A második negyedéves GDP-adat valóban kellemetlen meglepetést okozott, de ez már a múlt – hangsúlyozza Suppan Gergely.

Az elemző szerint most az a fontos, hogy a rendelkezésre álló friss adatok szerint nagyon erős visszapattanás zajlik, a válság egyértelműen V-alakú.

A járműipar magára talált, a kiskereskedelmi forgalom is, sőt utóbbi év végére elérheti a járvány előtti szintet. A belföldi turizmus számai is nagyon jók – ugyanakkor a külföldi turisták természetesen hiányoznak. Az augusztus eleji áramfogyasztási adatok alapján Suppan Gergely azt sem tartja kizártnak, hogy az ipari termelés ebben a hónapban már növekedni fog az egy évvel korábbihoz képest. A munkaerőpiaci mutatók pedig sokkal jobban alakulnak a vártnál.

Még ha lesz is a járványnak második hulláma, olyan szintű korlátozó intézkedésekre, gazdasági leállásra nem kell számítani, mint tavasszal – véli Suppan Gergely. Az ipari termelésben különösen nem, a kiskereskedelemben jöhetnek korlátozások, illetve a szolgáltató szektorban, például előfordulhat, hogy a kormány még jobban korlátozza a tömegrendezvényeket.

A mostani nagy GDP-csökkenés azt is jelenti, hogy jövőre alacsony lesz a bázis, Suppan Gergely 2021 második negyedévére 18 százalékos éves alapú növekedést sem tart kizártnak, 2021 egészében pedig meg lehet a 7 százalékos növekedés.