„A magyar gazdaság az első hullámban tapasztaltnál lényegesen kedvezőbb teljesítményt mutatott a járvány második hullámában” – kezdi a Magyarország válságkezelésben nyújtott teljesítményét elemző gyorsjelentését a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A jegybank szerint az ország (vagyis a kormány és maga a jegybank) 11 sikert könyvelhet el, 8 területen pedig előrelépésre lenne szükség.

A magas frekvenciás adatok alapján a hazai GDP 2020-ban várhatóan 5,0- 5,5 százalékos mértékben zsugorodott – írja a jegybank. Először Orbán Viktor miniszterelnök ejtette el, hogy a 2020-as gazdasági visszaesés közelebb lehet az 5 százalékoshoz, mint a korábban várt 6-hoz, csütörtökön ezt az Európai Bizottság is megerősítette, amely téli gazdasági előrejelzésében 5,3 százalékra tette a visszaesés mértékét.

Az MNB szerint a kedvező év végi adatok megfelelő alapot adnak a gazdaság gyors helyreállásához is. A GDP-növekedés 2021-ben várhatóan a jegybank decemberi Inflációs jelentésben közölt előrejelzési sávjának (3,5-6,0) felső, gyorsabb kilábalást mutató tartományában alakul és megközelítheti a 6 százalékot. Ennek eredményeképpen a magyar gazdaság már 2021 végére visszanyerheti a 2019. évi teljesítményét - vélekednek.

Magyarország jobban teljesít

A jegybank szerint az alábbi 11 pontban tekinthető sikeresnek a magyar válságkezelés:

• A vállalati hitelezés 2020-ban közel 10 százalékkal emelkedett az előző évhez képest, amivel Magyarország – Franciaország mögött – a 2. helyet foglalja el az uniós rangsorban.
• Részben ennek tulajdonítható, hogy Magyarország megőrizte 2. helyét a beruházási rátát illetően.
• A munkanélküliségi ráta a 4. legalacsonyabb volt 2020 decemberben az Európai Unión belül. Itt érdemes megjegyezni, hogy a decemberi munkaerőpiaci adatok első blikkre ugyan kedvezőnek tűnnek, azonban vannak arra utaló jelek, hogy nem olyan rózsás a helyzet. Például nagyon sokan dolgoztak alacsony óraszámban. Az biztos, hogy a tavaszi, szintén kedvezőnek tűnő adatok torzak voltak. Hogy az év végiek mennyire azok, csak később fog kiderülni.
• Az átlagbér a 3. legnagyobb mértékben emelkedett az elmúlt évben. Jegyezzük meg: ezzel együtt a magyar keresetek a legalacsonyabbak közé tartoznak az EU-ban.
• A munkát terhelő adók csökkenése szintén a 3. leggyorsabb volt. Itt a már évekkel ezelőtt betervezett, két százalékpontos szocho-csökkentésre gondol a jegybank.
• A magyar hiteltörlesztési moratórium a legszélesebb és a legáltalánosabb az egész EU-ban: 2020 novemberében a háztartási hitelállomány 55 százaléka és a vállalati hitelállomány 41 százaléka állt moratórium alatt. Ez mintegy 1,4 millió háztartási és közel 50 000 vállalati ügyfelet jelent.
• Támogatta a lakosság pénzügyi helyzetét, hogy a lakossági hitelezés hazánkban emelkedett a legnagyobb mértékben.
• Mindezek következtében hazánkban volt a 4. legkisebb a visszaesés a lakossági fogyasztásban.
• Az Európai Unióban Magyarország a 2. legnagyobb növekedést érte el az online kiskereskedelemben. Ehhez meg kell említeni, hogy Magyarország nagyon rosszul állt az online szegmens részesedésével, szóval volt honnan nagyot fejlődni.
• Az európai jegybankok között az MNB mérlege bővült a 2. legnagyobb mértékben 2020-ban. Itt a jegybank a saját eszközvásárlási programjára gondol, melynek keretében például vállalati kötvényeket vett, így pumpált pénzt a gazdaságba.
• Az állampapírpiaci keresletet az EU jegybankjai közül az MNB növelte a 2. legnagyobb mértékben. A jegybank az állampapír-vásárlásokon és a fedezett hiteleszközön keresztül eddig összességében több mint 3500 milliárdnyi forrást biztosított az állampapírpiac stabilizálására. A mostani válság előtt még (ugyan egyre gyengülő) tabunak számított, hogy a jegybankok állampapírokat vásároljanak, így lényegében pénznyomtatással finanszírozzák az államadósságot. A mostani válságban ez a tabu megdőlt – egyelőre különösebb negatív következmények nélkül.

Hitel, hitel, hitel, pénznyomtatás

A fenti pontok közül alapvetőek a kedvező munkaerőpiaci folyamatok, a lakossági és a vállalati hitelezés pörgése, a hitelmoratórium, illetve a jegybank forrásteremtő intézkedései – a többi ezekből következik, például a lakossági fogyasztás vagy a vállalatok beruházása azért nem esett vissza annyira, mert volt fedezet vásárolni és beruházni.

Más szóval a jegybank lényegében azt állítja, hogy e pontok képezik a sikeres magyar válságkezelés alapjait. Mivel minimum kérdéses, hogy a munkaerőpiaci folyamatok valóban kedvezőek voltak-e, maradnak a kedvező hitelezési folyamatok, illetve a jegybank forrásbiztosítási intézkedései. Ezek kapcsán vitán felül áll, hogy nagyon komoly pénzeket pumpáltak a gazdaságba, ez a fűtőanyag akadályozta meg, hogy a léghajó nagyobbat zuhanjon annál, amekkorát zuhant. Tehát összefoglalva a magyar válságkezelés alapjai:

• A lakosság sok hitelt vett fel.
• A vállalatok sok hitelt vettek fel.
• A lakosság és a vállalatok elcsúsztatták a meglévő hiteleik törlesztését.
• A jegybank nyomtatott és a gazdaságba öntött több ezer milliárd forintot.

A kormány nem költött eleget – de akkor hol a pénz?

A jegybank 8 olyan területet határozott meg, ahol előrelépésre lenne szükség. Az első kettő:

• A kormányzati fogyasztási kiadások 1,4 százalékkal estek vissza 2020 első három negyedévében, ami a 3. legnagyobb csökkenés az unióban,
• Magyarországon volt a 2. legnagyobb a GDP arányos kormányzati beruházási ráta csökkenése 2020 első három negyedévében.

Matolcsy György jegybankelnök már a kormány szemére hányta, hogy nem fogyasztott és beruházott eleget, így nem vette ki a részét kellőképpen a gazdaság pörgetéséből. Ami egyébként érdekes annak tükrében, hogy a költségvetés soha nem látott hiányt hozott össze 2020-ban, aminek következtében az államadósság elszállt. Vagyis nem arról van szó, hogy a kormány ne költekezett volna. Igaz, a pénzszórás nagy része a békeévekben megszokott módon decemberre esett (ahogy ezt a jegybanki jelentés is megjegyzi). Ezzel együtt nem látszik (mivel a részletes adatokat nem hozták nyilvánosságra), hogy a kormány pontosan mire költötte el azt a sok pénzt (például az állami vállalatok tőkeemelésén belül).

A maradék 6 terület, ahol a jegybank szerint javulásra lenne szükség:

• Az építőipar hozzáadott értéke az 5. legnagyobb mértékben csökkent.
• A turizmus visszaesése az egyik legnagyobb volt az unión belül.
• A részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya Magyarországon a 4. legalacsonyabb az Európai Unióban. (Ha elterjedtebb lenne a részmunkaidős foglalkoztatás, olyanok is tudnának dolgozni, akiknek egy teljes állás nem fér bele, például kismamák.)
• A magyar államadósság átlagos hátralévő futamideje az utóbbi időben javult, de még mindig a 3. legrövidebb az EU-ban.
• A garanciaprogramok teljes keretösszege Magyarországon mindössze a GDP 2,5 százaléka, míg a visegrádi régióban 5 százalék, az EU átlaga pedig meghaladja a 15 százalékot.
• Az e-kereskedelmi csatornát használó vállalatok aránya alapján Magyarország holtversenyben az EU 22. helyezettje. Itt vissza kell utalni a sikerként elkönyvelt 11 pont közt feltüntetett hatalmas e-kiskereskedelmi növekedésre.