Miközben minden korábbinál rosszabb számok érkeztek a járványról, csúcsot döntött az áldozatok, a kórházban lévők, a lélegeztetőgépen kezeltek és az új fertőzöttek száma is, a kormány a korlátozások megváltoztatásáról döntött - igaz egy csavarral. Kedden tárgyaltak a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával, péntekre pedig megérkezett a bejelentés: akkor lehet részleges nyitás, ha 2,5 millió embert beoltanak (legalábbis ennyien megkapják az első dózist), akkor valamennyi bolt kinyithat, 10 négyzetméterenként egy vásárlóval, egész este fél tízig, a szolgáltatásoknál a március 8-a előtti szabályok térnek majd vissza, az óvodákat és iskolákat pedig április 19-én kinyitják, ehhez áprilistól megkezdik a tanárok oltását.

Túry Gergely

A Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke azt kérte, hogy a sok fertőzött miatt állítsák le a nem létfontosságú gyárakat, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke viszont úgy számol, hogy nem lehet nagy a baj, legfeljebb néhány üzemben.

Még a bejelentések előtt összesítettük, hogy melyik szektorok szenvedték meg legjobban a válságot, ha az állásukat elvesztők számát és a megmaradók fizetésének változatát vizsgáljuk. Az is látszik a számokon: a fiatal, képzetlen dolgozók leépítésével próbált a legtöbb cég spórolni, a kormány munkahelyvédelmi támogatásai pedig legfeljebb tűzoltásra jók.

Csak két ország volt az Európai Unióban 2019-ben, amelyik arányaiban kevesebbet költött volna egészségügyre Magyarországnál: Lettország és Ciprus. A GDP arányában 4,5 százalékos ráfordítás a legalacsonyabb magyar szint 1995 óta, amikor az Eurostat elkezdte vezetni a statisztikát – persze a GDP is nőtt, tehát számszerűen azért nőttek a kiadások. A sokéves alulfinanszírozás eredménye többek közt a krónikus munkaerőhiány.

A járvány miatt 2020-ban negyedével-harmadával több pénz ment el egészségügyre, a legtöbb ugyanakkor a részben fölösleges eszközbeszerzésre. Az is kiderült a héten, hogy a kórházak adósságállománya közel 23 milliárd forint, csak februárban 3,4 milliárddal nőtt a tartozás.

Túry Gergely

Kanyarban előző gazdasági növekedésre számít a Magyar Nemzeti Bank, és megugró inflációra. A jegybank optimistább lett, mint pár hónapja volt: idénre 4-6 százalékos gazdasági növekedést várnak. A magyarázat szerint az optimizmust az indokolja, hogy a magyar gazdaság 2020 végén a vártnál jobban teljesített, „ami a magyar gazdaságban meglévő gyors helyreállítási képességet jelzi”, a növekedés motorját pedig a lakossági fogyasztás adja.

Elemezték a 2020-as válságkezelést is, mint írták, a kormány 5,8 ezer milliárdot költött a járványra és a válságra, de ennek negyede csak átcsoportosítás volt. A járványkiadásokon belül a legkevesebbet a munkahelyek védelmére költött a kormány.

A hét képe: a látványterv arról, hogyan nézhet ki az Örs vezér tere, ha a metrót összekötik a HÉV-vel.

MTI

Még a kormánypárti irányítású megyék gazdasági kamaráinak vezetői is próbálnák megfúrni azt a törvényjavaslatot, amely a területi kamaráktól a Parragh László vezette Magyar Kereskedelmi és Iparkamarához irányítaná a kamarai hozzájárulás teljes összegét. Úgy tudjuk, személyeskedésbe menő éles szóváltás alakult ki az MKIK elnökségi ülésén Parragh László, az országos kamara elnöke és a Budapesti Iparkamarát (BKIK) vezető Nagy Elek között.

Mivel az évi nagyjából 4,3 milliárd forintnyi hozzájárulás 40 százaléka a központi régióban folyik be, a módosítás legnagyobb kárvallottjai értelemszerűen az ide tartozó kamarák lennének, elsősorban a fővárosi iparkamara.

A kormány és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által is javasolt Kamatmentes Újraindítási Gyorskölcsön csak annak jár, akinek a teljes 2019-es éve nyereséges volt. Ez pedig azt is jelenti, hogy a kezdő vállalkozások magukra maradnak a válságban.

Sőt, mivel 2019. január 1-jétől kell egy teljes nyereséges év, azok a cégek sem kaphatják meg a támogatást, amelyeknek már megvolt nyereséges 12 hónapja, csak épp 2019-ben kezdték el a működést. Sokan bértámogatásra sem jogosultak, mert katás vállalkozók. A Magyar Fejlesztési Bank azt válaszolta a kritikákra: „a program célja azon vállalkozások újraindításának támogatása, amelyek a Covid–19-járvány magyarországi elterjedését megelőzően bizonyíthatóan életképesek voltak, már több mint egy éve működtek, nem veszteséges tevékenységet folytattak és a járványhelyzet, valamint az ehhez kapcsolódó biztonsági intézkedések kiemelten negatívan érintették a gazdálkodásukat, így esetükben a 2019-es év működésének figyelembevétele szükséges”.

AFP / Odilon Dimier

Utólag árulta el a Pénzügyminisztérium, hogy az ország részben hitelből fedezi az új, 500 milliárd forintos légvédelmi rendszerét. A kamat rendben van, az árfolyamkockázat viszont fennáll – állapítottuk meg, miután átnéztük a megállapodás részleteit.

De a Gripen-beszerzés szelleme így is kísért. Jó eséllyel nem csak szigorúan katonai szempontokat vettek figyelembe, amikor épp a NASAMS légvédelmi rendszert választották, hanem más együttműködésre is gondolhattak. Magát a légvédelmi rendszert Magyarország a norvég Kongsberg Defence & Aerospace cégtől veszi, az abban használt rakéták azonban amerikai AMRAAM-ek a Raytheon cégtől.

Nemhogy csökkent volna a járvány kezdete óta az élelmiszer-hulladék mennyisége, még nőtt is. Mivel az éttermek zárva vannak, főleg a kereskedők és a fogyasztók felelősek a pazarlásért, ráadásul így a csomagolt hulladékok aránya is magasabb lett.

Arra kerestük a választ szakértők segítségével, hogy mit lehet ezzel a helyzettel kezdeni. Egyre több áruház árulja kedvezménnyel a lejáratközeli termékeket, Nyugat-Európában arra is már számtalan példát látni, hogy az áruházak polcairól „kinézett”, csúnyább, barnább, megütődött zöldségek és gyümölcsök dzsúzként vagy szószként születnek újjá. Amelyik élelmiszer-hulladék pedig már nem alkalmas emberi fogyasztásra, annál a biogázgyártás most a legjobb hasznosítás.

AFP