Beadták a 2022-es költségvetés tervezetét, így idén is elkészül már a nyárra a jövő évi büdzsé. Pedig, hogy ez a tíz éve bevezetett hagyomány mennyire nem sikersztorija az Orbán-kormányoknak, azon is látszik, hogy az ideit épp most írják át, és menet közben is rendeletekkel módosítják újra és újra, szinte napi szinten. A költségvetésben első ránézésére hatalmas tétel a Gazdaság-Újraindítási Alap 7300 milliárd forintja, csakhogy ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy szinte mindent, aminek köze van a gazdasághoz, ide írtak be, akár van köze a mostani válsághoz, akár nincs.

Ennél csak az Egészségbiztosítási és Járvány Elleni Védekezési Alap nagyobb szemfényvesztés. Ez ugyanis alig valamivel több, mint a 3,6 ezer milliárd forintos egészségbiztosítási alap. Az oktatásra kevesebbet szánnak, mint az idei büdzsében, amit részben magyaráz az egyetemek alapítványokba történt kiszervezése.

Varga Mihály pénzügyminiszter (b) beszél, mellette Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke a 2022. évi költségvetési törvényjavaslat átadásán a Parlamentben 2021. május 4-én.

MTI / Illyés Tibor

A költségvetésből az is kiderül: az önkormányzatoknak 2022-ben sem adja vissza a kormány az egyik legfontosabb bevételüket. A Pénzügyminisztérium a gépjárműadóból várható teljes, 90,5 milliárd forint bevételt betervezte a járvány elleni védekezési alap bevételeként.

Azt azonban közzétette a kormány, hogy mennyi pénzt adnak a 25 ezer fősnél nagyobb városok önkormányzatainak, hogy az iparűzési adó megfelezését kompenzálják. Már az sem okozott nagy örömet az érintetteknek, hogy csak 23 milliárd forint lett a végösszeg, de a részletek még furcsábbak. A legfontosabb mind közül az, hogy Budapest egy fillért sem kap. Az igazi győztes Debrecen, közel 3 milliárddal, Pécsnek 2, és Szegednek is majdnem 2 milliárd forint jut – ez mindegyik városban kisebb összeg, mint amennyi iparűzési adó kiesésével az önkormányzat számolt. A fővárosi kormányhivatal eközben eljárást indított kilenc ellenzéki vezetésű önkormányzat ellen, mert azok a lakosságot érintő díjemeléseket hajtottak végre.

Bill és Melinda Gates elválnak. Ez a hír önmagában magánügy volna – Kínában lett számunkra meglepetésszerűen popkulturális sokk ebből, ott hatalmas rajongótábora van Gates-éknek -, az viszont már annál fontosabb, hogy 130 milliárd dollár, vagyis 39 ezer milliárd forint felosztása lesz most a tét.

A felek azt ígérik, hogy a közösen irányított Bill és Melinda Gates Alapítvány működése változatlan marad a válás után is. A vagyonmegosztás azonban már jóval trükkösebb kérdés.

Melinda és Bill Gates

AFP / STEPHEN JAFFE

És ha már szoftverek: a héten indítottuk el a Rendszerváltókból generációváltók sorozatunkat, amelynek első részében az egyszemélyes bt.-ből tőzsdén jegyzett, milliárdos árbevételű céggé változott Kulcs-Soft alapítójával és az új vezetőjével beszélgettünk arról, hogyan néz ki Magyarországon egy ekkora cég generációváltása.

A hét képe: haditengerészeti járőrhajók érkeztek Jersey-hez, ahogy éleződött a francia-brit vita a halászatról.

Sameer Al-DOUMY / AFP

Részben európai uniós pénzből a Mosoni-Duna vizével pótolnák a Fertő tavat. Osztrák és magyar környezetvédők együtt tiltakoznak, szerintük ezzel helyrehozhatatlan károk keletkezhetnek a tó kémiai összetételében, ami az élővilág pusztulásához vezethet. „Egy olyan beruházásról beszélünk, ami éppen, hogy nem tompítja, hanem fokozza az ország kitettségét a klímaváltozásra” – mondta Kun Zoltán természetvédelmi szakember.

A vízelvezetést részben a burgenlandi kormány, részben a magyar állam fizetné. Utóbbi a koronavírus okozta járvány gazdasági következményeit enyhítendő, az Európai Unió által életre hívott Helyreállítási Alapból állná a cechet.

Egyre több japán politikus veti fel, hogy újra el kellene halasztani az olimpiát vagy akár teljesen lefújni. Érthető: romlik a járványhelyzet Japánban, a 125 millió lakosú országban február óta egy hete volt az első nap, amikor 100 fölé nőtt a koronavírus miatt elhunytak száma. Az oltásokkal nagyon rosszul állnak, a halálozási mutatóik azért nem katasztrofálisak, mert komolyan veszik a lezárásokat, de érthető, hogy ilyenkor nem túl népszerű ötlet a világ legnagyobb sportrendezvényét ráengedni a fővárosra.

AFP / CHARLY TRIBALLEAU

Csakhogy ha a szervezők egyoldalúan mondják le az olimpiát, akkor pénzügyileg teljesen kiszolgáltatottak lennének a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak az olimpiarendezési szerződés alapján. Abban van vita a szakértők között, hogy pontosan mekkora lenne a kár, de az egészen biztos, hogy a NOB rendkívüli helyzetekre félretett egymilliárd dollárja szinte semmire sem volna elég.

Váratlan bejelentést tett Katherine Tai amerikai kereskedelmi miniszter. Azt írta ugyanis: „az Egyesült Államok támogatja a Covid–19-vakcinák szellemi tulajdonjogi védelméről való lemondást a világjárvány felszámolása érdekében”. Ez főleg a szegény országokon segítene, ahol jelentősen le vannak maradva az átoltottságban, de a gazdagok is jól járnak, hiszen ha az elmaradottabb államokban nincs elég vakcina, akkor a járvány nem fog véget érni.

Katherin Tai

AFP / Sarah Silbiger

A gyártók azzal érvelnek, hogy dollármilliárdokat fektettek a vakcinák kutatás-fejlesztésébe, a szabadalom kiadása pedig komoly veszteségeket jelentene a számukra. A tervek bírálók azt is hangoztatják, hogy a mostani lépéssel éppen azokat a cégeket gyengítenék meg, amelyek segítségével képesek lehetnénk gyorsan és biztonságosan legyőzni a járványt. A német kormány már be is jelentette: nem támogatja a szabadalmak feloldását, mert a probléma nem ezekkel a jogokkal van, hanem a termelési kapacitással.

Közel háromszáz milliárd forintot csoportosított át a kormány a 2020-as és a 2021-es költségvetésben sporthoz kapcsolódó célra, és még egyszer ugyanennyi pénz elköltéséről rendelkezett a következő hat év költségvetéseiből, a végösszeg 582 milliárd forint. Tételesen megnéztük, mire megy el ez a pénz, és nem lepődtünk meg: majdnem a kétharmada stadionok, sportcsarnokok építésére.

Néhány nagy sporteseményre összesen 35 milliárd forintot költenek az építkezéseken felül, a tornatermekre, tanuszodákra pedig 25 milliárd forint megy el. Utánpótlásra 64 milliárdot adnak, de ezen a tételen belül is látszik, mi az igazán nagy baj: a pénz sorsa nyomon követhetetlen sok helyen, semmitmondó, konkrétumok nélküli célokra osztják el.