Különleges gazdasági övezetté minősítheti a kormány az iváncsai ipari parkban létesítendő akkumulátorgyárat – derül ki a hvg.hu birtokába jutott előterjesztésből. A hvg.hu információi szerint az előterjesztést a kormány május 19-ei, szerdai ülésére tűzték napirendre. A javaslat szerint az új különleges gazdasági övezetet a „Duna mente Fejér megye” nevet kapná. A különleges gazdasági övezetekről szóló 2020 közepi – sok vitát kiváltott – törvény értelmében az övezetekből a helyi adók nem a települési önkormányzatokhoz folynak be, hanem a megyeiekhez, és az dönt a pénzek újraosztásáról.

A kormány „elkötelezett a munkahelyek megőrzése és új munkahelyek teremtése mellett, így folyamatosan vizsgálja a törvény rendelkezéseivel összhangban különleges gazdasági övezetek kijelölésének lehetőségeit. Jelenleg még nem született döntés új különleges gazdasági övezet kijelöléséről” – közölte a Miniszterelnökség a hvg.hu kérdésére.

Az előterjesztés (amelyről a Telex is beszámolt) szerint a dokumentum a Miniszterelnökségen készült, a Fejér megyei közgyűlés elnöke kezdeményezésére. A közgyűlés elnöke a fideszes Molnár Krisztián, a legutóbbi önkormányzati választáson a húsz megyei képviselői helyből 14-et a Fidesz–KDNP szerzett meg, a DK és a Momentum 2-2-t, míg a Válasz és a Mi Hazánk 1-1 mandátumot.

A tervezett akkumulátorgyár helyszíne

HVG

A gazdasági övezet kialakítása a törvény értelmében a kormány hatásköre, az érintett önkormányzatokkal mindössze egyeztetni szükséges. A kormányzati előterjesztés készítői az annak részét képező egyeztetési lapon beikszelték, hogy a megyei önkormányzat egyetért a javaslattal, továbbá a települési önkormányzatok közül az iváncsai, a rácalmási, az adonyi és a kulcsi is. Nem világos, hogy zajlottak-e valódi egyeztetések e önkormányzatokkal –

úgy tudjuk, érdemi egyeztetésekre még nem került sor.

A dunaújvárosi önkormányzatot pedig nemhogy az egyeztetésekből hagyták ki, de a közeli nagyvárosról az előterjesztésben említés is alig esik. Pedig Dunaújváros enyhén szólva érintett az ügyben – erre még visszatérünk.

Száz hektár, sok száz milliárd forint

Az biztos, hogy nem kevés pénzről van szó. Jun Kim, a dél-koreai SK Innovation elnök-vezérigazgatója és Szijjártó Péter külügyminiszter 2021 elején közösen jelentették be, hogy a cég két komáromi akkumulátorgyára után felépít egy harmadikat is Magyarországon. A tervek szerint az új üzem Iváncsán fog megvalósulni 2,3 milliárd euróból (körülbelül 680 milliárd forintból) – ez lesz az ország történetének eddigi legnagyobb zöldmezős beruházása. Az egységet 700 ezer négyzetméteren fogják felhúzni, várhatóan 2500 embernek ad majd munkát, kapacitása évi 30 gigawattórányi akkumulátor lesz – vagyis a nagyobb akkumulátorgyárak közé fog tartozni. Egy ideje szóltak arról találgatások, hogy az SK tovább bővítene Komáromban, mivel az elektromos autók iránt Európában nőni fog a kereslet. Végül Iváncsát választották, mert az kiváló logisztikai helyszínen található és rendelkezésre áll a megfelelő számú, kellően képzett munkaerő is.

A kormányzati előterjesztést április 30-ra dátumozták, és külön kiemelik benne, hogy az akkumulátorgyár azért is rendkívül fontos, mert „lehetőséget biztosít a csődközeli ISD Dunaferr munkásainak szükség esetén az elhelyezkedésre is”.

Az új gazdasági övezet nem csak az iváncsai akkumulátorgyárat foglalná magában, hanem az iváncsai ipari park másik nagy, folyamatban lévő beruházását, a török Yaris Kabin 6,5 milliárd forintos mezőgazdaságigépalkatrész-üzemét is. Plusz a rácalmási Hankook-gumigyárat, illetve a Hankook folyamatban lévő bővítését. A Hankook saját telephelyére kívánja áttelepíteni a raktározást, ezért egy 8 milliárd forintos beruházás keretében raktárakat akar építeni.

Gumiabroncsok haladnak a futószalagon a Hankook rácalmási gyáregységének új részlegében 2015. május 20-án

MTI / Bodnár Boglárka

Ezeket az előterjesztés értelmében a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé is nyilvánítaná, vagyis e beruházások számos engedélyezési és adminisztrációs könnyítést kapnának.

A gazdasági övezet pedig jóval nagyobb lenne e beruházásoknál, kiterjedése több mint 100 hektárt érne el, vagyis nem csak a fenti cégeket és nagyberuházásokat érintené, hanem sok másikat – most, de legfőképpen a jövőben.

Göd talán a pénz szűk felét visszakapja

Nyilvánvaló, hogy ekkora cégek és gyárak jelentős adóbevételeket generálnak mind a központi költségvetésnek, mind a helyi önkormányzatoknak. Egyelőre Magyarországon egy különleges gazdasági övezet van, a gödi, amit elsősorban a Samsung-gyár miatt a kormány 2020-ban hozott létre. Először rendeletileg, majd az övezetekről szóló törvény országgyűlési elfogadása után annak hatálya alatt. Az adóhivatal adatai szerint 2020-ban összesen 627 millió forint helyi adót szedtek be:

• építményadó: 123 531 000 forint,
• telekadó: 30 272 000 forint,
• helyi iparűzési adó: 472 988 034 forint.

A Népszava februárban egy birtokába jutott megyei közgyűlési előterjesztés alapján arról írt, hogy a megye összesen 1,8 milliárd forint bevételt vár iparűzési adó jogcímen a 2020-as évre az övezetből, és ennek körülbelül 40 százaléka kerülne Gödre. Ráadásul jórészt nem az önkormányzathoz, hanem pályázatokon keresztül helyi szervezetekhez. A pénzből jut a tágabb értelemben vett környék egyéb településeire: Csomád, Csömör, Csörög, Dunakeszi, Fót, Göd, Mogyoród, Őrbottyán, Sződ, Sződliget, Vácrátót, Veresegyház.

Az épülő gödi Samsung SDI gyár

Túry Gergely

A kormány eredeti érve a különleges gazdasági övezetek mellett épp az volt, hogy megyei szinten jobban és igazságosabban szét lehet teríteni az egy-egy nagyvállalattól, ipari parkból befolyó bevételeket. Ugyanez az érv az új Duna mente övezet előterjesztésében is ismétlődik. Az érv persze nem teljesen irracionális, amellett azonban nem lehet szó nélkül elmenni, hogy

a megyei önkormányzatokban a Fidesznek kivétel nélkül többsége van, míg a helyi önkormányzatokból a legutóbbi választáson sokat elvesztett.

Például Göd vezetése sem fideszes.

Dunaújvárosnál azonban már most bonyolultabb a helyzet. A Hankook gyára ugyanis Rácalmás közigazgatási területén fekszik, de részben a dunaújvárosi önkormányzat birtokában lévő területeken. És anno a terület rendezését és közművesítését részben Dunaújváros végezte el. Ezért a két önkormányzat közt szerződés van érvényben, amelynek értelmében fele-fele arányban osztoznak a területről befolyt iparűzési adón.

Az elmúlt években ez mindkét önkormányzat számára egymilliárd forint körüli bevételt jelentett – ennek fényében legalábbis érdekes, hogy Dunaújvárost egyeztetésre sem méltatja az előterjesztés.

Igaz, ahogy Göd, Dunaújváros vezetése sem fideszes. Dunaújvárosnak ráadásul Iváncsával is ugyanilyen megosztási szerződése van az iváncsai ipari parkra. És ugye ott minden idők legnagyobb beruházása készül.

A tervezett akkumulátorgyár ipari parkjának bejárata

Reviczky Zsolt

Sok pénzt kell még az akkugyár alá tolni

Persze nem meglepő, hogy a kormány (és a megyei önkormányzat) elcsatolnák az akkumulátorgyárat a helyi önkormányzatoktól. Már azon túl, hogy Dunaújváros ellenzéki, Iváncsa pedig független vezetésű. Mindenféle multik mindenféle óriásberuházásait a kormány hatalmas összegekkel támogatja, mind szó szerint, pénzbeli juttatásokkal, mind értékes infrastruktúrafejlesztésekkel.

Az SK Innovation helyszínválasztásában a kiváló lokáció mellett alighanem szerepe volt a magyar állam által ígért támogatásnak – az összeget Szijjártó Péter nem árulta el, annyit mondott, hogy ez is minden idők legnagyobbja lesz.

Vagyis biztosan 22 milliárdnál magasabb számról van szó, eddig ugyanis ez volt a legnagyobb ilyen támogatás.

Ezen túl biztos, hogy szükség lesz infrastruktúrafejlesztésekre, az ipari park jelen állás szerint például nem tudná ellátni az üzem energiaigényét. Az illetékes minisztériumok vizsgálják, pontosan milyen fejlesztésekre lesz szükség, ez után lesz döntés arról, mit valósít meg az állam, és mit az önkormányzat – mondta korábban a HVG-nek Molnár Tibor polgármester. A fejlesztések még további tízmilliárdokat vihetnek el. A BMW például csak 12 milliárd forint direkt támogatást kap debreceni gyárára, azonban ennek még közel tízszeresét költi az állam és az önkormányzat a területhez kapcsolódó infrastruktúra-fejlesztésekre.