Ötmilliárdos biztonsági hitelkeretre írt ki tendert a BKV Zrt. – közölte a cég, amely szerint az igazgatóság hétfőn döntött erről,

jövő évi likviditásának megőrzésére.

A készenléti folyószámla-hitelkeretre a BKV számlavezető bankjai felé írtak ki közbeszerzést, amelyek akár kisebb hitelösszegekre is tehetnek ajánlatot, 2022. december 30-i lejárattal, a pénzre rövid távon lesz szükség jövő január és március között, ha a társaság “likviditási biztonsága ezt megköveteli”.

Az ajánlatokat a fizetendő kamat és egyéb díjak egy évre vetített összege alapján rangsorolja a cég, és az így kapott legalacsonyabb díjú, összesen 5 milliárd forint folyószámlahitel-keretre fognak szerződni még idén decemberben – írták.

Arról, hogy a vállalat erre a lépésre készül, korábban a Népszava is írt, ami szerint azért van szükség rá, mert idén is elmarad a várttól a jegyárbevétel, és akadozik a cég közszolgáltatási díjból származó bevétele. A cég ezt nem kommentálta, mindenesetre korábban már több költségcsökkentő intézkedést hoztak, például spórolni kezdtek a dolgozók formaruháin, és bejelentették, hogy nem tudják fenntartani a dunai kishajók nyári menetrendszerinti forgalmát sem:

Nyáron nem járnak majd a menetrend szerinti BKV-hajók a Dunán

A többek között futballmérkőzések és a Városligetben zajló építkezések biztosításáról ismert Tóth Csabát hétfő hajnalban őrizetbe vették lapunk értesülése szerint. Tóth neve a Borkai-ügyben is felbukkant.

A BKV helyzete jelentősen romlott a pandémia első évében is, a vesztesége 2,8 milliárd forinttal 6,6 milliárd forintra nőtt tavaly 2019-hez képest – derül ki a cég éves beszámolójából. A 2018-as több mint 9,2 milliárdos veszteséget 2019 során még sikerült 3,2 milliárdra csökkenteni.

A bevételük ugyan több mint kétmilliárd forinttal nőtt tavaly, de ez elenyésző a 2019-ben az előző évhez képest elért 13,5 milliárd forintos bővüléshez képest, és jól mutatja, hogy a járványhelyzet mennyire visszavetette a vállalatot, amelynek a látványosan lecsökkent forgalom ellenére is fenn kellett tartania a szolgáltatást.

A BKK szerint nincs több járművük a járatsűrítésre, személyesen egyeztetnének a Fővárosi Kormányhivatallal

A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) értetlenül áll az előtt, hogy a Fővárosi Kormányhivatal - immáron negyedszer - ismét visszautasította a cég járatsűrítési tervét, ezért személyes egyeztetést kezdeményeznek - írja az MTI.

Bár elsőre logikátlannak tűnhet, hogy a járvány alatt nőtt a cég bevétele, azért van erre magyarázat: a BKV bevételeinek nagy része a BKK-tól jön közszolgáltatási díj formájában. A buszok és villamosok járvány alatt is jártak és volt egy díjemelés, így a kettő együtt összességében növekedést eredményezett – a beszámoló szerint egyébként a közszolgáltatási díjból önmagában is 4,2 milliárd forinttal több folyt be, mint egy évvel korábban. Nagy kiesés a jegy- és bérletbevételben volt, ám az a BKK-nál csapódott le, amely még nem tette közzé a beszámolóját.

A BKV-nál ettől függetlenül elmaradtak a vártnál a bevételek, de jelentősen nőttek a költségek is tavaly. A személyi jellegű ráfordítások például több mint ötmilliárd forinttal. No, nem annak a 43 új dolgozónak a bérét teszi ki ez az összeg, amennyivel nőtt az állomány 2019-hez képest, hanem a tavaly februárban aláírt átlagosan 10 százalékos béremelés. Idén a szakszervezetek (a BKV mellett a BKK és az FKF dolgozóit is ideértve) hatszázalékos emelést akarnak elérni, de a főváros 0 százalékot ajánlott márciusban. Sztrájkfenyegetés is felmerült, de végül a múlt héten a felek kiegyeztek abban, hogy idén nem lesz alapbéremelés. A 2021–24 közötti időszakra megkötött bérmegállapodásban kikötötték, hogy 2022 után úgy kompenzálják az idén elmaradt emelést, hogy a minimálbér- és a garantált bérminimum mértékének számtani átlagán felüli mértékben emelik majd a fizetéseket.

Tavaly, bár az anyagköltségek 904 millió forinttal csökkentek (a gázolaj olcsóbb lett, de ez csak részben kompenzálta, hogy a dráguló áramból többet használtak fel, illetve maszkra, gumikesztyűre és fertőtlenítőszerekre is több ment el, megint csak a járvány miatt), az igénybevett szolgáltatásokra már több mint 1,7 milliárd forinttal többet kellett fordítani. Ez utóbbi többek között az otthoni munkavégzés informatikai támogatása, a járványhelyzetből fakadó takarítási, fertőtlenítési költségek, vagy épp a vagyonőrök óradíjának növekedéséből tevődik össze.

Visszaesett a támogatásokból befolyó bevétel is: 11,12 milliárd forinttal kevesebb fejlesztési támogatást kapott a cég. Ugyan a fővárosi önkormányzattól 4,26 milliárddal több jött be a 4-es metróra, a 3-as metró felújításával kapcsolatos közműkiváltásokra, illetve állami támogatás révén közel 2 milliárdot buszbeszerzésre (tavaly 3,2 milliárdról volt még szó), és nőtt még a magyar államtól a pesti fonódó villamoshálózatra és 3-as metró felújítására kapott támogatás is, a 3-as metró felújítására összesen 16,5 milliárddal kevesebb uniós pénz érkezett.

Eközben jelentősen, 40 milliárddal nőttek a BKV kötelezettségei. A közel 121 milliárd forintos összeg java szállítói és egyéb rövid lejáratú kötelezettségekből tevődik össze, például a 3-as metró felújításával kapcsolatos IKOP támogatási előleg összegének növekedése miatt.