És akkor kiplakátolják, hogy érkezik az olcsó spanyol sertéshús
Az ármaximálás februári bevezetésére készülve már megérkezett a külföldi hús a magyar boltokba; az EU második legkorruptabb állama lettünk; az egész világ figyeli, mi fog történni Oroszország és Ukrajna konfliktusában. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Közeledik az árstop időszaka: hét élelmiszernél február 1-jén kell visszatérni a tavaly október 15-i árakhoz. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat, és arról is számoltunk egy sort, hogy ez milyen változást fog jelenteni: a csirketermékeknél nem volt jelentős drágulás tavaly október óta, a kristálycukornál, az étolajnál, a lisztnél, no és persze a csirke far-hátnál érzékelhető lesz a csökkenés, a sertéshúsnál pedig akkora a boltok közötti árkülönbség, hogy nehéz előre látni, lesz-e komolyabb árcsökkenés. Egy hatás mindenesetre már most látszik: ugyan az agrárkamara hangsúlyozta, hogy az árstop nem érintheti a termelőket, a boltokban már megjelent az olcsóbb importált sertéshús.
Kijött a rendelet is arról, hogy miként kell hirdetni a boltokban az ármaximálást – helyesírási hibáktól és elütésektől hemzsegve. Az egyébként nem egyedi, hogy a kormány másokkal hirdetteti a saját vélt vagy valós eredményeit, erről is készítettünk egy visszatekintést az elmúlt 12 évre. Az élelmiszerárak csökkenése azért ettől sem áll meg, ezen a héten például a méztermelők panaszolták el, hogy már olyan magas áron kell adniuk a terméküket, ha nem akarnak veszteségesek lenni, amilyen árat a magyarok többsége nem fizet ki.
Az egész világ idegesen figyeli, mit tervez Oroszország Ukrajnában, az Egyesült Államok „soha nem látott” gazdasági következményeket helyezett kilátásba, ha az oroszok támadnának. Ezek a szankciók orosz személyek és vállalkozások pénzpiaci hozzáférését hivatottak korlátozni, illetve bizonyos termékek kereskedelmét. Válaszul Oroszország ellenszankciókat vezetett be.
Európa helyzete sem egyszerű, Magyarországé különösen nem, már csak azért sem, mert az EU országai közül ide érkezik a negyedik legtöbb orosz gáz. Persze azt sem érdemes elfelejteni, hogy az orosz költségvetés összeomlana, ha nem tudja olajat és gázt eladni Európába. Így aztán kíváncsian várhatjuk, mi történik majd, amikor Orbán Viktor a jövő héten Moszkvába utazik. Azt már elmondta a miniszterelnök: a legfontosabb téma a földgázszállításról szóló megállapodás lesz, olyannyira, hogy Magyarország növelné a leszállított gáz mennyiségét.
Tragikus adatok érkeztek a magyar demográfia helyzetéről: amióta 1949-ben évente elkezdték vezetni a statisztikát, egyszer sem volt annyira sok, 155 ezer haláleset, mint 2021-ben. A természetes fogyás, azaz a halálesetek és a születésszám különbsége pedig 1900 óta legfeljebb a háborús években lehetett nagyobb, mint most. Lakosságarányosan nézve a halálozási számot az 1920-as évtized szintjére zuhantunk vissza.
A születési oldalon érdekes folyamatok látszanak: van számottevő fejlődés, de nem elég. A születésszám egymást követő második évben nő, már majdnem visszatért oda, ahonnan 2016-ban esni kezdett, a termékenységi arányszám pedig 1994 óta nem volt olyan magas, mint most. Úgy tűnik, az a politika, hogy a kormány pénzzel támogatja a gyerekvállalást, valamennyire működik – csak épp a kormány egy olyan célt tűzött ki maga elé, amit szinte lehetetlen elérni: ahogy elöregszik a társadalom, és egyre kevesebb a szülőképes korú nő, bevándorlási többlet nélkül esélytelen, hogy megállítsák a lakosságszám csökkenését.
A hét képe: házilag készített környezetbarát mosogatószereket teszteltünk.
A kormány a tervezettnél kétszer nagyobb hiányt csinált 2021-ben, pedig az adóbevételek a vártnál sokkal jobban teljesültek. A központi költségvetés adóssága 40 ezer milliárd forint fölé nőtt. Ennek a részleteit tette közzé most a Pénzügyminisztérium.
A rémes demográfiai adatok itt is meglátszanak, a PM is arról írt, hogy a nyugdíjasok számának minden korábbi várakozás alapján nőnie kellett volna 2021 első félévében, ám ehelyett csökkent a számuk, a minisztérium szemérmes megfogalmazása szerint „feltehetően az idősebb korosztályt erőteljesebben érintő pandémiás helyzet miatt”. Azért a nyugdíjkassza így is megbillent: annyi pénzt kaptak az idősek, hogy a központi költségvetésből 671 milliárd forinttal kellett kipótolni a bevételeket.
Már nem az EU legkorruptabb országa Magyarország, csak a második – viszont a pontszámunk romlott a Transparency International korrupcióérzékelési listáján, csak épp Bulgáriáé még jobban. A velünk és a bolgárokkal tavaly még hármas holtversenyben álló Románia viszont már tisztább, mint Magyarország. A többi visegrádi országtól látványosan leszakadtunk, most már Románia és Bulgária a mi ligánk.
A jelentés bemutatóján tartott beszélgetésen arra keresték a résztvevők a választ: ha egyszer ekkora a korrupció, mégis hogy nőhet a gazdaság – például percekkel a jelentés kiadása előtt jött ki az az adat, hogy már majdnem félmillió forint a bruttó átlagkereset. Úgy gondolják, sokakat azért nem zavar a korrupció, mert nem érzik, hogy az uniós pénz őket illetné. A komoly változást pedig szerintük a mostani tizen- és huszonéves generáció hozhatja el, amelynek tagjai már más standardok alapján ítélik el a korrupciót, mint az idősebbek, ráadásul a fiatal felnőttkoruk jelentős részét valószínűleg nem az olcsó hitelek és a jogállami elvárások nélkül érkező EU-pénzek korszakában fogják leélni.
Hogy egy független szervezet jelentése mit mond a korrupcióról, az egy dolog, de jön a vizsgálat, aminek tényleges következménye is lehet: az Európai Bíróság tájékoztatása szerint február 16-án hirdetnek ítéletet a jogállamisági perben. Arról születik majd döntés, hogy megfelel-e az uniós jognak, ha megvonják a forrásokat azoktól az országoktól, amelyek a jogállamisági elvek megsértésével veszélyeztetik az uniós pénzeket. Az intézkedés jogszerűségét vitatva a magyar és a lengyel kormány nyújtott be keresetet a luxembourgi testületnél, Brüsszel pedig arra tett ígéretet, amíg az ügyben nem születik döntés, addig nem indít eljárást. Igaz, ehhez az előzetes tájékozódás azért már megtörtént, a magyar kormány írásbeli válasza a két hónappal korábban elküldött, jogállami kifogásokat tartalmazó levélre késve, de megérkezett.
Didier Reynders, az Európai Bizottság jogállamiságért felelős biztosa egy interjúban megerősítette: a határidők olyanok, hogy az áprilisi választásokig biztosan nem fognak Magyarországtól pénzeket elvonni a jogállami mechanizmussal. A folyamat 6-8 hónapot vehet igénybe.
Felvázolta elképzeléseit az erzsébetvárosi önkormányzat arról, hogyan képzelik el a hetedik kerület bulinegyedből kultúrnegyeddé átszabását. A kultúrnegyed-koncepcióval nemcsak a fiatalokat, de az idős lakosokat is célba veszik, és nem állnak meg a körútnál, felpezsdítenék Külső-Erzsébetvárost is.
Legkorábban azonban két-három év múlva számolnak bármiféle gazdasági megtérüléssel. Mindez egyelőre mind csak elképzelés, hogy mi fog belőle megvalósulni, arról most fognak egyeztetni a lakossággal. És a kerületi kocsmárosokkal is.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
