Márciusban 8,5 százalék volt az éves infláció – írja jelentésében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Utoljára 2007. júniusban volt ilyen magas az infláció. Az elmúlt egy évben az élelmiszerek ára emelkedett a leginkább.

2021 márciusához képest az élelmiszerek ára 13,0 százalékkal nőtt, ezen belül a margariné 33,6, a kenyéré 27,9, a sajté 21,8, a baromfihúsé 21,4, a péksüteményeké 18,7, a tejtermékeké 18,2, az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 17,9, a büféáruké 14,2, a szalámi, szárazkolbász és sonkáé 3,8, a sertéshúsé 3,5, a cukoré 3,3 százalékkal emelkedett. A lakásjavító és -karbantartó cikkek ára 20,8, a járműüzemanyagoké 11,4 százalékkal lett magasabb. A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 7,0, ezen belül a dohányáruk 7,7 százalékkal drágultak. A tartós fogyasztási cikkekért 9,5, ezen belül a konyha- és egyéb bútorokért 16,1, a szobabútorokért 15,1, a használt személygépkocsikért 12,3, a televíziókért 10,3, az új személygépkocsikért 8,6 százalékkal kellett többet fizetni. A szolgáltatások díja 6,0 százalékkal emelkedett, ezen belül a lakásjavítás és -karbantartás 18,7, a járműjavítás és -karbantartás 13,0 százalékkal többe, a telefon- és internet-előfizetés 1,5 százalékkal kevesebbe került.

A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 1,0 százalékkal nőttek.

A jegybanki előrejelzés alja

Virág Barnabás, a jegybank alelnöke a március 22-ei alapkamat-emelés indoklásakor azt jelezte előre, a korábbi várakozásokkal szemben az infláció még mindig gyorsul, márciusban már 8,5–9 százalék várható. A jegybank ekkor hozta nyilvánosságra friss Inflációs jelentésének főszámait, majd két nappal később a teljes jelentést.

Az előző hónapban, februárban 8,3 százalékos volt az infláció – utoljára 2007 augusztusában volt ilyen magas. Különösen az élelmiszereknél lehetett jóval magasabb árakat látni, mint egy évvel korábban. Az élelmiszerek ára 11,3 százalékkal nőtt. Ezen belül a margariné 25,8, a kenyéré 25,0, a száraztésztáé 22,1, a baromfihúsé 19,2, a sajté 17,9, a péksüteményeké 17,8, a liszté 17,6, a vajé 16,3, a tejtermékeké 15,5 százalékkal emelkedett.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) várakozásai szerint éves átlagban az infláció idén várhatóan 7,5–9,8 százalék között alakul. Az infláció az egész első félévben nőhet még, csak a második félévben várható változás ebben. Mindez azt jelenti, hogy nagy valószínűséggel 10 százalék fölött lesz az inflációs csúcs.

Attól (is) függ, hogy alakul a háború

Bármit is előre jelezni nehéz, az inflációt elsősorban külső kínálati sokkok mozgatják, amit az ukrajnai háború okoz, illetve kisebb részben a koronavírus-járvány. Mivel egy járványról és egy háborúról van szó, nem lehet megmondani, mi fog történni. A belföldi tényezők közül kérdés, a kormány fenntartja-e a májusban kifutó árstop-intézkedéseket. Ezek közül elsősorban az üzemanyagár-stop érdekes az infláció szempontjából, a többi termék súlya elhanyagolható a fogyasztói kosárban. Orbán Viktor miniszterelnök jelenlegi és eljövendő miniszterelnök április 6-ai nemzetközi sajtótájékoztatóján még nem tudta megmondani, maradnak-e az intézkedések.

Az Inflációs jelentés szerint az élelmiszerek árai száguldanak. A feldolgozatlan élelmiszerek inflációja februárban is 11 százalék felett volt, az év egészében pedig minimum 11,5, de legrosszabb esetben akár 18,5 százalékos is lehet. Arról a Hússzövetség elnöke beszélt csütörtökön, hogy a sertéshús esetében a háború kezdete óta 60 százalékos árrobbanás következett be, az ehhez hasonló ármozgás nem elképzelhetetlen más területen sem. A búza- és kukoricaárak ugyanis rohamosan nőnek, ráadásul mivel az iparban nincsenek rögzített energiaárak, a világpiaci energiadrágulást mi sem ússzuk meg, például a műtrágyagyártás költségei a gázár elszállása miatt nőttek nagyot. Mindezek a hatások még a háború nélkül is problémát jelentenének, az orosz–ukrán harcok viszont még sokkal súlyosabbá teszik a bajokat.

Az MNB szerint az év eleji bolti átárazás már jóval a háború előtt is sokkal magasabb volt, mint amilyen szokott lenni. Az megszokott, hogy az év elején emelnek árat sokan, de az, hogy decemberről januárra 1,6, januárról februárra pedig 1,3 százalékos volt az átlagos áremelkedés – a hatóságilag szabályozott árú termékek nélkül –, nagyjából a háromszorosa volt annak a drágulásnak, amit az előző évtizedben az évek elején láttunk. Ennek az az oka, hogy amint a járvány lecsengése elkezdődött, a kereslet és a kínálat egyszerre ugrott nagyot a világon szinte mindenhol, amit az ellátási láncok nehezen tudnak követni, a vállalatok pedig 1,5-2,5-ször többet fizetnek az energiáért, mint egy évvel ezelőtt.