Megint kétharmaddal nyerte a választást a Fidesz-KDNP, és ennek Orbán Viktor jó barátja, Mészáros Lőrinc duplán örülhetett: a diadal úgy felverte tőzsdei cégei értékét, hogy pár perc alatt 9 milliárd forinttal gyarapodott a vagyona. Ezen túl azonban leginkább a gondok sorakoznak a kormány háza táján: nem elég a világgazdasági folyamatok és az orosz-ukrán háború hatásai, Orbán Viktor a választási osztogatással rátett még egy lapáttal a költségvetési probléma rakásra, és olyan nehéz helyzetben adta át saját magának a hatalmat, mint még soha. Úgy tűnik, ciklusokon átívelő, legsikeresebb intézkedése, a rezsicsökkentés áll most a leginkább vesztésre, mely fenntartása a friss számítások szerint idén már 1300 milliárd adófizetői forintba is kerülhet.

Sikerült kedden is történelmet írnunk, Ursula von der Leyen aznap jelentette be, hogy az itthon tapasztalható korrupciós helyzet miatt az Európai Unió megindítja a jogállamisági eljárást Magyarországgal szemben. Ez egy elsőzés a közösség történetében. A hírre egyből be is szakadt a fizetőeszközünk, 370 forint körüli szintről néhány perc alatt 377 forint közelébe emelkedett az euró értéke, amely egyébként a két nappal korábbi választás után mozdulatlan maradt.

Ursula von der Leyen az Európa Parlamentben

AFP / Frederik Florin

Hogy mi is pontosan a jogállamisági eljárás? Miért pont most indították el? Mennyire boríthatja meg az Orbán-kormány terveit az, hogy nem jön az EU-ból pénz? Ezekre és még további kérdésekre ad választ elemző cikkünk.

Szinte történelmi eseménynek számít az is, amikor Orbán Viktor kiáll az újságírók elé. Szerdán ez is bekövetkezett, az újrázó miniszterelnök valódi újságírók valódi kérdéseire is válaszolt, bár a jogállamisági eljárásra vonatkozót pont elkente a szokásos mantrával, mely szerint Brüsszel nem a korrupció miatt bünteti az országot, hanem a gyermekvédelmi(nek mondott, végül érvénytelenül végződött) népszavazás miatt.

Bejelentette viszont, hogy három javaslattal áll az EU elé: függesszék fel a fosszilis energia adóztatását, válasszák el egymástól a gáz és az áram árazását, és töröljék el a szabályt, mely szerint kötelező bioetanolt keverni az üzemanyagokba. Ezektől várná Orbán az energiaárak csökkenését. Ha már energiaárak: a miniszterelnök nem cáfolta a felvetést, hogy valójában világpiaci árat fizetünk a kedvezményesnek reklámozott orosz gázért. A miniszterelnök a nehéznek ígérkező idei évről azt mondta, "kizárható", hogy megszorítás lesz - később egy másik kérdésre elmondta, hogy az "embereket érintő" megszorítás zárható ki -, ellenben az árstopok a mostani határidőig mindenképpen fennmaradnak, és szeretné, ha minél tovább fennmaradnának.

MTI

A hét második felére megint előtérbe kerültek a szigorúbban vett forintos hírek. Csütörtökön a jegybank nem emelt az irányadó kamaton, a magyar fizetőeszköz pedig újra beszakadt, 379-es napkezdés után pillanatok alatt 382 közelébe gyengült, majd az árfolyam 381,8 körül stabilizálódott. Péntekre már kellemes meglepetés jutott: kiderült, hogy csak 8,5 százalék lett az éves infláció márciusban. A jegybank 8,5-9 százalékost jósolt korábban, szóval ott tartunk, hogy ennek is örülni kell. Leginkább az élelmiszerek drágultak, a harmadik hónapban, 13 százalékkal.

De hát jön a húsvét, most mi lesz? Most még semmi, a húsvéti sonka még nem drágul nagyon, de később komoly áremelkedés jöhet a húsoknál. A csokinyuszi-vásárlásba se fogunk még belerokkanni, mert amit most fogunk megvenni, azt már tavaly ősszel legyártották - a karácsonyi édességeket viszont még csak most fogják, és az orosz-ukrán háború miatt megdrágul a folyamat, így a termék is. A tejtermékek ára is emelkedik, a sajt lassan luxuscikké válik, miután egyre több tehenészet dönt úgy, hogy felszámolja az állományát.

Kevésbé lehet megenni őket, de az építőanyagok ára is tovább száguld. Az orosz-ukrán háború is vastagon benne van, hogy a szakértők az év végéig 20-30 százalékos drágulást várnak.

Tovább emelkednek az építőanyag árak

MTI / Czeglédi Zsolt

Máshol is rossz, például Németországban, ahol a bankszövetség elnöke kijelentette: Németországot és egész Európát is recesszióba taszítaná egy orosz energia-embargó. A német pénzügyminiszter is arról beszélt, hogy "ebben a pillanatban" nem lehetséges az orosz gáz leállítása. A teljes körű energiaimport-blokkolás azért került most hangsúlyosan előtérbe, mert elkezdett fény derülni az oroszok elképesztő háborús kegyetlenkedéseire. Németország most folymatosan keresi az orosz energia alternatíváit, még úgy is, hogy közben 180 fokos fordulatok derengnek fel az eddigi német politikai irányvonalakhoz képest.

A hét képe: lézerrel újítják fel a Lánchíd oroszlánjait

MTI / Kovács Tamás

Ennyi rossz hír után jó ötlet kimenni sétálni a természetbe, hogy egy kicsit kiszellőztessük az agyunkat, de sajnos a természet szénája sem áll jól. Kijött az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) újabb jelentése, mely szerint jó úton haladunk a 3 Celsius-fokos globális felmelegedés felé, az pedig nagyjából az emberi civilizáció végét jelentheti - abban a formájában mindenképp, ahogy ma ismerjük. Ugyanakkor a jelentés azt is megállapítja, hogy még mindig nincs késő megmenteni a bolygót, de most már tényleg nagyon rá kéne menni a megújuló energiákra.

A bolygómentést a kormányok felelős döntéseivel lehet elérni, de személyes szinten is tehetünk a természet és a klíma megóvásáért, ha fenntartható életmódot folytatunk. Hogy ehhez mi kell, mennyibe kerül, luxus-e tudatosan élni, és ha igen, milyen szempontból - a zCast második adása erre igyekezett megtalálni a válaszokat.