Az idén már eléri az 1000 milliárd forintot a védelmi költségvetés, ebből várhatóan 200 milliárdnál is többet fordít majd az ország új eszközök beszerzésére, ám úgy tűnik, mindezt koherens stratégia nélkül.

Egy hónapon belül jelentették be, hogy a kormány 12 katonai repülőgépet vásárol, tervezi a német Rheinmetall önjáró lövegeinek és drónjainak beszerzését, ezenkívül egy másfél milliárd eurós megállapodás is tervben van digitalizációs fejlesztésekről és a katonák felszerelésének modernizációjáról.

Szakmai körökben úgy látják, hogy Magyarország nem döntötte el, hogy missziós-expedíciós műveletekre fókuszáljon, vagy területvédelemre rendezkedjen be: a területvédelmet erősíti a Gripenek szoftverfrissítése és a német harckocsik vásárlása, de az Airbustól légi szállításra alkalmas gépet vett az állam, aminek meg a területvédelemben pont csekély a szerepe.

Ugyanez a látszólagos fókuszálatlanság mondható el a felpörgőben lévő magyar fegyvergyártásról is, amely azonban szépen termelheti a profitot az ország leendő honvédelmi miniszterének, Szalay-Bobrovniczky Kristófnak: a kormány tagjává váló üzletember résztulajdonában lévő gyár kiképző- és felderítőgépeket ad el a Magyar Honvédségnek. A leendő miniszter állami kezességet kapott a cégvásárláshoz felvett 53 milliárd forintos hitelre.

A cikket teljes terjedelmében elolvashatja a csütörtökön megjelenő HVG-ben, illetve a hvg360-on.

HVG