Az EU-s orosz olajembargó mellett egy másik jelentős megegyezés is megszületett a hét elején: Szijjártó Péter bejelentette, hogy megállapodtunk Horvátország energetikai miniszterével egy hosszú távú energetikai együttműködésről. Ennek részletei egyelőre nem ismertek, de lényegében arról szól, hogy a horvátok vállalták az Adria olajvezeték kapacitásának bővítését.

Ez pedig azért nagyon fontos fejlemény, mert az Adria olyan mértékben bővíthető, hogy ha elkészül a fejlesztés, akkor teljes mértékben kiváltható lesz az orosz Barátság csővezeték kapacitása – azaz elméletileg meglesz a lehetőség az orosz olajról való 100 százalékos leválásra. Jelenleg az Adria csővezeték kapacitása évi közel 11 millió tonna, a szükséges bővítéssel ez felmenne közel 14 millió tonnára. A Barátság csővezeték minket ellátó, déli ágának kapacitása 8 millió tonna. A bővítésre azért van mégis szükség, mert a Molnak nemcsak a magyarországi olajfinomítókat kell ellátnia, hanem az egész régiót, például leányvállalata, a szlovák Slovnaft pozsonyi finomítóját is.

Túry Gergely

Egyelőre nem tudni, mikor kezdődhetnek meg a bővítési munkálatok, Szijjártó arról beszélt, hogy a szűk kapacitású vezetékszakaszt kezelő horvát Janaf vállalat és a Mol képviselői már tárgyalnak a kapacitáslekötés konkrét idejéről, mennyiségéről és a vonatkozó tarifákról.

A téma EU-s szinten is nagyon fontos, az olajembargó bejelentésekor Ursula von der Leyen is külön kitért rá. Az Európai Bizottság elnöke arról beszélt, a fejlesztéshez 45-60 napra lesz szükség, és még "némi beruházásra", mert a magyar olajfinomítókat is át kell alakítani, hogy az orosztól eltérő olajfajtákat is hatékonyan fel tudjanak dolgozni. Szijjártó Péter két héttel ezelőtt, amikor még nagyon távolinak tűnt az embargós megállapodás, miniszteri meghallgatásán azt mondta, az Adria bővítése 200 millió euróba kerülne. Később, a Mol lapunk kérdésére közölte: az említett összeg a kérdéses csővezeték-szakaszt kezelő Janaf becslése volt.

Ennél ez kevesebb lehet

Most úgy tűnik, mind időben, mind pénzben jócskán túllőttek a valóságon a korábbi becslések. Hétfő éjjel ugyanis Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök is nyilatkozott az embargó bejelentése után, és teljesen más számokat közölt. Plenkovicot pártja, a HDZ honlapja idézi:

"Horvátországnak köszönhetően az EU-tagállamok vezetői megegyeztek az orosz olaj importjának betiltásáról. Magyarország képes lesz az alternatív olajbeszerzésre a Horvát Köztársaságon keresztül. Kifejtettem, hogy a Janaf 20-30 napon belül képes 30 százalékkal kibővíteni a kapacitását, mindössze 8 millió euró befektetésével."

Plenkovic ráadásul nem is 14, hanem 15,6 millió tonnás új éves összkapacitást említett, és azt mondta, ezzel Magyarország mellett Lengyelország ellátása is megoldott lenne.

Andrej Plenkovic

MTI/EPA/Daniel Kasap

Megkerestük a Janafot, hogy a 45-60 vagy a 20-30 nap az, ami reálisan szükséges a munkálatokhoz, és azt is megkérdeztük, hogy hogy lett a saját, 200 millió eurós becslésükből most már csak 8 millió euró. Amint befut a válaszuk, közöljük.

Plenkovic egyébként az Adria mellett más energetikai projektekről is beszélt. Lapunk is megírta, hogy az orosz olajról való leválásnál sokkal nehezebb feladat az orosz gázról való leválás. Hogy ez sikerüljön, ahhoz szükséges az, hogy meginduljon a kitermelés Románia fekete-tengeri gázmezőin – ez elől épp nemrégiben gördült el az utolsó jogi akadály is. A másik fontos összetevő az európai LNG befogadói kapacitások fejlesztése lenne, így több cseppfolyósított gáz érkezhetne teherhajókon az USA-ból és a Közel-Keletről. Úgy tűnik, Horvátország az LNG-fejlesztésekben is nagyon fontos szerepet fog játszani.

A horvát miniszterelnök ugyanis arról is beszélt hétfő éjjel, hogy az LNG-terminálok és a gázcsöveik kibővítéséről is döntöttek. "A megváltozott geopolitikai körülmények között most lehetőségünk van arra, hogy energiaközponttá nőjünk – az Európai Unió forrásainak segítségével, és az USA teljes mértékű támogatásával" – mondta.

Plenkovic arról beszélt, hogy az embargós EU-csúcs előtt az LNG-projektben érintett összes kulcspartnerrel egyeztetett, minden minisztériummal és céggel tárgyalt. Azt mondta, tervben van az LNG Croatia nevű cseppfolyósgáz-szállító tankerhajó fejlesztése, illetve a Krk szigetén üzemelő LNG-termináljuk 2,9 milliárd köbméteres kapacitását (ezt nemrég növelték meg 2,6 milliárdosról) 6,1 milliárd köbméteresre növelnék, mely Horvátország mellett már elég lenne Magyarország, Szlovénia és Bosznia-Hercegovina teljes éves gázigényének is a lefedésére. Igaz, utóbbi fejlesztés lebegtetése nem új fejlemény, már március óta ezt tervezik.