Újabb engedményeket tehet a magyar kormány annak érdekében, hogy akár még nyáron meg tudjon állapodni az EU-val a helyreállítási alap pénzeiről – számolt be hétfő reggel a portfolio.hu. A lap saját forrásaira hivatkozva arról ír, hogy van esély a korai megállapodásra, de

ha sikerült is mindent lepapírozni, akkor is csak tavasszal jöhetnek az első utalások.

A sietség érthető, hiszen több ezer milliárd forintról van szó, amire a kormánynak most nagy szüksége lehet: nemhiába halasztott el több százmilliárd forint értékben beruházásokat, nemhiába vetett ki extraprofit-különadót számtalan – akár a válság által megtépázott – szektorra és nem utolsó sorban nem hiába puhították fel a rezsicsökkentést. Ezek a lépések mind azt mutatják, hogy jelenleg gazdasági tűzoltás folyik a Karmelita kolostor falai között, a kormány pedig onnan szerez pénzt, ahonnan csak tud.

Az előzmények

A koronavírus-válság gazdasági hatásainak leküzdése érdekében hozta létre az EU az úgynevezett helyreállítási alapját, amelyből a magyar kormány első körben hatezer milliárd forintot szeretett volna magához vonzani.

Ez az összeg azóta folyamatosan változott, ahogy az is, hogy a magyar kormány mit akar: az alapnak ugyanis két része van, egy vissza nem térítendő és egy kedvezményes hitel, és amíg először Orbánék mindkettőre pályáztak, majd csak a támogatásra, hogy végül bejelentsék, hogy mégis kellene a hitel is.

Ez volt azonban a kisebbik gond, a nagyobbik, hogy az EU a jogállamisági problémákra és a korrupcióra hivatkozva azóta se fogadta be a magyar tervet. Az Orbán-kormány nem meglepő módon tagadja, hogy ezek a problémák fennállnának és – hiába cáfolta az Európai Bizottság számtalanszor – továbbra is úgy kommunikálják, hogy az általuk gyermekvédelminek nevezett törvény miatt akadékoskodik Brüsszel.

Orbán Viktor érkezik Brüsszelbe az Európa Tanács értekezletére 2022 május 30-án

AFP / John Thys

A magyar kormány sokáig Lengyelországban bízhatott, amellyel szemben ugyancsak voltak jogállamisági kifogásai az EU-nak és így bármilyen ügyben az egymással szemmel láthatóan rokonszenvező két kormány meg tudta vétózni a másikat elítélő uniós határozatot. Azóta azonban fordult a kocka, hiszen a lengyelek ígéreteket tettek, hogy az uniós ajánlásoknak megfelelően átalakítják a bírói rendszerüket és jelenleg úgy tűnik, hogy elgördült minden akadály az elől, hogy megkaphassák a helyreállítási alapból nekik járó összegeket.

És nem csak ez változott: a koronavírus-válság után akkora volt a keresletnövekedés, amivel a leállás után újra beinduló gyárak, termelősorok nem tudtak lépést tartani, ami szinte minden területen hiányhoz és árnövekedéshez vezetett. Erre jött rá február végétől az orosz–ukrán háború, aminek következtében energiaválsággal és még jobban elszálló árakkal kellett szembenézniük az európai politikusoknak, így többek közt a magyar kormánynak is. Megismételve: egyáltalán nem csoda, hogy Orbánék immár mindent megpróbálnak, hogy minél hamarabb pénzhez jussanak.

Kellett az első négy engedmény, hogy legyen következő kör

A helyreállítási alapról szóló viták immár több mint egy éve tartottak, amikor Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter a másfél héttel ezelőtti kormányinfón váratlanul bejelentette, hogy a kormány több ponton is elfogadta az Európai Bizottság álláspontját. Ezek:

• Magyarország a nemzeti rezsimbe tartozó közbeszerzéseknél is 15 százalék alá csökkenti az egyszereplős közbeszerzések arányát.
• Az ügyészség döntésével szemben legyen helye a bírósági jogorvoslatnak a korrupciós ügyekben.
• A kormány által kezdeményezett jogalkotást megelőzően a társadalmi konzultációra időt kell biztosítani, valamint a rendkívüli jogalkotási lehetőségek arányát csökkentik.
• Magyarország az uniós források jelentős részét arra fordítja, hogy a lehető legnagyobb energiafüggetlenséget érjük el.

Most azt hagyjuk, hogy a harmadik ponttal teljesen szembemenve nem sokkal később egy nap alatt átverték a katatörvény változásait a parlamenten, több százezer adózó életét megkeserítve, az Európai Bizottság hiszen már azt megelőzően közölte: hiába reménykedik a kormány, még távoli a tárgyalások lezárása.

A Portfolio arról ír, hogy a második pont az egész tárgyalási folyamatot megváltoztató vállalás volt, ami az EU szemében erősebb volt annál is, mintha felajánlottuk volna, hogy csatlakozunk az Európai Ügyészséghez. A tárgyalások pedig folytatódtak, a hírek szerint Magyarország újabb vállalásokat tett, például azt, hogy nemcsak az uniós, hanem a tisztán magyar költségvetési forrásokból létrejövő beruházásoknál is lesz egy olyan 15 napos időszak, amikor lényegében bárki kezdeményezheti a bíróság előtt azt, hogy az ügyészség által lezárt nyomozás induljon el vagy folytatódjon – minderről pedig az ügyészségnek egy közleményt is ki kell adnia, hogy a nyilvánosság is értesülhessen róla. Ha pedig megint vádemelés nélkül zárják le az adott ügyet, akkor ismét lesz lehetőség fellépni, sőt hozzá lehet férni a nyomozati anyagokhoz is.

A hármas pontban azt vállalta még a kormány, hogy a törvények, kormányrendeletek, miniszteri rendeletek előtt legalább 8+5 nap időt ad a társadalmi egyeztetésre, sőt azt is megígérte Brüsszelnek, hogy kiveszik azt a kitételt, hogy ettől el lehet tekinteni, ha az elfogadáshoz „sürgős közérdek” kötődik. Emellett persze maradhatnak kivételek, de azt is vállalta az Orbán-kormány, hogy ezek aránya nem fogja elérni a 10 százalékot.

A kormány arra is ígéretet tett, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok a közbeszerzési törvény hatálya alá tartoznak majd és ennek érdekében lesz olyan törvénymódosítás, amely ezt még egyértelműbbé teszi.

Egy másik, régóta vitatott pontban is sikerült előrelépni: az EU ugyanis már régóta kérte a magyar hatóságokat, hogy a pályázati adatokat töltsék az úgynevezett Arachne nevű szoftverbe, ez ugyanis széles körű és átfogó kockázatalapú értékeléssel képes támogatni a pénzköltés szabályosságát. A magyar kormány korábban azzal érvelt, hogy ők egy másik adatbázist használnak, így dupla annyi feladat lett volna mindkettőbe adatokat tenni, ám végül beadta a derekát és megígérte, hogy az összes uniós pénz adatait az Arachnéba tölti fel.

És végül Orbánék abba is belementek, hogy újból felállítják a Korrupcióellenes Munkacsoportot, amelybe civil szervezeteket is bevonnának.

Az idő pénz

A kormánynak azért is sürgős megállapodni az EU-val minél hamarabb, mert például a helyreállítási alapnál folyamatosan bukjuk a pénzeket. Mivel eddig nem sikerült megállapodni, ezért idén már biztosan nem kapjuk meg a 13 százalékos előleget, de mivel a magyar gazdaság a vártnál jobban teljesített, ezért az eredetileg 7,2 milliárd eurósnak kinéző támogatási keret 5,9 milliárdosra csökkent. (Ha egyből sikerül megállapodni és nincs vita, akkor maradhatott volna az eredeti keret.) A jogállamisági eljárás megszüntetése pedig összefügg a helyreállítási alappal: ha utóbbinál tett vállalásokat elfogadják, az nagyban előrelendítheti a másik ügyet is.

De nemcsak ez a forrás a vita tárgya: a 2021–2027-es uniós költségvetési időszakra vonatkozó pénzekről szóló keretdokumentum a Portfolio több forrása szerint még a brüsszeli nyáriszünet előtt a Bizottság asztalára kerül. Ezután persze minden operatív programot még külön el kellene fogadni, de ha sikerül tartani a menetrendet, akkor lényegében az európai mezőnytől egyáltalán nem elmaradva haladnánk.

Mindezek után úgy néz ki, hogy az EU előző költségvetési ciklusából származó pénzek időben megjöhetnek, a 2021–27 közötti időszak utalásai is elindulhatnának, míg a helyreállítási alapnál bár sikerült előrelépni, idén vélhetően nem jönne pénz. Viszont ha jövőre elindulnak az utalások, akkor nemcsak az idei, hanem a 2022-es pénzeket is megkapnánk – ez persze sok mindentől függ, többek közt attól is, hogy a kormány mennyire vállalja be a költéseket, amíg nincs végleges megállapodás az EU-val.