Civil önkéntesek kezdtek razziázni a Tarna kiszáradt medre mentén a múlt héten Verpelét és Kompolt között, hogy – mint bejelentették – megtalálják, ki és mi miatt száradt ki a folyó. A felelőst egy aldebrői borászati vállalkozásban vélték felfedezni, amely szivattyúval vételezett vizet a pataknak egy hevenyészett gáttal felduzzasztott részén, az aktivisták szerint jogtalanul, a vállalkozás szerint azonban a megfelelő engedélyek birtokában.

Az ügyről a múlt héten folyamatosan tudósított az Egri Hírek, amely az aktivistákkal együtt az érintett vállalkozás felelősségét domborította ki, jóllehet a patak kiszáradását - bár nyilvánvalóan nem javított a helyzeten az öntözés, amit ágazati szereplők sem tartanak szerencsés dolognak -, de elsősorban a rendkívül száraz időjárás okozta.

Az önkéntes helyi környezetvédők – egy állatmentő alapítvány kurátorának vezetésével és több környékbeli település önkormányzatának illetékeseivel is kiegészült – csoportjának akciójáról videó is készült. Ezen az látható, hogy felkeresik a helyszínt, heves szóváltásba keverednek a mezőgazdasági vállalkozás munkatársaival, majd elbontják a duzzasztást, és kiemelik a szivattyú alkatrészeit.

Youtube / Egri Hírek

A Tarna mentén kialakult feszültség az első olyan, közel tettlegességig fajuló, és végül büntetőfeljelentésig is jutó (a céget jelentették fel természetkárosítás miatt a helyi lap szerint) konfliktusok egyike lehet, amit a klímaváltozás negatív hatásai gerjesztenek. Maga az aktivisták vezetője is megjegyzi a fent linkelt videóban, hogy

Ez a vízért folytatott háborúk kora.

A Tarna mentén látszólag a madarak, a vadállatok, a vízi élőlények sorsa iránt aggódó önkéntesek állnak szemben a természetet kihasználó vállalkozóval, bár a kép ennél árnyaltabb. A cég például – mint azt Egyedné Tóth Anita, a Tóth&Tóth Borászat ügyvezetője a hvg.hu-nak elmondta – érvényes vízkivételi engedéllyel rendelkezik, 35 éve használja öntözésre a Tarna vizét, és annak élővilágát soha nem károsították. Egyed László termelési vezető korábban az Eger Híreknek azzal érvelt, hogy a vállalkozás léte forog kockán, és

az aszály miatt nem azt kell hibáztatni, aki maga is túlélni próbál.

A cég múlt csütörtök óta már nem öntöz a vízfolyásból, péntekre el is szállították a berendezéseket, ettől azonban nem tért vissza a víz a patakba, amelynek medréből információink szerint a kérdéses vízkivételi helyszín feletti szakaszon is eltűnt már korábban a víz, és a múlt heti gátbontás is hiábavaló volt: a duzzasztásból lefolyó víz nem érte el a Tarna pár száz méterrel lejjebb, a szomszédos Tófalunál fekvő hídját. “Ha akarnánk sem tudnánk már innen öntözni, a természeti katasztrófa nyilvánvaló” – mondta Egyedné Tóth Anita, aki szerint a szőlőoltványok locsolásához most lajtos kocsikkal szállítják a vizet, máshonnan.

Tisza medre

Fazekas István

A kialakult helyzet háttere azonban túlmutat az öntözésen: ilyen aszályt még nem tapasztaltak a környéken. “A Tarmával kapcsolatban csak olyan élményünk van, hogy jön az árvíz” – mondta az ügyvezető, aki szerint idén mindössze 62 milliméter eső esett a térségben. “A szőlő is fonnyad a savak elégnek” – jellemezte a helyzetet borász szempontból.

A vízhiány, a patak kiszáradása nem helyi sajátosság, igaz az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) adatai alapján is kevesebb mint 80 milliméter csapadék hullott a Tarna patak vízgyűjtőterületére idén télen. “Az évszak során lehullott csapadékmennyiség jócskán elmaradt az 1991-2020-as sokéves értéktől” – írták erről az időszakról, de a helyzet azóta csak romlott, főként a keleti országrészben, ahol általában nem érte el a 200 millimétert az első félévben lehullott csapadék mennyisége, de egyes helyeken a 130-at sem. Már június közepén figyelmeztettek, hogy 130 milliméternyi víz hiányzik a talaj felső rétegéből, július elején már 400 milliárdosra becsülték a gazdák aszálykárát, de az állattartók is bajba kerültek, mivel  alig terem takarmány, Békésben például negatív aratási rekordra számítanak.

Eközben a Kelet-Magyarországi folyók vízállása rekordértékekre csökkent, a Tiszán sem mértek még ilyen alacsony vízállást, a Hármas-Körösön a békésszentandrási duzzasztónál negyven éves rekord dőlt meg - írta múlt héten a Pecaverzum, van, ahol gond nélkül át lehet lábalni a folyón:

Nem csoda, hogy a múlt hét közepén eddig példátlan módon vízhiány elleni védekezési készültséget rendelt el térségben a vízügy, amelynek már arra kellett figyelmeztetnie a gazdákat, hgoy tartsák magukat az öntözési menetrendhez, és ne egymás elől öntözzék el a vizet.

Mentik a szolnokiak ivóvizét is a szárazság miatt

Szolnokon az ivóvízellátás, másutt az öntözés miatt kell a vizeket kormányozni, hogy odajusson, ahol szükség van rá. A vízügyesek összehangolt öntözési menetrendet készítettek, amelyet minden érintett gazdálkodónak be kell tartania. Szerda óta vízhiány elleni védekezési készültség van.

Kedvezőtlen a helyzet a Duna-mentén is, az Ipolyon múlt pénteken 15 centiméteres vízállást mértek Nógrádszakálnál, ami 9 centiméterrel volt a közel 30 éve 1993-ban mért eddigi legalacsonyabb vízállás alatt.

A Tarnához hasonló kisebb vízfolyások, illetve a kisebb tavak pedig sorra száradnak ki:

• Óbudán az Aranyhegyi-patakból semmi víz nem csorog már a Dunába,
• az elapadó Szilas-patakon halivadékokat kellett menteni a múlt héten,
• a Debrecen melletti Vekeri-tó medre cserepesre száradt,
• Baranyából két kiszáradt tóról érkezett hír,
• a Nógrád megyei Halda-tóról megrázó képek készültek,
• a Bódva vize pedig Szlovákiában tűnt el egy 15 kilométeres szakaszon, ahogy arról az Új Szó beszámolt,

Bár mint a meteorológusok egyik közelmúltban készült tanulmányukban megállapítják, az ország éghajlatához hozzátartozik, hogy időnként szárazság, aszály alakul ki, de ezt az aszályhajlamot tovább erősítik a klímaváltozháshoz kapcsolódóan jóval melegebbé váló nyarak, a gyakoribb és intenzívebb hőhullámok.

Igen, jól érzi, régen tényleg nem voltak ennyire forró nyaraink

Itt az idei első nyári hőhullám, a hét nagyobb részére hőségriasztást rendeltek el, amire egyre gyakrabban számíthatunk. Az ELTE kutatóinak még publikálás előtt álló kutatásából kiderül, hogy a 40-50 évvel ezelőtti nyarainkon még alig volt hőhullám, a 40-50 év múlva várható nyarakon a mainál is sokkal több forró napra számíthatunk - ha nem teszünk semmit a klímaváltozás ellen.

A hasonló csapadékszegély időjárás kedvezőtlen hatásainak csökkentését a vízvisszatartásban látják szakmai szervezetek – erre már hazai gyakorlati példák is vannak.  Többek között ezért tartják jónak a belvíz megtartását, akár a szántóföldek területének rovására is,  illetve a hódok – sok helyütt bizony konfliktusokat is okozó – visszatelepítését. Utóbbi tekintetében pont a Tarna-menti konfliktussal párhuzamosan történt egy kedvezőtlen fejlemény, amikor elbontottak egy hódgátat az attól pár kilométerrel keletebbre húzódó Laskó-patakon. A hódgátak jelentősége, hogy az adott vízfolyás visszaduzzasztásával csapadékszegény időszakban is biztosítják a vizet a környékén élő növények és állatok számára. Bár a gátak bizonyos területen kockázatot jelenthetnek, elbontásuk aszály idején veszélybe sodorja azokat az élőlényeket, amelyek itt leltek kedvező életfeltételeket.