A többi foglalkozáshoz képest jelentős kereseti hátrányba kerültek a pedagógusbérek az elmúlt években – írja elemzésében a GKI Gazdaságkutató. Ez különösen szembetűnő a fegyveres testületek diplomásaihoz képest, ahol 1,8–2,1-szeres a többlet, de a (sok érettségizettet is foglalkoztató) rendőrségi átlag is 22–42 százalékkal magasabb, mint az alap- és középfokú oktatásban foglakoztatott diplomások keresete. Ráadásul a különbség nő az életkor szerint (a 30 év alatti rendőrök keresete 24–43 százalékkal haladja meg a pedagógusukét, ami 50 év felett 45–66 százalékra nő).

A kormányzati javaslat szerint a 2025-ig terjedő időszakban 77 százalékkal emelik a pedagógusok keresetét, amely a kormányzati várakozások – és az EU felé az emelés forrásáért tett ígéret – szerint akkorra a diplomás átlagbér 80 százalékát fogja elérni. Ekkora emelés önmagában is leértékeli a pedagógus hivatást, hiszen ugyanannyi idejű tanulást 20 százalékkal kevesebbre értékel – teszi hozzá zárójelben a GKI. További probléma, hogy a kormány a jellemzően egyetemi diplomás tanári fizetést nem az egyetemi diplomás átlaghoz kívánja felzárkóztatni a – főiskolai és az egyetemi diplomás kereset között 43 százalékos különbség van a KSH adatai szerint.

Ha a tervezett (kormányzati) értékkel számolunk, illetve figyelembe vesszük, hogy közben az egyéb diplomások bére is emelkedik, akkor a GKI becslése szerint a tanárok bére az egyetemi diplomás bér 74 százalékát, a tanítóké pedig a főiskolai végzettségűek 61 százalékát (a jelenlegi 54, illetve 45 százalékhoz képest) fogja elérni 2025-ben. Ennek oka, hogy a várható magas infláció miatt a diplomás bérek várakozásaink szerint közel 31 százalékkal fognak emelkedni 2022-höz képest.

A GKI becslése szerint a kormányzati javaslat 2025-ig összesen közel 892 milliárd forintba kerülne úgy, hogy 2025-ben 480 milliárd forinttal lenne több kiadás, mint 2022-ben. A nettó költségvetési kiadás ugyanakkor 2025-ig összesen 525 milliárd forintra rúg, s 2025-ben 311 milliárd forintot tesz ki – a különbség oka, hogy a tanárok bruttó béréből az adók és a járulékok visszafolynak a költségvetésbe.

A vizsgált pedagógus körben a diplomás bérek 2023-as elérése összesen bruttó 2000, nettó 1177 milliárd forintba kerülne 2025-ig (akkor a kiadások bruttó 770, nettó 450 milliárd forinttal lennének magasabbak, mint 2022-ben). Mivel a GDP 27,5 ezer milliárd forinttal nő 2025-re (2022-höz képest), ezért a GDP arányos bruttó kiadásnövekedés a kormány tervei szerinti béremelés esetében átlagosan 0,15 százalékot tenne ki, míg a teljes kereset felzárkóztatás miatti bruttó kiadás átlagosan a GDP 0,32 százalékát érné el. A nettó kiadás rendre a GDP 0,1 százaléka, illetve 0,21 százaléka lenne.

Tegyük hozzá: a GDP-arányos adatoknál talán fontosabb, mit jelentene mindez a központi költségvetés számára. 450 milliárd forint a büdzsében egyáltalán nem egy kigazdálkodhatatlan összeg – pláne, hogy ennek több mint 80 százalékát az EU állja –, Varga Mihály pénzügyminiszter épp nemrég beszélt róla, hogy most a kifizetési stoppal a kormány csak októberben 300 milliárd forint kiadást tud megfogni. Az idénre tervezett költségvetési hiány számszerűen 3152 milliárd forint. A központi költségvetés idei évre tervezett kiadási főösszege 20,2 ezermilliárd forint.