Egy feltörekvő ország esetében nagyon gyenge teljesítmény a 2010 és 2020 közé eső, évenkénti átlagos 2,8 százalékos gazdasági növekedés – mondja Jaksity György közgazdász a Magyar Hangnak. Jaksity szerint azonban nem csak ezt kell nézni, hanem azt is, hogy a növekedés az egyensúly megtartásával jár-e együtt. Ez utóbbi Magyarországon nem sikerült.

A kezdeti évi 1-1,5 százalékos növekedést a kormányzat nem fenntartható módon tornázta feljebb a pénzügyi, a költségvetési és a fizetési mérlegegyensúly feláldozása árán. Az évtized végére aztán az államadósság újra a GDP 80 százalékán állt, Magyarországon a legmagasabb az infláció, holott ugyanebben az időszakban érkezett az országba a 70 milliárd euró uniós támogatás jelentős része is. „Nagy kérdés, hogy az elmúlt évtizedben elkövetett hibákat ebben az évtizedben hogyan lehet korrigálni” – mondta a közgazdász.

A forint árfolyamugrálásával kapcsolatban Jaksity kifejtette, hogy nincs értelme nagyon spekulációra gyanakodni, mivel az csak kisebb mértékben és rövidebb ideig képes befolyásolni a viszonyokat, amennyiben egy deviza jelentősebb leértékelésen megy át, az arra utal, hogy gond van a gazdaságban. Az árfolyamzuhanás a közgazdász szerint nem más, mint egy tükör, amit a piac tart elénk, és ebben a jelentősen megbomlott egyensúlyt láthatjuk viszont.

Jaksity György a Concorde Értékpapír Zrt. igazgatóságának elnöke nyáron került reflektorfénybe, amikor nyilvánosságra került a Budapesti Corvinus Egyetem végzős hallgatóinak tartott beszéde. Ebben a közgazdász arról beszélt, hogy a mostani Magyarországon a „szocialista tervgazdaság és a haveri kapitalizmus sajátos keveréke” jött létre és azt mondta a diákoknak, hogy az ő feladatuk lesz a valós demokrácia kiharcolása és a rendszerváltás befejezése. A beszéd hatására a kormánypárti sajtó szocibrókerként és Gyurcsány-fiókaként kezdett cikkezni Jaksityról, Hadházy Ákos pedig elgondolkodott azon, hogy pártot alapít vele.