Először csak pár termék árát nyomták le az áruházláncok, aztán látszólag mindent – az elmúlt hetek kommunikációjából úgy tűnhet, minden a magyar élelmiszer-kereskedelem húsvét előtt egy véget nem érő reklámhadjárat lenne. Olyannyira, hogy az akciózás már a miniszterelnök péntek reggeli rádióinterjújában is szóba került.

Mi – Orbán Viktorral ellentétben – még a boltokba is benéztünk, és a bejáratnál már az az érzésünk lehet: a láncok belehúztak a szórólapnyomtatásba, és áthúzott magasabb áras címkékből is tömérdek akad.

Az olcsósítás elért a hvg.hu hónapról hónapra végignézett termékei közül is párat: ha minimálisan is, de olcsóbban juthatunk hozzá most száraztésztához, kenyérhez és rizshez, illetve a vajnál a múlt hónapban elindított áresés, ha nem is akkora elánnal, de folytatódik tovább.

A kereskedők ezt azzal indokolják, hogy némileg enyhült a nyomás az alapanyagoknál, de az árcsökkenésnél nyilván bejátszik az is, hogy a vártnál alacsonyabb lehetett a téli energiaszámla, meg persze nem érdemes megfeledkezni arról, hogy az elmúlt időszakban a drágulás tényleg elment a falig, vagyis már az élelmiszer-fogyasztás rovására ment – tenni kellett valamit annak érdekében, hogy legalább stabilizálódjon a helyzet. A visszaesés a legfrissebb, januári adat szerint volumenben 6,7 százalék volt az úgynevezett élelmiszer jellegű vegyes üzletekben (így az általunk is felmért szuper- és hipermarketekben), ráadásul kisebb-nagyobb intenzitással már fél éve tart.

A kérdés ebben a hónapban tehát leginkább az volt, hogy a boltok akciózása mire elegendő? Számításunk szerint leginkább arra, hogy kompenzálja a nem akciózott termékek drágulását.

Kiemelkedő drágulást most leginkább a zöldségeknél és gyümölcsöknél tapasztaltunk – a legnagyobb ugrás a vöröshagymánál látszik. Itt a drágulást már tél végén borítékolták a szakértők: előbb a hazai – az aszály miatt is megcsappant készlet – fogyott ki, aztán azt dráguló importból kellett pótolni.

Februárban 700-800 forintos árat prognosztizáltak tavaszra – itt ugyan még nem tartunk, de több helyen kúszott 600 forint fölé a legolcsóbb hagyma kilónkénti ára. És nem lehet kizárni a további drágulást, hiszen az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) adatai szerint meredeken ível felfelé továbbra is a termék ára a nagybani piacon; az elmúlt héten pont háromszor annyiba (kilónként 490 forintba) került, mint egy évvel korábban.

Nem csak vöröshagymából szorul azonban ebben a szezonban importra az ország. Az AKI most kiadott, a 2022-es agrár-külkereskedelemről szóló elemzéséből kiderül: amíg a zöldségféléknél az export értéke 5 százalékkal nőtt, az importé csaknem 14 százalékkal, az előző évben is jelentős passzívum így már 67,2 millió euróra nőtt. Az export a nagy csoportok közül mindössze a gyökérzöldségeknél, a hüvelyeseknél, a fagyasztott zöldségeknél nőtt, a friss zöldségfélék többségéből azonban – burgonya, paradicsom, hagymafélék, káposztafélék, salátafélék, uborka – mind a volument, mind az értéket tekintve nettó importőr volt Magyarország 2022-ben – írják.

Hasonló tendenciát vázolnak fel az elemzésben a gyümölcsöknél is, ahol a passzívum nyilván ered abból is, hogy sok népszerű gyümölcs (például a banán vagy a narancs) nem terem meg Magyarországon. Ennél is érdekesebb azonban, hogy az alma esetében az exportot jelentősen meghaladta tavaly az import: míg a kivitel másfélszeresére, 21,2 ezer tonnára nőtt, a behozatalnál közel háromszoros volt a növekedés, és szokatlanul magas, csaknem 80 ezer tonna lett az import.

Ami pedig import, az magasabb forintárat is jelent – mondhatjuk, hozzátéve persze azt is, hiába nettó exportőr Magyarország sárgarépából, annak is úgy nő az ára, mint gombák egy őszi eső után. A drágulást mindenesetre a burgonya esetében egyelőre elfedi az árstop, amely a mostani állás szerint április 30-ig tart – a legfrissebb hírek szerint a kormány valamikor húsvét után dönt majd arról, hogy elegendőnek ítéli-e az infláció lassulását ahhoz, hogy elengedje végre az élelmiszerlánc egészét megbolondító, az árszint emelkedését annál kevésbé visszafogni képes intézkedést.

De nézzük, adataink alapján mennyire vetíthető előre az élelmiszer-infláció lassulása. A teljes kosár értéke első felmérésünk, vagyis 2022 áprilisa óta 21,4 százalékkal nőtt – ez nyilván azzal magyarázható, hogy már a kezdetektől hét, ősztől újabb két termék esik az árstop alá. Ha azonban ezeket a termékeket kivesszük a virtuális kosárból, már 41,8 százalékos 11 hónap alatt a drágulás.

Az persze jó hír, hogy havi alapon átlagosan nem változott a kosár értéke – az előző havi 8315 forinthoz képest mindössze egy forintos az átlagos drágulás, de az árstopos termékek nélkül is 3828 forintról 3830-ra emelkedett az érték –, ennek ugyanakkor nem csak az akciózás áll a hátterében, hanem az is, hogy az egyes láncok között csökkent az árkülönbség – vagyis csökkent a legolcsóbb diszkontok árelőnye, és ennél is jobban felzárkózott az eddig legdrágábbnak számító Prima.

Az előző hónaphoz képest mindenesetre őrzi árelőnyét az Auchan, a hipermarketlánc mögött a Lidl a második és az Aldi a harmadik legolcsóbb. Az árstopos termékek nélkül viszont most először a Prima lett a legolcsóbb, ami a már említett célzott akcióknak és az alacsonyabb zöldségáraknak tudható be. Ezen a listán a második lett az Auchan és a harmadik a Lidl.

Mit főztünk ki?

Egy négyfős családi ebéd hozzávalóinak árát gyűjtöttük össze a hét nagy élelmiszerláncnál (Aldi, Auchan, Lidl, Penny, Prima, Spar, Tesco). A bevásárlólistában szerepel minden árstopos termék, de olyanok is, amelyek drágulása meghatározta az elmúlt időszakot (például a vaj vagy a vöröshagyma). A mennyiségeknél fajlagos árat számoltunk, tehát bármekkora is volt a kiszerelés, általában a kilós egységárat néztük, kivéve a tojást, ahol tíz darabot számoltunk egységként, illetve a száraztésztát, ahol a jellemző, félkilós zacskót. Ezekből számoltuk aztán ki egy ebéd árát, amely egy csirkeaprólékkal készülő zöldséglevesből, egy sertéspörköltből, rántott csirkemellfiléből és almás pitéből áll. (A listában szereplő egyes termékek több fogáshoz is felhasználhatók, az egyszerűség kedvéért ezeket egy helyen jelöltük csak.)