Az eredetileg tervezett 8,4 milliárd helyett csaknem kétszer akkora, 16,4 milliárd forintos bevétellel zárta a tavalyi évet a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal (MEKH). A bevétel-bővülés érdekessége, hogy ennek a pénznek a döntő többségét (mivel központi költségvetési támogatást nem kap a hivatal) a túlélésért küzdő, az ellátás biztonságot mindenáron biztosítani kívánó közműcégek adták össze – írja a Népszava. Igaz nem önkéntesen. A szolgáltatókat törvény kötelezi a MEKH bevételeinek nagy többségét kitevő felügyeleti díj megfizetésére. A Fővárosi Vízművek például eddig 4 milliárd forintot fizetett be ezen a címen a hivatal kasszájába.

Csakhogy a sok egyéb mellett a vízszolgáltatás biztonságának erősítésére, a végletekig lepusztult hálózat karbantartására és fejlesztésére is fordítható pénz jelentős része egészen másra megy el: a MEKH egyrészt támogatta belőle a központi költségvetést 3,9 milliárd forinttal, másrészt 524 milliót költött tavaly a hivatal infrastrukturális fejlesztésre, tanulmányokra, szoftverekre, licencekre, telefonra, gépjármű és irodabútor beszerzésére.

Az ivóvíz ötöde kárba megy, mert elöregedett a közműrendszer

Az Energiaügyi Minisztérium víziközmű-ágazatért felelős államtitkárságot hozott létre.

Ennél jóval többet költöttek 2022-ben a hivatal átlagosan 330 fős személyi állományának személyi jellegű kiadásáraira. Nem mondhatjuk, hogy nem becsülik meg a dolgozókat: tavaly az energiaárak elszabadulása miatti többletbevétel nyomán az eredeti 3,9 milliárdos, személyi juttatásokra vonatkozó kiadási előirányzatot kicsivel több mint kétszeresére, valamivel 8 milliárd fölé emelték, amiből végül 6,3 milliárdot fizettek ki.

Így 2022-ben az egy főre eső személyi kiadás 19,1 millió forint volt, ami havi szinten cirka 1,6 millió forint fejenként. A fenti juttatások után 913 millió forint járulékot és szociális hozzájárulási adót fizettek – írja a lap.

Miközben fizetésekre bőven jut pénze, a víziközműszakma különböző szereplői abban általánosan egyetértenek, hogy a tíz éve változatlan szinten tartott hatósági ár miatt a szolgáltatók bevételei nem fedezik a hálózat, illetve egyéb infrastruktúra elemek karbantartásának, rekonstrukciójának és bővítésének költségét, és esetenként az még a működésre sem elég. Ezt ugyan egy ideig ellensúlyozták a külső – javarészt uniós – források révén induló fejlesztések, de mára már ezek hatása is kevés a hiány elfedéséhez. A víziközmű-ágazat így a csőd szélén imbolyog. Ezt felismerve – bár a fővárosi agglomerációs szerződések belengetett felmondására hivatkoztak – törvényt módosított az Országgyűlés, amely lehetővé teszi a nem lakossági fogyasztók által fizetendő díjak emelését. Erről korábbi cikkünkben részletesen írtunk:

Vízművek: A kormány enged is, tilt is a fővárosnak

A nem lakossági fogyasztóknak fel lehet emelni a vízdíjat, a Budapest környéki településeknek viszont kötelező továbbra is olcsón adni a vizet - ez áll egy új törvénymódosító javaslatban. Csütörtökön szavaz róla a Törvényalkotási Bizottság (TAB), a jövő héten az egész Országgyűlés.