„Egy 120 méteres épület Budapesten tájseb lesz”, mondta Lázár János 2017-ben, amikor még miniszterelnökséget vezető miniszter volt. Bár a fideszes politikus ma már építési és beruházási miniszter, a korábbi véleményét fenntartja.

Ennek ellenére azóta megépült a Mol új székháza, ami a maga 143 méteres tornyával technikailag az ország első felhőkarcolója lett, sőt, kiderült, hogy a kormány idén októberben már arról tárgyalt, hogy 1900 milliárd forintos beruházás részeként egy luxusnegyedet húzzanak fel a Hősök tere mögötti területen.

A MOL új székháza a 143 méteres tornyával

MTI / Jászai Csaba

A terv gyorsan „mini-Dubaj”-ként híresült el, mivel a Vsquare hírlevele szerint a világ legmagasabb épületét, a Burdzs Kalifa felhőkarcolót is tervező dubaji cég lehet az, amely a Rákosrendező helyén magasházakkal teli negyedet építene irodaházakkal, luxuslakásokkal és egy 220-240 méteres felhőkarcolóval.

A Burdzs Kalifa Dubajban

AFP / Salif Seref

Hogyan kell elképzelni egy ilyen magas épületet Budapesten?

Ha az állítólagos terveknek megfelelően tíz éven belül tényleg megépülne a több mint kétszáz méter magas felhőkarcoló, akkor az 80-100 méterrel túlszárnyalná a Mol-tornyot, a dobogó harmadik fokára szoruló fővárosi épületeknél, az egyformán 96 méteres Parlamentnél és Szent István-bazilikánál pedig több mint kétszer nagyobb lenne.

Ráadásul az elhelyezkedése miatt alapvetően átalakítaná Budapest egyik világörökségi helyszínének, az Andrássy útnak és történelmi környezetének (Hősök tere, Szépművészeti Múzeum, Műcsarnok, Millenniumi emlékmű) a látképét, vagy ahogy Karácsony Gergely főpolgármester fogalmazott,

a Nemzeti Pantheon tulajdonképpen a Gábriel arkangyalhoz képest egy hatszor magasabb épületegyüttes árnyékába kerülne.

Más kérdés, hogy lesz-e beleszólása érdemben akár neki, akár a világörökségre felügyelő UNESCO-nak. Bár egy kiszivárgott kormányzati dokumentum szerint a dubaji befektető luxusnegyedéhez szükséges infrastrukturális beruházásokat a fővárossal végeztetnék el, a főpolgármesterrel egyelőre senki nem egyeztetett. Az UNESCO, azaz az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete pedig a Mol-torony ellen sem tudott érdemben fellépni, pedig Budapest Duna-parti látképe már 1987 óta a világörökség részét képezi, a szervezet pedig többször is kritizálta a 143 méter magas épület terveit.

Lehet kétszázméteres felhőkarcolót építeni Budapesten?

Lázár János, miután nyilvánosan felszólalt a Mol felhőkarcolója ellen, egy kormányinfón hadat üzent a 65 méternél magasabb épületek ellen. Egy darabig úgy nézett ki, hogy a javaslatára a kormány maximalizálni fogja, mekkorák lehetnek az újonnan épülő budapesti magasházak.

Nem is ez lett volna az első ilyen szabályozás, mivel 2002-ben Schneller István akkori főépítész javaslatára a Városháza egyöntetűen megtiltotta Budapesten az 55 méternél magasabb házak építését.

A Lázár-féle kijelentést követő toronyháztilalom az első két elképzelés szerint a korábbinál 10 méterrel magasabban húzta volna meg a határt. Azonban, mire törvény lett a javaslatból, abban már az szerepelt, hogy a jövőben a megépíthető épületek legmagasabb pontja elérheti, de nem haladhatja meg a 90 méteres magasságot.

Ráadásul a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokat kivonták a tilalom alól, így jutottunk el odáig, hogy

ma bárki építhet felhőkarcolót, feltéve, hogy a kormány megengedi neki.

Kinek a felhőkarcolóit látná még szívesen a kormány?

A Miniszterelnökség élén Lázárt váltó Gulyás Gergely 2018-ban már arról beszélt, a kormány három, a magyar gazdaság regionálisan is jelentős zászlóshajójának számító cégnek, konkrétan a Richternek, az OTP-nek és a Molnak ajánlotta fel, hogy építhet olyan székházat, amelyre nem vonatkozna a toronyháztilalom. A 90 méternél magasabb épület felhúzásának lehetőségével akkor csak a Mol élt.

Azóta Mészáros Lőrincnek is lett egy bankholdingja, az MBH, amely három magas toronyra, egy 65, egy 78 és egy 90 méteres épületre is elvi engedélyt kapott az Árpád-híd pesti hídfőjéhez, novemberben pedig megjelentek a beruházás látványtervei is. Mivel az MHB-székházprojekt épp belefér a törvényi limitbe, a beruházást nem is kellett kiemelt jelentőségűvé nyilvánítani.

Bár az MBH-székház a felhőkarcolói státusztól messze állna, ha a tervek szerint 2026-ra megépül az MBH-torony, akkor az lesz a főváros második legmagasabb irodaháza és negyedik legmagasabb épülete.

Az MBH torony látványterve

MBH Bank

A Mészáros-féle bankholding építkezése egy olyan helyen, az Árpád-híd pesti hídfőjénél, a Göncz Árpád városközpontban indulna el, amit évtizedek óta magas beépítésre szánt a XIII. kerület. Sőt, ahogy a hvg360 kerületmustrájában bemutattuk, már az előzőrendszerben is toronyházakat, „szocialista felhőkarcolókat” álmodtak ide.

Ezt emelte ki a Válaszonline-nak Budapest jelenlegi főépítésze, Erő Zoltán is, aki ugyanakkor arról beszélt, hogy a fővárosban nem igazán van szükség felhőkarcolókra:

Általában véve Budapest területén nincsenek kijelölve ilyen magas beépítésre alkalmas helyszínek, de itt igen. Én magam nem tartom Budapesten elengedhetetlennek a toronyházakat, mivel építésük mozgatórugója nem az ingatlanpiac racionalitása, hanem a kivagyiság, a becsvágy megmutatkozása. Éppenséggel meg lehet lenni enélkül.

Azt pedig, hogy egy felhőkarcoló ötletének felmerülésétől azért nem mindig vezet olyan egyenes út a megvalósulásig, mint a Mol Campus esetében, jól illusztrálja egy ezredfordulós budapesti felhőkarcoló terv.

A Raiffeisen The Twins névre hallgató két, 65 méter magas toronyépülete

Finta Stúdió

A kétezres évek legeleje óta akarták a mai Göncz Árpád városközpont területén, eredetileg Finta József tervei alapján akarták felhúzni a 100 méteres Raiffeisen toronyházat. A terv végül olyan sokszor módosult, hogy a bankszékház 2020-ban beköltözött a szemközti telken épült, 65 méter magas Agora Tower-be. A régi felhőkarcoló később látványosan csavarodó, The Twist névre keresztelt tervéből pedig mára a The Twins nevű, két alacsonyabb, 65 méteresre tervezett tornya épül, amelyeket várhatóan jövőre fejeznek be.