Újra itt a turizmus csúcsszezonja, súlyosbítva a foci-Eb-vel, újra késnek a repülők – nem is keveset. A különbség az elmúlt évekhez képest az, hogy most új felelőst találtak: a légiirányítást. Egy osztrák szakszervezeti vezető beszélt először arról, hogy egész Európa nagy késéseiben fontos szerepet játszik az, hogy Magyarországon a túlterheltség miatt egyre kevesebb légiirányító dolgozik, aztán a Wizz Airtől is arról beszéltek, hogy a földi kiszolgálás már visszaállt a járvány utáni működési rendbe, a légiirányítás viszont keresztülhúzta a terveiket.

A felháborodáshoz csatlakozott Orbán Viktor magyar kormányfő is. A politikus péntek reggeli rádióüzenetében dörgedelmes figyelmeztetést küldött, majd Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter be is hívatta a HungaroControl vezetőjét. A nemrégiben többségi magyar nemzeti tulajdonba került Budapest Airport pedig közölte, hogy segít kiszolgálást biztosítani azoknak, akik várakozni kénytelenek. A héten a Wizz Air elnöke bejelentette a távozását – azt nem tudni, hogy ennek volt-e köze a káoszhoz, hiszen az már persze nem a légiirányítás hibája, ha ilyenkor a légkondit csak akkor kapcsolják be a várakozás közben, amikor már többen is rosszul leszek, vagy ha az utasok alig kapnak tájékoztatást. És azt is elmagyaráztuk, mit tehet az, akit órákon át váratnak étlen-szomjan.

De a szárazföldi közlekedés miatt is üzengetni kezdett Orbán, persze azt is hozzátéve, hogy „a miniszterelnök dolga nem az, hogy fenyegetőzzön, de vannak kivételek”. Igen, a másik slágertéma: már megint drága a benzin. És ugyan azt még senki nem mondta el, milyen megállapodást kötött a kormányzat az üzemanyag-forgalmazókkal, a miniszterelnök állítása szerint „azt be kell tartani”. Úgyhogy intézkedni fog a kormány, mert „nem tűrjük el, hogy nálunk többet fizessenek érte, mint a szomszédos országok átlagára” – csapott az asztalra a kormányfő.

Túry Gergely

A hatalmas drágaság, ami miatt fenyegetőzni kezdett a miniszterelnök és Nagy Márton egyaránt, a benzin esetében 4 forint, a dízelnél 10 – ennyivel drágább nálunk az üzemanyag jelenleg a regionális átlagnál (a kormány ennél nagyobb különbséget mutat ki, de úgy, hogy az aktuális magyar árat az egy héttel korábbi regionálishoz hasonlítja). És ha már felelőst kell keresni, akad is egy, de nem ott, ahol a kormány mutatni szeretné: a drágulást nagyrészt megmagyarázza, hogy a forint mennyivel gyengébb mostanában a környékünk többi devizájához képest.

Új vezérigazgató állt munkába a Benettonnál, az eddigi elnök is távozott, de még nem tudni, hogy a divatcég hogyan próbálná felvenni a versenyt a kínai ultra-fast fashion vállalatokkal. A legendás olasz cég 2013 óta minden évben veszteséget termelt, sok próbálkozás ellenére elmaradt minden remélt fordulat, mostanra már egymilliárd eurónyi az összesített mínusz.

Artur Widak / NurPhoto / NurPhoto via AFP

Claudio Sforza, a vállalat új vezetője már bemutatta a terveit, de a részletei ennek még homályosak. A hanyatlás jelképe, hogy a Benetton legszebb üzlete a milánói Piazza del Duomón bezárt, éppen akkor, amikor a cégcsoport a milánói divathéten megpróbálta magát elsősorban utcai ruházati márkaként, és csak másodsorban divatmárkaként újrapozicionálni. Ehhez azért túl drágák a termékeik, a filléres kínai dömpingáruval nehéz mit kezdeniük.

A hét képe: Miközben mindenki a Gazpromot várta, egy magyar parfümgyártó, a SUPERZ. Budapest érkezett a Ferencváros mezszponzorának – a három éve alakult céget itt mutattuk be közelebbről

Facebook / Groupama Aréna

És ha már hiperolcsó kínai dömping Európában: élesedett az EU büntetővámja, mostantól akár 48,1 százalék sarcot is kivethetnek a kínai elektromos autókra. Hamarosan jöhet ennek az amerikai párja is, ahogy a kínai válaszlépéseket sem ússzuk meg – úgyhogy ezt már nyugodtan nevezhetjük kereskedelmi háborúnak.

A Center for Strategic and International Studies kiadott egy tanulmányt, amelyben úgy számoltak, Kína 2009 és 2023 között 230 milliárd dollárral támogatta az e-autókat, ami másfélszer annyi, mint a Marshall-segély lenne mai árfolyamra átszámolva. Ennek az eredménye egyik oldalról tényleg minőségi ugrás lett, csakhogy egyben iszonyatos túltermelést is okozott. Úgyhogy most a kínaiaknak muszáj új piacokat keresniük – izgalmas kérdés lesz, hogyan oldhatják ezt meg az új nyugati vámok mellett.

Fontos külföldi hírekben nem volt hiány a héten: megvolt a brit választás, várjuk a francia második forduló eredményét, elkezdték találgatni, vajon visszalép-e Joe Biden az újabb elnökjelöltségtől, ahogy még az is érdekes lesz, hogyan sikerül összerakni magyar kavarással együtt az Európai Parlament új jobboldali populista frakcióját – egyik sem gazdasági hír, de azért mind feszülten figyelhetjük, mi következik.

Hosszú-hosszú idő után most először állíthattuk össze úgy a hvg.hu szokásos havi bevásárlókosarát, hogy a kormánypolitika egyetlen döntése sem jelent meg az árakban, csakis a cégek saját üzletpolitikája, miután véget ért már a kötelező akciózás is. Az árak nagy átlagban a tavaszi szintjükre estek most vissza, igaz, termékenként nagy volt a különbség, a paradicsom vagy a hús olcsóbb lett egy hónap alatt, az alma drágult.

Reviczky Zsolt

Az alternatív élelmiszereknél látszik kismértékű drágulás, sőt az is, hogy a sima változatok ára tovább esett, például most már nem 5,79-szer annyit kell fizetni a legolcsóbb gluténmentes kenyérért, mint a legolcsóbb fehérért, hanem 6,38-ször többet. A legjobban ezúttal az Auchanban jöttünk ki, a második az Aldi lett, az alternatív termékeket pedig a Lidlben lehetett a legolcsóbban megtalálni.

800 ezer tranzakcióban összesen kétmilliárd forintot emeltek le jogosulatlanul az Apple magyarországi ügyfeleitől, mint kiderült, a cég itteni elszámoló partnerénél volt technikai hiba. A legtöbbeknek a bankjuk napokon belül visszautalta a pénzt – volt, akinek tévedésből 254 millió forintot adtak vissza –, de azért azt is jelezték a bankok, nem örültek annak, hogy az MNB az ő felelősségüket kezdte el firtatni egyből.

Jaap Arriens / AFP

Tovább nehezítette az ügy kezelését, hogy a HVG információi szerint több olyan ügyfél is volt, aki egyszerűen átsiklott afölött, amikor megkapta az értesítést a pénz levonásáról, mert nem kiugró tételről volt szó, úgyhogy nem is jelezhette a bankjának, hogy valami nincs rendben. Szép lassan mindenesetre mindenki a pénzénél van, ügyfelek és bankok egyaránt, de a bizalomnak nem tett jót ez a néhány nap.

Halálra ítélték Truong My Lant, a piaci eladóból lett ingatlanfejlesztőt, aki tizenegy éven keresztül fosztogatta Vietnam egyik legnagyobb bankját. Az ítélet még ott is szinte egyedülálló, bár a csalás mértéke is: az ítélet szerint 16,2 ezer milliárd forintnyi pénzt vett fel, a csalás az egész ország bankrendszerét megrengette.

Truong My Lan vietnami ingatlanmágnás a bíróságon Ho Si Minh-városban április 11-én

AFP / STR

Nem véletlen lett ebből ekkora ügy, a féktelen korrupció miatti népharag az ország vezetői szerint ma már egzisztenciális fenyegetést jelent a Kommunista Párt hatalmi monopóliumára. És persze nagy kérdés, hogy egyetlen magányos bűnöző képes volna-e ilyen csalást összehozni – sokkal inkább a maffiaállam működésére mutat rá a történet.

Nyitóképünkön a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 2-es terminálja 2024. június 6-án. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd