Az eddigi 2,2-ről 1,5 százalékosra csökkentette az ING az idei GDP-növekedési előrejelzését, miután a legrosszabb előrejelzések váltak valóra az április–júniusi számokban. A kormány előbb 4 százalékos éves növekedést ígért, majd ezt előbb 3-4 százalékosra csökkentette, utána 2,5 százalékról szólt az ígéret, a múlt héten pedig Nagy Márton már arról beszélt, hogy a 2 százalék is szép volna. Ehhez képest az első negyedévben 1,6, a másodikban a nyers adat szerint 1,5, kiigazítva 1,3 százalékkal nőtt csak a gazdaság.

Virovácz Péter, az ING elemzője azt írta: akárhonnan is nézzük az előttünk álló hónapok gazdasági folyamatait, „nehezen találni olyan területet, amely önmagában képes lehet azt a dinamikus növekedést biztosítani, ami ahhoz kellene, hogy érdemben 2 százalék felett alakuljon az év egészében a GDP-növekedés”.

Az elemző szerint „nagyon erőteljes fellendülésnek” kellene történnie az év második felében ahhoz, hogy a kormány ígérete megvalósuljon, de

ehhez aligha vannak meg alapok.

Az európai iparból sorra jönnek a rossz hírek, ami az ellátási láncok miatt káros nekünk is, a gazdasági bizonytalanság pedig akkora, hogy a magyarok nem szívesen költik a pénzüket a béremelések ellenére sem, inkább megtakarítanak. A vállalatok sem nagyon terveznek komolyabb beruházásokat, az állami beruházások pedig szintén nem tesznek sokat hozzá a növekedéshez a megszorítások közepette, vagy ahogy ezt a szakértő megfogalmazta, „a költségvetés konszolidációs igényét figyelembe véve”.

„Számunkra is jókora negatív meglepetést okozott, noha mi adtuk a legpesszimistább várakozást” – ezt már Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója mondta a most kiadott adatról. Szerinte most a legnagyobb kérdés az, hogy az ipar alulteljesítése rövid távú visszaesés csupán vagy strukturális törés. „Ha az európai konjunktúramutatókat nézzük, akkor az év hátralévő részével kapcsolatban sem lehetünk optimisták” – tette hozzá.