Megfúrták a Mátrát Markaz és az Upponyi-hegységet Nagybarca-Sajóivánka-Vadna térségében, hogy kiderüljön, melyik helyszínen lenne érdemes szivattyús vízierőművet telepíteni, amivel a napsütéses időben rekordot rekordra halmozó naperőművek áramának legalább egy töredékét el lehetne tárolni, vagyis kiegyensúlyozni az időjárásfüggő megújulók természetes teljesítményingadozását.

A fejleményről videós bejegyzésben tudósított az Energiaügyi Minisztérium, amely emlékeztetett, hogy ugyan időről-időre felmerült itthon egy hasonló létesítmény felépítése, de évtizedek után ez az első alkalom, hogy próbafúrásokat is végeznek. 

A tavasszal indult, és augusztus végére befejezett fúrások – valamint felszíni geofizikai mérések – révén beszerzett műszaki-tudományos alapinformációkat felhasználják a létesítmény részletes megvalósíthatósági tanulmányhoz.  

A posztban kiemelik, hogy a megújulók teljesítményingadozásának kezelésében világszerte bevált eszközök az ilyen szivattyús erőművek, amelynek működési elve, hogy gravitációsan tárolják az energiát: két, egymáshoz képest számottevő magasságkülönbségen elhelyezkedő víztározó közül az alsó vizét szivattyúzzák a felsőbe, amikor csúcsra járnak a naperőművek, majd amikor már nem süt a nap, de kell az energia, turbinákkal generátorokat megforgatva, áramot termelve engedik vissza. 

A minisztérium szerint az ilyen tározók élettartama hosszú, működési költségei alacsonyak, üzemeltetése nem jár károsanyag-kibocsátással. Azt ugyanakkor már nem írják oda, hogy a víztározók kialakításához komoly földmunkára van szükség, illetve betongáttal kell lezárni egy völgyet valamelyik hegységben, vagy betonteknőt építeni egy hegytetőn. Korábban helyszínként már felmerült a Prédikálószék a Visegrádi-hegységben, illetve egy zempléni völgy is, ami aztán Natura 2000-es védettségének köszönhetően megúszta.

A próbafúrásokat a Heves vármegyei Markaz térségében és a borsodi Nagybarca-Sajóivánka-Vadna községek szomszédságában végezték – a tárca szerint “az érintett erdőrészek, szántók és rétek élővilágának minimális bolygatásával, a lehető legrövidebb idő alatt” –, a magmintákat pedig talaj- és kőzetmechanikai, kémiai laboratóriumi elemzéseknek vetik alá.