A péntek esti Magyar Közlönyben megjelent miniszterelnöki határozat felhatalmazza a külgazdasági és külügyminisztert, hogy gazdasági és műszaki célú együttműködési tárgyalásokat kezdjen Egyenlítői Guineával.

A 28 ezer négyzetkilométeres, 1,7 millió lakosú nyugat-afrikai egykori spanyol gyarmat 1968 óta független. Első elnökét az unokaöccse, Teodoro Obiang 1979-ben agyonlövette, és azóta ő az elnök. Legutóbb 93 százalékos többséggel választották meg hatodszorra az olajban gazdag, de a világ egyik legkorruptabb országának tartott és kemény diktatúraként irányított Egyenlítői-Guineában.

A 2011-ben elfogadott alkotmány szerint csak két hétéves ciklust lehet eltölteni az elnöki székben, de a 45 éve hatalmon lévő Obiang szerint ez csak az utódaira érvényes. Utódnak az alelnöknek kinevezett fiát szánja, a playboyéletet élő Teodorint azonban az USA-ban és Franciaországban pénzmosással, sikkasztással vádolták meg, több tízmillió dollárnyi vagyontárgyat – ingatlant, luxusautót – foglalva le tőle.

Az olajkincs miatt, amely az ország exportjának 97 százalékát adja, Egyenlítői Guinea Afrika egyik legmagasabb egy főre jutó hazai össztermékével (GDP) dicsekedhet, de a társadalmon belüli egyenlőtlenség szélsőségesen magas, a lakosság 70 százaléka napi egy dollárból él. Obiang ugyanakkor kétmilliárd dolláros infrastrukturális szerződést írt alá egy kínai bankkal, Peking pedig közölte: első atlanti-óceáni katonai bázisának helyszíneként Egyenlítői-Guineát szemelte ki. Ez izgatja az Egyesült Államokat, amely ezért a durva jogtiprások ellenére igyekszik jó viszonyt kialakítani az országgal, Obiang elnököt Joe Biden elnök is vendégül látta 2009-ben.

Hogy pontosan milyen gazdasági és műszaki együttműködésre gondol a miniszterelnök, az csak akkor fog kiderülni, amikor Szijjártó Péter lefolytatja a tárgyalást, és a megállapodás tervezetét benyújtja a kormánynak.