Egy fillért sem kapott eddig Magyarország a járvány utáni helyreállítás EU-s keretéből a jogállamisági eljárás miatt, a kormány pedig tavasz óta alig konzultál azokkal a civil szervezetekkel, amelyeknek a feladata volna az uniós pénzek elköltését felügyelni. Úgy tűnik, a kormány szinte lemondott erről a pénztől. Pedig hogy a brüsszeli utalás mennyire fontos, azt az is mutatja: szeptemberben végre újra többlettel zárt az államháztartás, miután 243 milliárd forint EU-s pénz megérkezett.

Magyarországon belül is nagy átrendeződések lehetnek a pénzekkel kapcsolatban: Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter bejelentette, majd Tállai András PM-államtitkár rutinszerűen megpróbálta letagadni – mondván, végleges döntés még nincs – de Varga Mihály pénzügyér is elismerte, az iparűzési adó többletét elvonják a nagyobb önkormányzatoktól, hogy a járások között osszák szét. Hadházy Ákos ellenzéki képviselő eközben arról írt, hogy tömegesen kéri vissza a falusi önkormányzatoktól az állam a reménybeli EU-s támogatásokra kiutalt előlegeket, mire a kormány azt reagálta, maguk a falvak vállalták, hogy ha nem számolnak el időben, akkor visszafizetik az előleg egy részét.

2021 januárja óta nem látott szintre, 3 százalékra lassult az infláció idén szeptemberben. A kirakatba kerülő nagyon szép szám viszont elfedi azt, hogy azért nincs minden rendben: a lassulás fő oka az, hogy a benzin a nagy októberi árrobbanás előtt szeptemberben még majdnem 10 százalékkal volt olcsóbb, mint tavaly ilyenkor, az élelmiszerek ára meglódult. És persze az, hogy nagyon kevés gázt fogyasztunk, ezért annak az ára is olcsóbbra jön ki a statisztikában. Az elemzők figyelmeztetnek, valószínűleg innen megy felfelé a mutató pár hónapon át. Az pedig a korábbi idő nagy inflációjának tudható be, hogy az MNB 386 milliárd forint veszteséget szenvedett el az idei első félévben: még mindig hatalmasak a jegybank kamatkiadásai, amelyekkel legalább a 25 százalék környéki szintről lejjebb vitték az inflációt.

Fazekas István

Persze ez még mindig semmi ahhoz képest, ami akkor jöhetne, ha a politikusok komolyan gondolnák a fizetési ígéreteiket – kiszámoltuk, hogy milyen ár-bér spirálba zavarná bele az országot, ha akár Orbán Viktor megpróbálná 2027-re elérni az egymilliós átlagbért, ahogy ígérte, vagy ha Magyar Péter kormányra jutva 2030-ra egymillió forintos minimálbért szeretne. Egy friss felmérés szerint még havi 200 ezer forint kellene a kényelmes élethez, már persze úgy, ha közben nem drágul semmi.

A forint eközben a 400-as szint környékén mozog, a héten szinte végig oda-vissza járkált a kerek érték körül. A kormány és a jegybank próbálja menteni a menthetőt: Varga Mihály azzal nyugtatja a piacokat, hogy stabil a gazdaságunk, Virág Barnabás MNB-alelnök pedig azt mondta, egyre valószínűtlenebb egy októberi kamatcsökkentés – ez a kettő együtt arra elég volt legalább, hogy ne száguldjon feljebb az árfolyam.

Két részletben 9,2 millió eurót kapott a spanyol szélsőjobboldali Vox párt a magyar MBH Banktól – derült ki. Mészáros Lőrincék mintaprojektje a francia Nemzeti Tömörülés finanszírozása volt, de a spanyol Vox mellett az osztrák FPÖ-vel való együttműködésre is van már bizonyíték.

Santiago Abascal, a spanyol szélsőjobboldali Vox párt vezetője

AFP / Oscar del Pozo

Orbán Viktor ezt úgy kommentálta, hogy ő politikus, akinek semmi köze nincs egy bank hitelezési döntéseihez, a kormány egyébként is azt kommunikálja, hogy az MBH – amelyet állami segítséggel és állami résztulajdonnal hoztak össze és fontos szerepet vállal benne Mészáros Lőrinc – a politikától függetlenül dönt ilyenekről. De ettől még tény, amikor szükség volt egy szélsőjobboldali pártnak a segítségre, már nem először kap pénzt innen.

A hét képe: megérkezett Florida partjaihoz a Milton hurrikán, amely valószínűleg az évszázad eddigi leghevesebb vihara.

Autók a floridai Clearwaterben a Milton hurrikán 2024. október 10-i átvonulása után.

AFP/Bryan R. Smith

Ötven vietnámi állampolgárt íratott be a Pécsi Tudományegyetem életmentő tanfolyamára a miniszterelnök testvére, Orbán Áron vezette cég – tudta meg a Népszava. Mindez napokkal az után történt, hogy kiszivárgott egy hangfelvétel, amelyen Orbán Áron panaszkodik, hogy a külügy konzuljai blokkolják az ő érdekeltségéhez kapcsolódó vízumkérelmeket.

A szóban forgó Multi Shoot Zrt. a nevéhez illően tényleg mindenre lő. A cég fegyvereket árul, lőteret működtet és bagelekkel kereskedik, de a cég tulajdonosa, Tűzkő Nándor kötődik a lélegeztetőgép-beszerzésekhez és a meddőségi klinikák államosításához is.

Súlyos aszálytól szenvedett a nyáron az ország, majd amikor szeptemberben megjött az árvíz, kikísértük a vízet. Lehetett volna-e másképp, hogyan kerülhetjük el egyáltalán az elsivatagosodást? Erre kerestük a választ Ungvári Gábor közgazdásszal, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) vízgazdasági elemzőjével.

Műholdképek az aszálysújtotta Magyarországról

NASA Terra/MODIS / Időkép

A vízügyek egy más területén világhírű Andrew Benedek, aki most a HVG-nek mesélt pályafutásáról. 1956-ban, 13 évesen menekült lett, majd felnőttként a vízszűrő membránja iparági standarddá vált, kétszer épített fel globálisan meghatározó céget a környezetvédelmi iparágban. A célja „arra használni a mérnöki tudományt, hogy segítsek megóvni a természetet” – emlékezett vissza.

A háború ellenére is aktívan terjeszkedik a Nova Post ukrán csomagküldő. A vállalat először Ukrajnában lett piacvezető, aztán az orosz agresszió hatására 2022-ben megkezdte a terjeszkedést külföldön is, és mostanra több mint 90 saját fiókot nyitott az EU-ban.

A Nova Post cég dolgozói Donyeck megyében, Lymanban

JOSE COLON / ANADOLU AGENCY / Anadolu via AFP

Jelen vannak Magyarországon is, azonban az ügyfeleik 90 százaléka ukrán, vagyis igazán azért lehetnek sikeresek, mert sok menekült választja őket abban az országban is, ahova a háború elől átköltöztek. Nálunk azért is lehet nehéz a cég dolga, mert a magyar piac telített, rengeteg csomaglogisztikai vállalat működik, a törvény pedig a Magyar Postát is tolja.

Lassan két hónapja süllyedt el a Bayesian luxusjacht, és nemhogy tisztábban látnánk, mi történt, még mindig sorra derülnek ki olyan részletek, amelyek az egyébként is rejtélyes történetet csak még bonyolultabbá teszik. Például kiderült: a jachton meghalt Mike Lynch több nyugati ország hírszerzésével is együtt dolgozott, a legérzékenyebb adatokkal teli merevlemezeket pedig a hajón zárta el egy széfben, most már arra is figyelnek a rendőrök, hogy azokat ne próbálhassa egy ellenséges ország titkosszolgálata sem ellopni az ötven méter mélyen fekvő roncsból.

Az olasz tűzoltótestület búvárai egy hullazsákkal érkeznek a Palermo melletti Porticellóba, két nappal azután, hogy a brit zászló alatt hajózó Bayesian luxusjacht elsüllyedt

AFP / Alberto Pizzoli

A Hewlett Packard, amely azt a pert indította Lynch ellen, amely után a brit techguru a felmentését ünnepelve meghalt, közölte, hogy egy másik, kártérítésről szóló eljárást folytat, legfeljebb majd fizet az özvegy. Akit közben beperelt a jacht gyártója is a jó hírneve megsértéséért – majd valaki a cégnél rájöhetett, hogy ez egy rémes ötlet, úgyhogy legalább ezt a keresetet visszavonták.

Nyitóképünk illusztráció! Forrás: Roberto Peri / Connect Images / Connect Images via AFP