Lemondott Európa legnagyobb akkumulátorgyára, a svéd Northvolt Ett (a szó svédül egyet jelent) vezérigazgatója, Mark Duchesne, a Northvolt súlyos pénzügyi gondjai miatt, majd a vállalat pénteken 200 millió eurós hitelekből és előrendelésekből álló áthidaló finanszírozásról kezdett tárgyalásokat befektetőkkel és hitelezőkkel. A finanszírozási problémák a gyárban a termelés ideiglenes felfüggesztéséhez, valamint svédországi alkalmazottainak 25 százalékos leépítéséhez vezettek. A stockholmi székhelyű Northvolt legfrissebb beszámolója szerint a leépítések mintegy 1600 munkavállalót érintenek.

Az iparág visszaesése és a költségcsökkentés következménye, hogy le kellett állítani a tervezett jelentős bővítéseket is, ami egy leányvállalata, a Northvolt Ett Expansion csődjét okozta. A Northvolt Ett Expansionnek nincsenek közvetlen alkalmazottai, és az észak-svédországi Northvolt Ett gigagyár bővítésének irányítására hozták létre, amely további 30 gigawattóra (GWh) éves cellagyártási kapacitást biztosított volna.

Northvolt úgy döntött, hogy a leépítésekkel egyidejűleg

erőforrásait a nagyüzemi cellagyártás felgyorsítására összpontosítja a Northvolt Ett üzemben.

A pénzügyi gondokat közvetlenül az okozhatta, hogy a BMW német autógyártó júniusban lemondta akkumulátorcellák beszerzésére Northvolttal kötött kétmilliárd eurós megrendelését, mert a svéd akkumulátorgyártó nem tudta határidőre teljesíteni a BMW-vel 2020-ban kötött hosszú távú, akkumulátorcellákra vonatkozó szállítási szerződést. A Northvoltnak gondjai vannak az ipari sorozatgyártás felfuttatásával, és két év késésben vannak. A svéd akkumulátorgyártónak négyszögletes cellákat kellett volna gyártania a BMW i4-hez, i7-hez és iX-hez, azonban a megrendelés lemondása miatt most a koreai Samsung SDI lépett a helyébe.

A bajba került cég a hírek szerint nem szakít teljesen a német autógyártóval: azokat a következő generációs akkumulátorcellákat, amelyekre a BMW-nek a Debrecenben is készülő Vision Neue Klasse autóihoz lesz szüksége, továbbra is részben tőlük veszik majd. Ezek többségét Svédországban gyártanák, 100 százalékban megújuló, szél- és vízenergiából származó energiával.

A BMW-vel keletkezett megrendelési problémáknak azonban mélyebbre nyúló gyökerei vannak az európai akkumulátorgyártásban.

northvolt.com

Nagy remények

Az európai elektromos autóipar egyik kulcsszereplőjének számító Northvolt 2015-ben indult, volt Tesla-vezetők alapították, hogy Skellefteåban, Svédország északi részén tiszta energiával üzemelő ultramodern akkumulátorgyárat építsenek. A vállalkozás gyorsan az európai zöld technológia reménységévé vált, vonzotta a világ legnagyobb autógyártóit, bankjait és kormányait. Idén év elejéig a Northvolt – Európa egyik legértékesebb technológiai vállalataként – körülbelül 15 milliárd dollár befektetést gyűjtött össze.

2023 óta már termel a lengyelországi Gdanskban lévő Northvolt Dwa (Kettő), s épülőben van a Northvolt és a Volvo közös gyára Göteborgban, illetve a Northvolt Fem (Öt) az ugyancsak svédországi Borlänge városban. A háromezer embernek munkát adó németországi Northvolt Drei (Három) a korábbi tervek szerint 2026-ban kezdi a termelést, és 2029-re készül el teljesen.

Az autógyártók, mint a Volkswagen, amely a cég 23 százalékát birtokolja, a BMW és a Volvo mind együttműködnek a Northvolttal, amely szerződésekkel biztosította jövőbeli bevételeit, hogy további hiteleket vehessen fel. Mindezek ellenére a társaság immár komoly kihívásokkal néz szembe.

A piaci kihívások és technikai problémák

Bár a Northvolt régen megkezdte az akkumulátorok gyártását, és Európa egyik legfontosabb akkumulátorcella-gyártó gigagyárát építette fel, az aksijai azonban több esetben nem feleltek meg az autógyártók minőségi elvárásainak, és gyakran a termelési volumen sem volt megfelelő. Ez komoly bizalomvesztést eredményezett, különösen a BMW-rendelés visszamondása tett be.

A lassuló kereslet és az emelkedő költségek mellett a keleti, különösen a kínai gyártók masszív terjeszkedése is sújtja az európai akkumulátorgyártókat. Az ázsiai ország cégei jelenleg erősen dominálják a globális piacot, olyannyira, hogy a termelési kapacitásuk jelentősen meghaladja a keresletet. A Bloomberg adatai szerint

2025-re a globális akkumulátorgyártási kapacitás 7,9 terawattórára (TWh) emelkedik, miközben a kereslet csupán 1,6 TWh lesz. 2023-ban a kereslet összesen 950 gigawattórát tett ki, amit a kínai akkumulátorgyártás teljes egészében ki tudott volna elégíteni.

Ez a túlkapacitás lenyomja az árakat, és még nehezebbé teszi az új belépők számára, hogy piaci részesedést szerezzenek. Nem is csoda, hogy a Northvolt brit riválisa, a Britishvolt is hasonló sorsra jutott tavaly, amikor pénzügyi és technikai nehézségek miatt összeomlott.

Kína és a technológiai kihívások

Kína dominanciája az akkumulátorgyártásban tehát jelentős kihívást jelent a nyugati cégek számára. A kínai vállalatok a méretgazdaságosság – és sok esetben versenytorzító állami támogatásaik – révén képesek alacsonyabb költséggel nagy mennyiségű akkumulátort előállítani, míg az európai és amerikai cégek gyakran nem tudják tartani a lépést a minőség és a mennyiség terén.

Andy Palmer, az Aston Martin volt vezérigazgatója szerint a nyugati országoknak muszáj javítaniuk az akkumulátorgyártásukon, különben Kína uralhatja az elektromos járművek piacát, ami hosszú távon komoly geopolitikai következményekkel járhat. Az akkumulátorgyártás elengedhetetlen része a zöld átállásnak, így az Európai Unió és az Egyesült Államok kormányai számára sürgető kérdés, hogy erősebben támogassák a hazai gyártókat.

Az inflációs törvény hatásai és az amerikai piac

A helyzet tovább bonyolódott 2022-ben, amikor az Egyesült Államok bevezette az Inflációcsökkentési törvényt (IRA), amely több milliárd dolláros támogatásokat és adókedvezményeket kínált azon cégeknek, amelyek az USA-ban vagy kereskedelmi partnereinél, például Kanadában gyártanak megújuló energiához kapcsolódó termékeket, köztük akkumulátorokat. Ez lehetőséget nyújtott a Northvoltnak és más európai gyártóknak, hogy Észak-Amerikában terjeszkedjenek.

Még 2023 szeptemberében a Northvolt bejelentette, hogy egy új gyárat épít Montreal mellett (Northvolt Six, azaz Hat néven), amelyhez mintegy 700 millió dolláros állami támogatást kapott a kanadai szövetségi és helyi kormányoktól. A norvég FREYR Battery akkumulátorgyártó, szintén az amerikai piacon keresett menedéket, a Georgia államban tervezett gyárához pedig 358 millió dolláros támogatást ígértek.

Bár a támogatások vonzó lehetőséget kínálnak, egyik cég sem bizonyította még, hogy képes lenne a technológiáját ipari méretben is sikeresen alkalmazni. A Freyr például több termékéhez is csak laboratóriumi körülmények között végezte el a kísérleteket, és eddig nem építette meg gyárát a georgiai helyszínen.

Ázsiai partnerség és jövőbeli kilátások

A Northvolt és a Freyr vezetésében is felmerült, hogy a jövőben esetleg ázsiai, különösen kínai akkumulátorgyártókkal és alkatrészszállítókkal kötnek partnerséget, hogy bevételt generáljanak, miközben megpróbálják megoldani a méretgazdaságossággal kapcsolatos technikai problémáikat. Bár a Northvolt elkötelezett maradt a németországi és montreali gyárai mellett, ám az építés időzítését még az ősz folyamán felülvizsgálhatja.

Az akkumulátorgyártás stratégiai jelentősége azonban nem csupán az elektromos járművek piacára korlátozódik. Alapvető fontosságúak a megújuló energia tárolásában is, növelve a villamosenergia-rendszer rugalmasságát, az energiafelesleg későbbi felhasználását. Emiatt az EU és az USA számára is kulcsfontosságú, hogy versenyképesek maradjanak ezen a területen.

Szakértők szerint a megoldás a kormányok fokozott támogatása és/vagy ázsiai szereplőkkel való partnerségek lehetnek. Ha a Nyugat nem képes felfuttatni az akkumulátorgyártást, az hosszú távon a kínai dominancia megerősödéséhez vezethet az elektromos járművek és az energiaátmenet területén, amely meghatározza a globális gazdaság jövőjét.

Az EU persze már most sem nézi tétlenül, hogy Kína végképp letarolja iparát: október 4-én megszavazta, hogy akár 45 százalékos kiegyenlítő vámokkal is sújthassák a Kínából érkező elektromos járműveket, ami kereskedelmi háborút indíthat Kínával. Azt, hogy egy esetleges kínai válaszcsapásnak – a konyakon kívül – milyen területek eshetnek áldozatául, az alábbi – a vámok végső elfogadása előtt íródott – cikkünkben szedtük össze részletesebben: