Sokkal nagyobbnak gondolták az emberek az inflációt, mint amekkora az valójában volt – derül ki a GKI Gazdaságkutató 2018 óta havonta végzett reprezentatív felméréseiből. 2021-ig átlagosan 4-5-ször akkorának mondták a megkérdezettek az inflációt, mint amekkorát a KSH mért, 2022-ben és 2023-ban viszont, amikor 20-25 százalékos drágulás is volt, ennek kevesebb, mint a dupláját mondták a legtöbben. Idén aztán nagyot nyílt az olló: amíg a hivatalos adat 4 százalék alatti volt, addig a lakosság 20-30 százalékosnak gondolta az inflációt.

Azt a GKI is kiemelte, hogy ez önmagában nem magyar specialitás: arról mi is írtunk korábban, hogy több évtizeden átívelő kutatások bizonyítják, a legtöbbször így becslik felül az emberek az inflációt, teljesen függetlenül attól, hogy melyik országról van szó, és hogy épp mekkora a valós szám. Azért fontos mindez, mert az emberek nem a valódi infláció, hanem a saját érzékelésük alapján hozzák meg a pénzügyi döntéseiket – nem véletlen, hogy Virág Barnabás MNB-alelnök néhány hete problémaként beszélt arról, hogy a lakossági és a céges pénzügyek is olyanok most, mint ha 7-8 százalékos volna az infláció, miközben a valós adat akkor épp 3 százalék volt, most pedig 3,2. Azt egyébként sokan, főleg a képzettek közül tudják, hogy a saját érzékelésünk becsaphat: a kutatás szerint minél magasabb a végzettsége valakinek, annál alacsonyabb inflációt érzékel, de még így is a KSH-adat többszörösét.

A nagymértékű eltérés több okra is visszavezethető a GKI szerint. A nagy infláció alatt az átlagosnál is jobban nőttek az alapvető létszükségleti termékek és szolgáltatások árai. Márpedig minél kevesebb a jövedelme valakinek, ennek annál nagyobb részét fordítja önfenntartásra – élelmiszerre, rezsire, lakhatásra. Ráadásul élelmiszert többször veszünk, mint mondjuk bútort vagy autót, úgyhogy annak az árváltozását sokkal fontosabbnak érezzük, mint az egyszeri nagy tételekét.

A nők jellemzően 15 százalékkal magasabb inflációt várnak, mint a férfiak. Ennek oka, hogy a rendszeres bevásárlásokat jellemzően nők végzik, ráadásul a kosárban nagyrészt élelmiszerek vannak, amelyeknek az árai az elmúlt években az átlagnál jobban emelkedtek. A férfiak sokkal nagyobb arányban hoztak pénzügyi döntéseket az egyszeri nagyobb kiadásokról, viszont emiatt kevésbé érzékelték az inflációs hatásokat.