Tovább gyorsult az infláció a KSH most kiadott novemberi adatai szerint, az egy hónappal ezelőtti 3,2 százalék után ezúttal

3,7 százalékkal magasabb az átlagos fogyasztói árszint, mint amekkora tavaly novemberben volt. Egy hónap alatt, októberről novemberre 0,5 százalékkal nőttek az árak.

Azt már hosszú ideje mondták az elemzők, de még a kormány is, hogy 2024 utolsó hónapjaiban ugorhat még egyet az infláció, mert tavaly ilyenkor épp nagyot fékeztek az árak. Erre tett rá nem is egy lapáttal az, amit hónapokkal ezelőtt még nem lehetett tudni: hogy a forint milyen gyenge lesz most, illetve hogy a benzin drágább, mint tavaly ilyenkor volt.

Öt fő tényezőt érdemes kiemelni:

• tavaly októberről novemberre stagnált az átlagos árszint, úgyhogy nem lett magasabb a bázis, amihez most hasonlítunk;
• az élelmiszerek már hónapok óta lendületesen drágulnak;
• a szolgáltatásinfláció, amely az előző hónapban lassult egy nagyot, most újra nőtt havi szinten;
• tavaly ilyenkor épp olcsóbbá vált a benzin az előző pár hónaphoz viszonyítva, most ellenben drágább lett;
• a forint pedig gyengébb, mint tavaly ilyenkor volt.

Részletesen így jött ki a friss szám:

• a szolgáltatások átlagosan 7 százalékkal drágábbak, mint tavaly ilyenkor;
• az élelmiszerek ára 4,9 százalékkal nőtt;
• az alkoholos italok és a dohány ára 4 százalékkal emelkedett;
• a ruháké 2,8 százalékkal;
• az „egyéb termékek” kategória, benne az üzemanyagokkal, gyógyszerekkel, háztartási eszközökkel, 0,9 százalékkal drágább lett;
• a tartós termékek 0,2 százalékkal olcsóbbá váltak;
• a háztartási energia pedig 3,2 százalékkal olcsóbb a KSH szerint, mint egy éve.

Az Eurostat eddig 21 ország adatát közölte, ezek közül csak négyben magasabb az infláció, mint nálunk – Belgiumban, Horvátországban, Észtországban és Hollandiában. Valószínűleg amikor meglesz a végleges román és lengyel szám, azok is rosszabbak lesznek majd a magyarnál.

Az már hónapok óta látszik, hogy az élelmiszerek ára újra lendületesen felfelé tart – erre jutottunk a HVG havi bevásárlókosarában is. Az élelmiszerek drágulása átlagosan 4,9 százalékos, ennél nagyobb utoljára tavaly novemberben volt. Extrém példa a liszt 39,3 százalékos drágulása, a tej 16,6, a tojás 9,8, a vaj és vajkrém 9,7 százalékkal kerül többe, mint tavaly ilyenkor. A száraztészta ára csökkent a leginkább, 6,8 százalékkal, a cukor 5,8, a margarin 2,7 százalékkal vált olcsóbbá.

Egyre drágább a bevásárlás

Reviczky Zsolt

Tavaly december óta minden egyes hónapban a szolgáltatások drágulása volt a legdurvább az összes csoport közül. Egy hónapja viszont meglepően nagyot lassult, úgyhogy kíváncsian várhattuk, mi történik: most havi szinten újra drágulást mértek, összességében 7 százalékkal magasabbak az árak, mint tavaly ilyenkor voltak. Az autópályadíj, autókölcsönzés és a parkolás így egyben számolva 10,9 százalékkal drágult tavaly november óta, éppúgy, mint a lakbér, a járműjavítás 10,5 százalékkal lett drágább, a lakáskarbantartás 8,8, a testápolási szolgáltatások 8,7 százalékkal.

Itt igazán az számít, hogy ezt a szektort ütötte meg leginkább a Covid, majd jött az energiaválság és egy ár-bér spirál is, így aztán muszáj árakat emelni, hogy működőképesek maradjanak a cégek, és megtartsák a dolgozóikat is. A kérdés az, hogy meddig lehet úgy emelni az árakon, hogy azzal a vevőket ne riasszák el.

A november egyik legfontosabb gazdasági eseménye az volt, hogy a forint gyengébb, mint tavaly volt. Ez pedig beépül minden olyan terméknek az árába, amelyet külföldről hoznak be; ez a hatás leginkább a tartós cikkek árain látszik. Ezt az árucsoportot hónapok óta egyedül azért látjuk olcsóbbnak, mint egy évvel korábban, mert szinte minden más drágulása mellett a használt autók sokkal olcsóbbak a tavalyinál, és ez így történt most is: a használt autók 6,6 százalékkal kevesebbe kerülnek, mint egy éve ilyenkor, ez ellensúlyozza, hogy az új autók 5,6, a szobabútorok 2, a konyhabútorok 1,2 százalékkal drágultak.

Fontos részlet az is, hogy az üzemanyag tavaly ilyenkor vált sokkal olcsóbbá, úgyhogy egyre alacsonyabb árral kell összehasonlítani az aktuálist. Tavaly novemberben egy liter benzin 601, ugyanennyi gázolaj 626 forintba került átlagosan, idén 606, illetve 619 forint volt az átlagos ár.

És ahogy itt a fűtési szezon, úgy kell figyelni arra, hogy a KSH sok vitát generáló módszertannal hozza ki az energiaárakat rendszeresen csökkenőnek, miközben valójában nem változott az ár. A hivatalos számítás ugyanis külön veszi a kedvezményes rezsit biztosító fogyasztási határ alatti és az afölötti árakat, így a hivatalos adatban az áram 0,3, a vezetékes gáz pedig 6,3 százalékkal olcsóbb, mint tavaly ilyenkor volt.

A kormány és az MNB arra előre figyelmeztetett, hogy idén az év végén a korábbinál picit magasabb lehet az infláció. Ráadásul a 2022–2023-as rossz emlékek még velünk vannak, így aztán sokan a vásárlók és a cégvezetők közül is úgy hozzák meg a pénzügyi döntéseiket, mintha 7-8 százalékos volna az infláció – figyelmeztetett nemrég Virág Barnabás MNB-alelnök. A legutóbbi kamatdöntés után arról is beszélt: pont ez a félelem az egyik oka annak, ami miatt egyelőre nem pörög a gazdaság, ahhoz, hogy gyorsan kijöjjünk a gödörből, az inflációnak „az árnyékát is el kell törölni”.

Persze pont az, hogy technikai recesszióban vagyunk, épp segítheti is azt, hogy az árak ne szálljanak el. Ebben nem volna sok örömünk, de ha válságos helyzetet él át egy ország, akkor csak visszafogottabban tudják a cégek az áraikat emelni. Ezen most a karácsonyi főszezon (amely mostanában már novemberben kezd belendülni) változtathat egy kicsit, és ilyenkor nagyobb az esély arra, hogy a megnövekvő forgalom mellett megpróbálkozzanak némi áremeléssel. Az inflációkövető adóemelés pedig majd csak ezután jön – a kormány úgy számol, hogy így is 3,2 százalékos lesz az infláció jövőre.