Íme a féktelen magyar pénzszórás rohadó emlékművei, amelyekből már csak a zombik hiányoznak
A közpénzherdálás csúcsteljesítménye, amikor egy beruházás elkészül, de mivel a cél a lopás volt, sosem kerül használatba. Kastélyok, stadionok, fürdők és persze állatkert, amelyeket akár használhatnánk is, de inkább enyésznek, mint egy posztapokaliptikus zombifilmben. Szavazzon, melyik legyen a pénzégetés emlékműve!
A hungarikumok közé is sorolhatnánk a lopásnak azt a típusát, amelyben a beruházás amúgy elkészül, akár használhatná is a nép, de mivel a cél valójában a közpénz magánvagyonná alakítása volt, azzal már senki nem fáradozik, hogy beüzemelje azokat. A műfaj egyik variációja, amikor a politikai rövidlátás miatt marad befejezetlen egy létesítmény.
A magyar pusztában elfeledve állnak gigantikus betontorzók, üvegkupolák, üres lelátók. Összeszedtünk hat ikonikus példányt, amelyek közül olvasóink választhatják ki, melyik legyen a magyar pénzégetés emlékműve.
Biodóm
Mi lett volna a funkciója? Fedett állatkerti bemutatóházat álmodott a felszámolt Vidámpark helyére a Fővárosi Állat- és Növénykert akkori igazgatója, Persányi Miklós.
Korrupciótörténeti jelentősége: A magyar korrupció legimpozánsabb példája lehet az állatkerti üvegbuborék, mivel:
- Olyan irracionális méretű, mintha Dubaj egyik túlhabzott építészeti projektje lenne
- Reprezentatív helyen, a Városligetben található, a Hősök tere, és a múzeumi negyed mellett, ezekkel együtt jelenítve meg a magyarság múltját, jelenét és jövőjét
- A torzó egyszerre emlékműve a korrupciónak és a vezetők inkompetenciájának
- Politikai rendszereken átívelő munka eredménye.
Mennyi pénzt szórtak ki az ablakon? 45 milliárd forint plusz évi 800 millió fenntartási költség ment el eddig a funkciótlan üvegbuborékra.
Jelenlegi állapot: Félkész állapotban terpeszkedik a Liget szélén. Tetőzete elkészült, látványosan világít is, alatta viszont lassan enyészik az 1,7 hektárnyi funkciótlan betonszerkezet, amelyben állatokat akartak kiállítani.
Forrásaink szerint az épület már beázik. Legfőbb attrakciója, a 2,5 millió liternyi tengervizet tartalmazó medence, amelyben technikai okokból most is víz van, ereszt. A beépített képernyők, a hangrendszer és a világítás funkció nélkül amortizálódik.
Az Állatkert rendezvényekre adja ki, hogy az évi több százmilliós fenntartási költség egy részét ne ők fizessék.
Története:
A biodóm az SZDSZ-es Persányi Miklós állatkert-igazgató és Tarlós István fideszes polgármester projektjeként indult 2017-ben. A tervet sajtóhírek szerint Persányi magának Orbán Viktornak is prezentálta, aki az olcsóbb és a drágább verzió közül az utóbbit választotta.
A monumentális üvegbuborék jövőjét már az elején kijelölte az a hatástanulmány, amelyért 300 millió forintot fizettek. Az alaposan kidolgozott tanulmány alapján megindult építkezés először 25 milliárd forint elköltése után akadt meg, amire aztán rádobtak még 20 milliárdot, hogy a beruházás 45 milliárd elégetésénél akadjon meg újra. Persányi ekkor kért még 20 milliárdot, de ezt már nem kapta meg, és hamarosan távozott az Állatkert éléről.
A biodóm ennek ellenére stabilan égeti a közpénzt, mert az üresen és funkció nélkül álló épület fenntartása is 800 millió forintba kerül évente.
Az épületet, amibe annyi pénzt raktak a magyar állampolgárok, eddig háromszor láthatták belülről, egy fényművészeti kiállítás, a World Press Photo és egy lampionfesztivál alkalmával.
Felelősök: A milliárdos tékozlásért senkit nem vontak felelősségre, még azok közül sem, akik azt a hatástanulmányt összehozták, amelynek egyetlen megállapítása sem volt helyes. Persányi Miklós és Tarlós István nyugdíjasok, Orbán Viktor miniszterelnök. A kivitelező a kormányközeli Market Zrt. volt.
Rác fürdő és termálhotel
Mi lett volna a funkciója? Budapest egyik legszebb történelmi fürdője lett volna, dizájnhotellel az oldalában.
Korrupciótörténeti jelentősége: A komplexum világszinten is díjnyertes abban, hogy teljesen elkészült, csak ki kellett volna nyitni a kapukat, hogy a fürdővendégek elmerülhessenek a reprezentatív kialakítású medencék gyógyvizében. A napi politika iszapbirkózása azonban fontosabb volt az állampolgárok fürdőzésénél.
A károk megvalósítják a toxikus magyar politikai rendszerek hermeneutikai nászát azzal, hogy összefogják három polgármester, Demszky Gábor, Tarlós István és Karácsony Gergely korszakait.
Mennyi pénzt szórtak ki az ablakon? A Rác fürdő felújításának költségei nehezen átláthatók, mivel az évek során több forrásból, különböző konstrukciókban történt a finanszírozás. A kezdeti naiv becslések 6,5 milliárdról szóltak, de csak a zavaros működésű beruházó, a Rác Nosztalgia Kft. kapott összesen közel 6 milliárdnyi hitelt és támogatást. Ennyi biztosan elveszett, bár a teljes költségvetést mai árakon 10 milliárd körülire teszik.
Jelenlegi állapot: A szinte teljesen kész fürdő mára 45 százalékos szintre romlott. A míves burkolatok bepenészedtek, azokat közben lebontották, a víz elöntötte az alsóbb szinteket, szétrohasztva a gépészetet.
Fosztogatók elvitték az értékes elemek egy részét, így legalább a már kifizetett tételek egy része visszakerült az állampolgárokhoz.
Története:
A Rác fürdő helyén már nagyon régen működtek fürdők, de a mai épület legrégebbi része a török korból, a 16. századból való. Ezt bővítették az évszázadok során barokk, klasszicista, historizáló és romantikus stílusjegyeket mutató részekkel. Mai formáját Ybl Miklós tervei határozzák meg.
A leromlott állapotú létesítmény felújítását 2005-ben kezdte meg a főváros, de mivel nem volt elég pénze hozzá, ezért bevonta a Rác Nosztalgia Kft. nevű céget, amiben egyébként kisebbségi tulajdonos is volt.
A fürdő és mellette a hotel 2010-ben elkészült, ahogy az a szerző akkor készült felvételein látható is. Átadásra azonban már sosem került sor. Ekkor vette át a főváros vezetését a beruházást korábban kritizáló Tarlós István. Vidám fürdőzés helyett perek sorozata kezdődött, amiben a fürdőtulajdonos Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. (BGYH) perelte a saját résztulajdonában álló kivitelezőcéget, olyannyira, hogy végül a hitelező bank is felmondta vele a szerződést. Bár ezek végül bíróságon nem kaptak bizonyítást, a céget felszámolták, majd évtizedes huzavona kezdődött.
Az egészből annyi a lényeges, hogy az egykor szép fürdő mostanra szerkezetkész állapotig romlott. A főváros, amely egy éve még a fürdő mellett álló hotel eladásával próbálkozott, jelenleg a további 5 milliárdra saccolt felújítást fontolgatja, de sem a munkálatok megkezdésére, sem a hotel eladására nincs sok esély.
Felelősök: Az eltékozolt milliárdokért, és a műemlék romló állapotáért senkit nem vontak felelősségre, a BGYH és a Rác Nosztalgia Kft. is peren kívüli egyezségben zárta a vitákat.
Gödi adatközpont
Mi lett volna a funkciója? “Egységes kormányzati adatkezelés megvalósítását szolgáló központot” telepítettek volna Gödre, amely “hozzájárulhat a modern közigazgatáshoz, a gyorsabb és hatékonyabb ügyfélkiszolgáláshoz”, mondta az alapkőletételnél Tuzson Bence államtitkár.
Korrupciótörténeti jelentősége: Az adatközpont misztikus mivoltában emelkedik ki a közpénzégető beruházások közül. Egyetlen megjelent kormányzati anyagból sem derül ugyanis ki, hogy valójában mi került volna az amúgy teljesen felépült, masszív betonépületekbe, és miért pont Gödre telepítették a projektet. Egyetlen információ volt biztos: a betonmonstrum megépítéséért a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló ZÁÉV Építőipari Zrt. vehetett fel állami pénzeket.
Mennyi pénzt szórtak ki az ablakon? Tuzson Bence a 2016-os bejelentéskor 10 milliárdos beruházásról beszélt. A homályos funkciójú beruházásra rábukkanó Hadházy Ákos 2023-ban 16 milliárdnyi kidobott pénzt emlegetett.
Különlegesség, hogy csak a Nemzeti Adatközpont Kft. nevű cég elköltött 165,4 millió forintot, úgy, hogy az építkezés idején még nem sok feladata volt.
Jelenlegi állapot: Göd határában álló betonmonstrum akár pozitív benyomást is tehet az Eltévedt Korrupciókutatóra, aki az épület méretéből és formájából joggal következtetné, hogy elkészült Paks II. első blokkja.
A lelkesedést azonban, hogy legalább az atomerőműre szánt pénzeket nem lopták el, hamar lehűtené a beruházás környezete. A reaktorszerűség ugyanis elfeledve áll egy mezőn, amelyet gyom és a helyszínen hagyott építkezési hulladék borít. Mintha a beruházónak váratlan gyorsasággal kellett volna távoznia, és csak annyi ideje maradt, hogy az államnak még gyorsan kiállítsa a számlákat.
Története: Tuzson Bence 2016-ban lengette be, hogy 2017-ben már teljes fordulatszámon működik ez a homályos funkciójú létesítmény. Mészáros Lőrinc cége rögtön lázas betonozásba is kezdett, majd leereszkedett a baljós köd, amely csak 2022-ben lebbent fel egy időre, hogy megpillantsuk az Építési és Közlekedési Minisztérium miniszterhelyettesét, Csepreghy Nándort, amint bejelenti: “költségvetési megszorítások miatt” leállítják a fejlesztést. Ha Hadházy Ákos egy évvel később nem pillantja meg az épület sziluettjét Göd határában, talán nem is tudnánk arról, hogy létezett az Adatközpont nevű állami projekt.
Az ismeretlen eredetű katasztrófa egyébként az Adatközpont cégét is elsodorta. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. jogutód nélkül törölte a 3,3 milliárd forintos saját tőkével rendelkező állami céget 2023-ban.
Felelősök: Az értelmetlen projekt körül sem cég, sem vállalkozó, sem hivatalos magyarázat nem maradt, így ha a betonblokk nem állna ott a pusztában, nyoma sem lenne annak, hogy közpénzmilliárdokat szórt el a kormány. A virtualitás ilyen fokán nyilván felelős sincs. Hadházy Ákos tett ugyan bejelentést az Európai Csalás Elleni Hivatalnál, OLAF-nál, de sem vizsgálatról, sem annak eredményéről nincsenek hírek.
Sorsok háza
Mi lett volna a funkciója? Oktatási és kulturális központot terveztek, amely reprezentatív térben és nagy kiállítással állít emléket a holokauszt gyerekáldozatainak.
Korrupciótörténeti jelentősége: A komplexum fényes emlékműve annak, hogy a kormányzati ideológia erőltetése hosszú távon is képes szétrohasztani jó szándékú terveket is.
Mennyi pénzt szórtak ki az ablakon? Az adófizetőknek okozott kár eddig 8 milliárd felett van. Az építésre 7,5 milliárd forint állami pénz ment el. Az állagmegóvás évi 80 millióba kerül, azaz további 800 millió forintot költöttek a teljesen kész, de üres komplexumra is. A befejezéshez az EMIH még 2 milliárdot várt volna a kormánytól.
Története: A Józsefvárosi pályaudvar területére tervezett emlékközpont már 2012-ben kezdett építése alatt a viták kereszttüzébe került, pusztán amiatt is, hogy a koncepciójának kidolgozását a kormányzat házi történészére, Schmidt Máriára bízták. A zsidó szervezetek és a közvélemény bizalmatlanságát fokozta, hogy a kiszivárgott tervek szerint a kiállítás nem foglalkozott volna a Horthy-korszak bűneivel, azt a képzetet keltve, hogy a zsidóüldözések csak a német megszállás hatására kezdődtek.
Nem sokat segített a helyzeten, hogy Schmidt Mária elzárkózott attól, hogy együttműködjön a Mazsihisszel, vagy tájékoztassa a zsidó szervezetet a munkáról.
Bár az emlékközpontot 2014-ben kellett volna átadni, ekkor még sem az épület, sem a kiállítás nem volt kész. A kormány 2018-ban a Fideszhez közeli zsidó szervezetet, a Köves Slomó féle EMIH-re bízta a munkát, és kirakta Schmidtet a projektből.
Az új koncepció a jeruzsálemi Jad Vasem kutatóival együtt készült volna, de arról már nem szóltak a hírek, hogy ezzel a tervvel mi lett, ugyanis 2024-ben, tíz évvel a tervezett megnyitó után a kormány az EMIH-től is elvette a beruházást.
2025-ben már az sem tudható, hogy egyáltalán zsidó emlékközpont lesz-e a majd területen.
Jelenlegi állapot: A 8000 négyzetméteres területen tíz éve már állt egy izgalmas, kortárs komplexum. F. Kovács Attila építész látszóbetonból, rozsdás acélból, marhavagonokból és ipari épületekből tervezett emlékközpontja az Építészfórum cikke alapján már csak a kiállítás berendezésére és a látogatókra várt.
A nemzetközi szintű építmény azóta is elhagyatva áll, de ha nem lopják el a jelentős fenntartási költséget, talán még megmenthető lesz.
Felelősök: Az ötlet Szita Szabolcs történészé volt 2013-ban, de őt hamar kiszorította a projektből a tervet felkaroló Schmidt Mária. A kormányzati támogatást a vele akkor még jóban lévő Lázár János biztosította. Schmidt ellentmondásos kiállítási koncepciója indította el a szerencsétlen események láncolatát. Felelősöket a pénzszórásért nem is kerestek.
Kisteleki szellemkastély
Mi lett volna a funkciója? Tizenöt különböző testi és lelki gyógymódot kínáló wellnessközpont és szálloda várta volna azokat, akik a felüdülést a Szeged melletti pusztában keresik.
Korrupciótörténeti jelentősége: Ha véletlenül nem fedezik fel, hogy a semmi közepén áll egy szinte teljesen elkészült, tetővel, ablakokkal, gépészettel rendelkező, de tök üres szálloda, az állam valószínűleg a jól elköltött közpénzek sorában tartaná számon a beruházást. A Kisteleki kastély ugyanis annak ellenére szerepelt a sikerrel átvett beruházások listáján, hogy a mai napig nem készült el.
Mennyi pénzt szórtak ki az ablakon? 822 millió forint EU-s és állami pénzt vettek fel a tulajdonosok a beruházáshoz. Ebből 100 millió már a tervek megrajzolása előtt eltűnt.
Jelenlegi állapot: A kétemeletes, piros tetős épületet nagyjából 90 százalékos készültségben hagyták magára, amikor még épek voltak a nyílászárók, a pincében pedig már állt a kazán. A hotelt mára szétverték, szétlopták és 40-50 százalékosra amortizálódott. Egyetlen fejlemény hogy az unalmasan hangzó Hungaromed Hotel és Komplementer Gyógyászati Központ elnevezést a helyiek szellemhotelre cserélték.
Története: A kisteleki szellemhotel ötletével 2014-ben nyert 822 millió forintot egy vállalkozó, aki nem sokkal később eladta a nyertes céget és a beruházás lehetőségét is. Csak később derült ki, hogy a távozó vezetők 100 milliót gyorsan elköltöttek az állami nyereményből.
Mindez semmilyen gondot nem okozott, a szálloda 2015-re elkészült, és az örömhírt annak rendje szerint le is könyvelték a Nemzetgazdasági Minisztérium ellenőrei.
Sajnos a mindig fanyalgó újságírók egy évvel később elrontották mindenki örömét, amikor a Délmagyarban megírták, hogy a remek beruházás valójában félkész állapotban enyészik a semmi közepén.
Az egykor 1 milliárdos komplexumot a Magyar Bírósági Végrehajtó Kamara 500 millió forintért hirdette. Végül 2023-ban megvette egy hódmezővásárhelyi vállalkozó, akinek azzal is kedveskedett az állam, hogy a rom minden adósságát, többek közt az állam felé fennálló 860 milliót is elengedte neki.
Felelősök: Az ügyben bíróság elé álltak a beruházó cég tulajdonosai, egy házaspár, akik a zavaros hátterű céget megvették. Az ítéletről nincs hír.
A szellemhotel kapcsán még Lázár János neve került elő, mivel az akkor a vezetése alatt működő Miniszterelnökség fizette ki a támogatást úgy, hogy nem tűnt fel nekik: a hotel valójában nem épült fel. Sem Lázár Jánost, sem munkatársait nem vizsgálták.
Alternatív felcsúti stadion Szigetszentmiklóson
Mi lett volna a funkciója? A szigetszentmiklósi TK vezetői szerették volna, ha az NB II-ben focizgató csapatuk bekerül a legnagyobbak közé, presztízst szerez a városnak, de még inkább nekik. Felcsút stadionját megnézve azt gondolhatták, hogy a sikerhez vezető legrövidebb út nem a szorgos munka, hanem egy gigantikus beruházás. Ezért 2016-ban a felcsúti mintára, tao-pénzekből építeni kezdtek egy 1700 férőhelyes stadiont, két élőfüves és egy műfüves nagypályával, villanyvilágítással, 150 férőhelyes parkolóval, és a kötelező térkőburkolattal.
Korrupciótörténeti jelentősége: A befuccsolt projekt kiválóan mutatja, hogy egy magyar fociprojekt tündökléséhez nem elég, ha becsatornáznak egy halom tao-pénzt, és átláthatatlan bizniszekbe bonyolódik az önkormányzat, a klub és a vállalkozók hármasa. A rendszer sikeres működtetéséhez szükséges még valaki, aki Felcsúton ott volt, de Szigetszentmiklósról hiányzott.
A földbe állt projekt azt is jelzi, hogy a magyar sportberuházásoknál már ötlet szinten sem merül fel, hogy hatástanulmányt készítsenek, vagy legalább józan ésszel felmérjék, hogy mekkora sportberuházásra van szüksége egy kisebb településnek.
Mennyi pénzt szórtak ki az ablakon? A tervezett költségvetés 3,5 milliárd forint volt, amiből elköltöttek 1,5 milliárdot. Ebből 1,2 milliárd tao-támogatás volt, ami mellett szublimált az utólag mentőövként dobott EMMI-támogatás 361 millió forintja is.
Jelenlegi állapot: A stadion kiváló díszlet lenne egy posztapokaliptikus zombifilmhez. A sosem használt, de már omladozó lelátók gyomos focipályára néznek, a műfüves pályák műfüve foltokban hiányzik, az épületben áll a víz, a szemét és az otthagyott építkezési anyag. A parkolók térkövét már szétfeszítette a gyom. A helyszínt talán különleges, posztapokaliptikus hangulata miatt a Google street view autója is körbejárta, így virtuálisan is bebarangolható.
Története: Az események olyan izgalmasak, hogy bemutatásukhoz egy Móricz-féle regény lenne az alkalmas. A szigetszentmiklósi testgyakorlók köre (SZTK) 2011-ben találta ki: ahhoz, hogy NBII-es csapatuk elfoglalja a számára elrendelt helyét az NBI-ben, új sportpályára van szükségük. Ha már építenek, legyen akkora, hogy ne csak az utánpótlás-nevelő programjaikat tarthassák ott, hanem az utánpótlás-válogatott meccseit is. Ehhez költséges extrák, például tévés közvetítőállomások is kellettek, fogalta össze a Telex.
A sok tétel hamar milliárdos összeggé állt össze, ami azonban nem riasztotta meg a klub vezetését, hiszen ott volt a minden fociberuházások dzsókere, a tao-pénz. Ehhez kellett ugyan önrész, de azt úgyis ki szokta pótolni az állam, szólhatott az üzleti terv, amely egy tényezővel nem számolt: ami gördülékenyen ment Felcsúton, az döcögősen halad Szigetszentmiklóson. A projekt alig 361 millió forint plusz pénzt kapott az EMMI-től. A beruházás többszöri leállás után végül 2016-ban, 60 százalékos készültségben feneklett meg.
A regénybe illő fordulatok azonban folytatódtak. A klub úgy eladósodott, hogy nem jutott pénz a csapatra, amely érdekében állítólag az egész mizéria kezdődött. A csapat előbb visszacsúszott az NBIII-ba, majd az SZTK csődjével végleg eltűnt. Rosszul jártak a gyerekek is, mert befejeződött az utánpótlás-nevelés. A beruházás magával sodorta a klub régi sporttelepét is, amit azután kellett eladniuk, hogy nem sokkal korábban félmilliárdnyi tao-pénzből újítottak fel, írta az Mfor.
Felelősök: Senki nem vállalt felelősséget a költségtúllépésekért és a hibás tervezésért. De visszhang nélkül maradt az is, hogy az állami pénzeket ellenőrzés nélkül, bemondásra öntötték a projektbe, ahogy azt a K-Monitoron bemutatott EMMI-s vizsgálati jegyzőkönyv is szemlélteti.
Szavazzon: melyik legyen a magyar pénzégetés emlékműve?
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
