Csak 400 dollár kell, és Hongkong megnyitja Kína kapuit a magyar cégek előtt
Tárt karokkal várja a magyar vállalatokat Hongkong, ami hiába Kína része, a világ harmadik legjelentősebb pénzügyi központjaként rendkívül nyitott gazdaságot működtet, és minden lehetőséget megad arra a külföldi vállalatoknak, hogy mindenki megelégedésére elkölthessék a pénzüket. Alpha Lauval, az Invest Hong Kong (InvestHK) állami befektetésösztönző ügynökség főigazgatójával beszélgettünk.
A héten kínai tolongás van Budapesten. Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn fogadta a Bank of China vezetőjét, majd tárgyalt a BYD főnökével, és ön is pont most van itt. Érdemes ebbe belelátni valamilyen tempóváltást a kétoldalú kereskedelemben, vagy ez csak a rendes ügyvitel?
Kína és Magyarország között amúgy is szorosak a kereskedelmi szálak, arról van szó, hogy a kínai cégek általában egyre inkább keresik a határon, vagy épp tengeren túli bővülési lehetőségeket, újabb beruházási célpontokat. Arról, hogy a BYD is pont most látogat Budapestre, nem tudtam, a magam részéről az utat már hónapokkal ezelőtt megterveztem. Biztosra veszem, hogy élénkebb lesz a kereskedelem Magyarország és Kína között, azon belül is Hongkonggal, de az, hogy ez most egy ilyen sűrű hetet eredményez, a véletlen műve.
Értesülhetett róla, hogy a magyar gazdaság főbb számai idén jócskán elmaradnak a korábban reméltektől, olyannyira, hogy finanszírozási kockázatok is látszanak az államháztartásban. Magyarország büszke arra, hogy sikeresen belépett mind a szárazföldi Panda, mind Hongkong dimsum kötvénypiacára. Látja annak lehetőségét, hogy ide nyúljon a kormány forrásbevonás végett?
Erre azt tudom mondani, hogy kétségtelen, Hongkong egy pénzügyi központ, ahogy Kína is, és nagyon is törekszünk arra, hogy népszerűsítsük a renminbit mint nemzetközi fizetőeszközt. Látjuk is, hogy sok országban megnőtt az érdeklődés, hogy Kínában, de még inkább Hongkongban bocsássanak ki kötvényeket. Hongkong zöld pénzügyi központként az Európai Unió számára is kiemelten fontos terület. Szintén vonzó terep a fintech cégeknek, mivel tokenizált kötvények és értékpapírok kibocsátására is lehetőség van, hamarosan pedig digitális valuta is elérhető lesz. Ha egy ország devizakötvényt bocsátana ki, erre Hongkong és Kína nagyon jó lehetőséget jelent.
Kína lehagyhatja a bejáratott kötvénypiacokat? Ismét Magyarország példájából kiindulva, az eddigi kínai kibocsátások aránylag kis összegről szóltak, a fő cél a piacépítés volt, a tényleges forrásbevonás egy devizakibocsátás esetén rendszerint dollárban történik.
Biztosan hosszú időnek kell még eltelnie, hogy a renminbi megelőzhesse a dollárt. Azonban látjuk, hogy államok és vállalatok is gyakrabban élnek forrásbevonáshoz a kötvénypiacok lehetőségével. Amikor a devizanemet kiválasztják, el kell dönteniük, hogy mire fordítanák a pénzt, mik a kibocsátás költségei, milyenek a likviditási feltételek. A renminbi egyre inkább bejáratott fizetőeszköz a nemzetközi kereskedelemben, ráadásul olcsóbb a dollárnál. Jelenleg olyan visszajelzéseket kapok, hogy az amerikai gazdasággal kapcsolatos bizonytalanságok miatt jelentős tőkekiáramlás látható az amerikai dollárpiacon, és ezt Hongkongban is érzékeljük. A hongkongi dollár például jelentősen megerősödött, a jegybanknak is lépnie kellett eladásokkal, mivel a hongkongi dollár árfolyamsávja az amerikai dollárhoz van rögzítve.
A renminbinek más előnye is van, például jelentős kínai cégek kezdenek a világ több részén nagyszabású infrastrukturális beruházásokat, amiket renminbi alapon finanszíroznak. A kínai források azért is sok szempontból előnyösebbek, mert az amerikai dollár árfolyama sok szempontból kormányzati irányítás alatt van, úgy erősítik, vagy épp gyengítik a pénzt, ahogy az épp megfelel az igényeiknek, akár szembemenve más országok szükségleteivel. Ehhez képest érdemi alternatíva a renminbi vagy az euró.
Ha rangsorolnia kellene, mi a mostani – mondjuk úgy – küldetésének célja? Eladni Hongkongot befektetési terepként magyar cégeknek, vagy jobban feltérképezni Magyarországot mint beruházási célpontot?
Hongkong kis ország, mégis egy központ, egy gazdasági ugródeszka. Fontos szempont, hogy megismertessük a magyar szereplőkkel a Hongkong által nyújtott lehetőségeket, leginkább azt, hogy rajtunk keresztül sokkal egyszerűbb belépni a kínai piacra. Azt szeretném, ha minél több magyar cég élne is ezzel a lehetőséggel. A másik irányból arra törekszünk, hogy minél több kínai vállalat jöjjön Hongkongba. Ezek viszont itt soha nem állnak meg, innét kezdenek tovább terjeszkedni. Van, amikor kész, kidolgozott tervekkel lépnek tovább, de olyan is, amikor lépnének, de nem tudják hova. Törökország, Franciaország vagy épp Magyarország?
Az országuk nagyon érdekes. EU-tag, ami fontos az Európában üzletelő kínai cégeknek, ráadásul a földrajzi elhelyezkedése is nagyon kedvező.
A kontinens kellős közepe ideális kiindulópont, hogy innét további piacokra is be tudjon lépni egy kínai szereplő. A magyar adórendszer nagyon kedvező, mérsékelt az infláció, és országaink aránylag közel vannak egymáshoz.
Hongkong és Kína egy ország, de szöges ellentétben működik a jogi, üzleti szabályozás terén. Önök ismerten nagyon nyitottak, ami a Pekingből irányított szárazföldi országról nem mondható el, külföldieknek nehéz is ott üzletelni. Érzékelik azt, hogy a központ irányából nyomás érkezne, hogy változtassanak a gyakorlataikon, vagy épp fordítva, hogy Peking lazítana?
A mostani rendszer jól működik. Kína épp ezért akarja ezt a berendezkedést megtartani. Kína nyit, de például a tőke, a pénzmozgás és számos szabályozási keretrendszer estében ez nem mondható el. Hongkong pont ezért hasznos, mivel belépő pontot jelent a szárazföldi ország irányába anélkül, hogy fel kellene adnia a saját meglévő tőkepiaci és árfolyamszabályait. Pekingtől több megerősítést kaptunk, hogy nem terveznek változtatni. Amikor 1997-ben ismét Kína része lettünk, alkotmányosan is rögzítették, hogy legalább 50 évig minden úgy marad, ahogy akkor volt. De már most látszik, hogy semmi szándék nincs arra, hogy ebben változás legyen. Úgy látom, az én életemben legalábbis, nem lesz változás. Kína dönthet úgy, hogy folytatja a nyitást, ez abszolút látszik olyan központok esetében, mint például Sanghaj vagy Peking, de ott még így is komoly korlátok vannak.
Hongkongban a tőzsde is nyitott, könnyű a belépés külföldi vállalatoknak is. Nem jelent kockázatot ez a nagy nyitottság?
Nem, távolról sem. A tőzsdénk szabályzata nagyon szigorú. Színes, nemzetközi, a belépés így is fél évet vesz igénybe. Ha nem is kell profitot termelni, számos más elvárásnak meg kell felelni. Kell felügyeleti vizsgálat, ahogy egy értékfelmérésen is át kell esni. Az, hogy nem elvárás a kiinduló profit, leginkább a technológiai és a tudományok terén működő cégeknél értelmezhető, ezeknél mindig megvan a potenciál, hogy unikornissá váljanak, és rövid időn belül jelentősen bővüljenek.
A magyar kormány maximálisan elköteleződött az autóipar iránt, leginkább az elektromobilitási fejlesztések irányába, amiben Kína globálisan vezető szerepet tölt be, és több fejlesztés is folyamatban van Magyarországon. Viszont kritikusok szerint ezek a gyárak könnyen lehet, hogy elavult technológiákat állítanak elő. Rossz lóra tett volna a kormány?
Folyamatosan zajlik a modernizálás, a fejlődés. Nem látom, hogy egy a működő akkugyárat miért ne lehetne modernizálni, hogy újabb, fejlettebb technológiákat állítson elő. Biztos, hogy lesz fejlődés az iparban, például épp a BYD dolgozik egy szupergyors töltési technológián, ami gyorsabb „tankolást” biztosít, mint beállni egy benzinkútra. A technológia biztosan fejlődni fog.
A nyitottság jegyében minimálisak a belépési szintek. Összesen két adónem van: egy vállalati és egy személyi jövedelemadó. Nincsen a tőkeáramlásra nézve semmilyen korlátozás, és védővámok sincsenek. A vámolás estében a kevés kivétel a cigaretta és a tömény szesz, de például a bor vagy a sör már külön adóteher nélkül kereskedhető. Könnyű vízumot kapni, turistaként nem is kell, de a hosszabb távú tartózkodás esetében is könnyített a folyamat, akkor is, ha valakinek még nincs fix munkahelye, hanem érkezése után áll neki az álláskeresésnek. Akik egyetemi vagy doktori tanulmányaikat végzik Hongkongban, állami támogatásra is számíthatnak.
A cégeknek is könnyebb az élet. Például a szárazföldön elvárás, hogy egy külföldi cégnek legyen helyi ember a vezetésében, Hongkong esetében ilyen megkötés nincs. A cégalapítás is könnyű, a megfelelő papírok kitöltése, 400 dollár befizetése, és kész is van a bejegyzett vállalat. Innét meg már nyitott az út a szárazföld felé. A sziget reptere által a világ harmadik legnagyobb utasforgalmát bonyolítja, a légi áruszállításban pedig világelső. További bővülés várható, nemrég avattak a nemzetközi repülőterükön új kifutópályát.
Magyarország és Hongkong között 2024-ben a kétoldalú áruforgalom értéke elérte az 1,7 milliárd amerikai dollárt, ezzel Magyarország Hongkong 8. legnagyobb EU-s kereskedelmi partnere lett. Hongkong volt Magyarország 3. legnagyobb ázsiai befektetője 2022-ben, a 2011 óta érvényben lévő kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény pedig érzékelhetően ösztönző hatással volt a beruházásokra.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
