Adó- és működésiköltség-könnyítést szeretnének a nyugdíjpénztárak - derült ki a Stabilitás Pénztárszövetség éves rendes konferenciáján. Leegyszerűsítve az a helyzet, hogy a jelenlegi szabályozás és a magánkassza-államosítás miatt drasztikusan megcsappant taglétszám mellett súlyos veszteséget szenvednek el a pénztárak, s ha nem lesz változás, megszűnések, összeolvadások jöhetnek. Olyan ez, mint amikor egy lassú kínhalálra ítélt ember könyörög kis segítségért kínzójának.

A Stabilitás fontosnak tartaná azt is, hogy a visszaigényelhető szja mértékét a saját tagi befizetések után visszaállítsák a jelenlegi 20-ról a régi, 30 százalékos szintre az önkéntes pénztári rendszerben, míg az egészségpénztáraknál elengedhetetlennek tartják a társadalombiztosítással való kapcsolat pontos meghatározását. 

Bába Julianna elnök a pénztárszövetség közleménye szerint a konferencián kiemelte, hogy erősíteni kell a szakmai alapon nyugvó párbeszédet a kormányzattal. "Ami történt, megtörtént" - mondta Bába Julianna a magánpénztári vagyon államosítására utalva, amiről szerinte a hazai, vagy - végső esetben - a nemzetközi jogi fórumok fogják kimondani a végső szót.   

Bába Julianna kifejtette: a magánpénztári szektor változatlanul működik és működni akar, azonban a jelenlegi költségszinten nem tudni, meddig lesz még erre képes. A 2011. január 1-jétől a működési célú levonásokra hatályban lévő 0,9 százalékos költségmaximum, illetve a vagyonkezelési költségek 0,2 százalékos költségmaximuma nem elég az aktív vagyonkezelésre.    

Borza Gábor, a szövetsége alelnöke a közlemény szerint kiemelte: bár a második pillérnek nevezett tőkefedezeti rendszer nem szűnt meg, végveszélybe került, amikor idén néhány hónap alatt 2 millió 988 ezer 036 ember 2.946 milliárd forint értékű nyugdíjcélú megtakarítását kellett visszajuttatniuk az állami rendszerbe, illetve a visszalépő tagok számára 215 milliárd forint értékű reálhozamot és 42 milliárd forint tagdíj-kiegészítést kifizetni. A folyamat végére a magán-nyugdíjpénztári vagyon 244,2 milliárd forintra, a taglétszám 100.625 főre csökkent, ezzel párhuzamosan az egy főre vetített átlagos vagyon 1, 02 millió forintról 2,43 millió forintra emelkedett.

Eközben azonban a magánpénztárak adminisztrációs terhei nem hogy csökkentek volna, hanem a vagyonátadás, a reálhozam számítás és kifizetés, tájékoztatás miatt jelentősen nőttek - hívta fel a figyelmet az alelnök. Ennek köszönhetően a szektor 2011 első felében 4,92 milliárd forint működési veszteséget halmozott fel, amit egyelőre a pénztárak a tartalékaikból és a jogszabályok által biztosított egyszeri tagdíj-levonásokból fedeztek. A tartalékok kimerülése után azonban elkerülhetetlenné válik a pénztárak összeolvadása a hatékony üzemméret biztosítása érdekében, ami lényegében a vagyonátadás óta tart.

A magánpénztári rendszer körüli politikai harcok az alelnök szerint kedvezőtlen hatással voltak az önkéntes pénztárak működésére is, jóllehet, a két típus között csak a nevükben van hasonlóság. Az önkéntes nyugdíjpénztári vagyon közel 5 milliárd forinttal, a taglétszám pedig 4.875 fővel csökkent 2011 első felében, így a kezelt vagyon 861,4 milliárd forintra, a tagok száma pedig 1 millió 289 ezer 278 főre olvadt.  (Szerintünk nem kis részben azért, mert attól félnek az emberek, hogy a kormány az önkéntes kasszákban levő pénzt is államosítja.)

Az egészségpénztárak taglétszáma folyamatosan növekszik, és 2011 végére elérte a 970 ezer főt, a kezelt vagyon pedig az 54 milliárd forintot. Borza Gábor szerint itt a legfontosabb feladat az adókedvezmények rendszerének hosszú távú fenntartása, az erőteljesebb fellépés az egészségmegőrzés, egészségtudatosság, prevenció területén, továbbá a pénztárak szolgáltatási portfóliójának bővítése. Ehhez azonban - húzta alá az alelnök - elengedhetetlenül szükséges a kormányzat támogatása, szabályozó szerepvállalása, például azzal, hogy pontosan meghatározzák: miként kapcsolódhat össze a társadalombiztosítási rendszer a pénztárakkal.

Egyszerre szomorú és komikus látni a pénztárak próbálkozását. Eléggé el nem ítélhető módon nyírta ki a kormány a szektort és tartja jelenleg is a maximált díjakkal nagy nyomás alatt. Talán az érintettek sem hiszik, hogy ez a kormány valaha jobb belátásra tér, de nincs más esély, be kell próbálkozni, hátha. Nagyjából ennyit tehetnek ma a pénztárak.