Amikor a karácsonyi ünnepek után visszamentünk dolgozni, összehasonlítottuk a gyermekeink ajándéklistáját. Érdekes dolgot vettünk észre: a hat- és huszonegy éves kor közöttiek kívánságlistáin a modern gyermekek holmijai – a ruhák, a pénz és az elektronikus kütyük – mellett egy csomó könyv is szerepelt. Nem e-könyvek, hanem igaziak. Azt is megfigyeltük, hogy az ünnepek alatt mindhárom gyermek rengeteg időt töltött ezeknek a könyveknek az elolvasásával. Nem azért, mert erre kényszerültek, hanem mert ezt akarták.

Akkor mégsem járt le a könyvek ideje? A gyerekek nem a Snapchattel és az Instagram nézegetésével töltik minden idejüket? Úgy tűnik, nem. De fiatalok már nem papírkönyveket lapozgatnak, ugye? Mindenki az e-könyv-olvasóján vagy a tabletjén olvas, nem? Hát nem. A nagyi szívesen olvas e-könyvet, hiszen jó nagyra állítható a betűmérete, a gyerekek azonban inkább igazi könyvet vesznek a kezükbe. És nem azért, mert a gyerekeink furák. Nézzük csak meg a statisztikákat!

A Nielsen Piackutató Intézet szerint az e-könyvek forgalma évek óta csökken, miközben a hagyományos könyveké nő. Az e-könyv elsősorban a fiatal felnőtteknek szóló irodalom terén szorult vissza, pedig 2014-ben ez szárnyalt a leginkább. Az internet egyik szupersztárja, Zoella első regénye, a Girl Online keménytáblás kiadása több mint 78 ezer példányban kelt el a megjelenés hetén, maga mögé utasítva a Harry Potter- és az Alkonyat- (Twilight) sorozatot.

A digitális forradalom tehát nemhogy háttérbe szorítja a könyveket, hanem új életet lehel beléjük. Az elektronikus kiadás lehetősége megkönnyíti az új szerzők piacra lépését, ám az igazán sikeresek ezután átnyergelnek az „igazi” könyvekre – ahogy A szürke ötven árnyalata (Fifty Shades of Grey) esetében is láthattuk. A könyvek alapján készült mozifilmek hatására pedig még több könyvet adnak el.

A közösségi média nem elvonja a fiatalok figyelmét a könyvekről, hanem inkább olvasásra ösztönzi őket. A könyves blogok rendkívül népszerűek, és a tizenévesek boldogan követik kedvenc íróikat a Twitteren. A Voxburner nevű, fiatalokkal foglalkozó piackutató cég a The Bookseller magazin számára nemrégiben készített felmérése szerint a 16–24 éves olvasók 49 százaléka csatlakozott könyvekhez köthető rajongói csoporthoz, weboldalhoz vagy Facebook-csoporthoz, és 40 százalékuk követett valamilyen szerzőt a Twitteren. 75 százalékuk pedig jobban szereti a nyomtatott könyveket az e-könyveknél.

Mindebben általánosabb igazság rejlik

HVG Könyvek

Valahányszor gyökeresen új technológia jelenik meg, meggyőződésünkké válik, hogy kiirtja a régit. Az 1920-as évek elején a rádiónak elvileg ki kellett volna szorítania a gramofont, az utóbbi években azonban a vynillemezek a reneszánszukat élik. Az 1950-es években azt hitték, a televízió megjelenésével a rádiónak befellegzett, ám az emberek jelenleg is átlagosan napi két órát hallgatják. A televíziónak sem áldozott le az internet miatt: ma is mindennap közel négy órát tévézünk.

A régi és új technológiák valóban versenyeznek egymással, ahogy a különböző fajok is teszik. Az új technológia olykor valóban a régi kihalását okozza. Gyakoribb azonban, hogy külön életteret találnak maguknak, vagy akár szimbiózisban léteznek tovább. A Twitter és a Facebook is inkább erősítette, mintsem kiszorította a televíziózást, és kölcsönösen előnyös társulásban élnek együtt a nagy tévés valóságshow-kkal, amelyek nézői folyamatosan kommentelnek a közösségi oldalakon.

Folytatva a sort: az okostelefonok és a tabletek sem végezték ki, csak jobb teljesítményre sarkallták a tévéreklámokat. Rákereshetünk a termékkel kapcsolatos információkra, újra megnézhetjük a reklámokat, utánanézhetünk az akcióknak, és megvásárolhatjuk a reklámozott árucikkeket online.

A trendfigyelők és a jövőkutatók mára már megtanulhatták volna a leckét. Természetesen újabb és újabb technológiai vívmányok várhatók. Világunk valóban rendkívül gyorsan változik, a régi dolgok – mint például a könyvek – azonban sokszor meglepően időtállónak bizonyulnak.

A fenti cikk a Hogyan (ne) tervezz? című könyv szerkesztett részlete. A kiadványban két elismert kommunikációs stratéga - Les Binet és Sarah Carter - ad átfogó, mégis követhető gyakorlati útmutatót a hatékony marketingstratégia tervezéséhez.

A könyvhöz kapcsolódó, Lépj előre digitálisan! Egy Telekom-sztori című kiadvány a Telekom CFU (Customer Facing Unit) csapat működését és filozófiáját mutatja be, a könyvben ábrázolt paradigma- és perspektívaváltások egyik hazai gyakorlataként. Erről bővebben a Szabó Béla Attila, a Telekom márka- és kereskedelmi kommunikációs igazgatója beszél ebben az interjúban.