szerző:
ingatlanmenedzser.hu
Tetszett a cikk?

„Épületeink hőtechnikai állapota katasztrofális.


„Épületeink hőtechnikai állapota katasztrofális. Fűtésre nagyjából két és félszer több energiát használunk, mint Ausztriában, pedig ugyanaz a technológia hazánkban is adott” – mondja Kardos Ferenc, a szolár rendszerek szakértője. Egy átlagos család évi 340-380 ezer forint energiaköltséggel számolhat, ebből a fűtés jelenti a legnagyobb tételt. Az uniós és állami támogatások ösztönzőleg hatnak az alternatív beruházásokra, ám a buktatókkal sokan nincsenek tisztában.

Vannak buktatók is

Reménytelen vállalkozás például kisméretű tégla vagy B30-as falazatú, gyengén hőszigetelt épület radiátoros fűtéséhez hőszivattyút alkalmazni a megtakarítás reményében, továbbá értelmetlen napkollektoros rendszert kiépíteni, ha a nyári félévre eső kétszeres mennyiségű hőenergiát semmire sem lehet hasznosítani.
„Méretezéseinkből kitűnik, hogy a megújuló energiák használata fűtés céljára csak olyan épületekben gazdaságos, amelyeknek az éves fűtésenergia-igénye nem haladja meg a 300 MJ/m2/év körüli értéket” – hangsúlyozza Kardos Ferenc. (1 kWh = 3,6 MJ)
A méretezés során vizsgálják az épület éves fűtési energiafogyasz¬tását (földgáznál m3/év), a fűtött alapterület nagyságát (négyzetméterben), a fűtés típusát (radiátor, padló, fal), továbbá a kazán típusát és teljesítményét, a határoló szerkezeteket. Meg kell adni a meleg vizet használó lakók számát, a feltételezett napi melegvíz-fogyasztást és a jelenleg használt melegvíz-előállítási módot.
A szakértő szerint a 600 MJ/m2/év értéknél nagyobb fűtési igényű épületeken nem segít sem a hőszivattyú, sem a napkollektor (kivéve a melegvíz-előállítást). Az ilyen épületek esetében az utólagos hőszigetelés – a födémszigetelést is beleértve –, a nyílászárók cseréje és a korszerű, kondenzációs kazánra való átállás a leggyorsabban megtérülő beruházás.

Napenergia: a bőség földje

A napelemek – amelyek a napenergiából elektromos áramot állítanak elő – egyelőre költséges technológiának számítanak. A használati melegvíz készítésére és fűtésrásegítésre használható napkollektorok alkalmazása elterjedtebb, ami a viszonylag alacsony beruházási költségnek köszönhető. A napkollektoros fűtés hatásfoka gyenge a téli hónapokban, de tavasszal és ősszel kiválthatja a hagyományos energiahordozókat. Családi házak háztartási melegvíz-ellátásához 4-8 négyzetméteres napkollektor-felület és egy 200-500 literes melegvíztároló elegendő. A sík és a drágább, ám jobb hatásfogú vákuumcsöves napkollektorok, a mono- és polikristályos napelemek egyaránt elterjedtek.
Napkollektorok építési engedély és bejelentés nélkül telepíthetők. Az 50 kVA-nél nagyobb teljesítményű napelemes rendszer telepítéséhez viszont engedélyt kell kérni az építésügyi hatóságtól, és a területileg illetékes áramszolgáltatót is értesíteni kell. 



Áramtermelés a szél erejével

A szél energiáját kis teljesítményű (100 W–20 kW) szélgenerátorok üzemeltetésével a lakosság is hasznosíthatja villamosenergia-termelésre. A beruházás előtt célszerű szélméréseket végezni. A szélgenerátorok névleges teljesítményüket 36–50 kilométer/óra szélsebességnél érik el, néhány típus fűtőpatronnal is rendelhető, így közvetlenül vízmelegítésre használhatók.
A földön álló oszlopra szerelt szélgenerátor 6 méter tengelymagasságig nem engedélyköteles, ám falra, illetve tetőre telepítésnél a tengelymagasság legfeljebb 3 méterrel haladhatja meg a tetőgerinc magasságát. A kis teljesítményű, kb. 400 W-os rendszereket 200-300 ezer forintért lehet beszerezni. A körülbelül 1000 W teljesítményű szélgenerátorokat 300 ezer és 1 millió forint közötti áron kínálják.


[[ Oldaltörés: Talajhővel fűtött épületek ]]



Talajhővel fűtött épületek

A föld hőjének hasznosításával kiváltható a gáz egyedi vagy akár távfűtési rendszerben is. A nagyszabású hazai mintaprojektek között említhető az egyik pénzintézet budapesti, Késmárk utcai irodaháza, amelyet geotermikus energiával fűtenek, hűtenek, illetve az egyik vezető mobilszolgáltató törökbálinti központja, ahol szintén a talajhőt hasznosítják.
Jó példa a Csiki-Berek lakópark is, ahol a családi házakat egyetlen hőközponttal, a legkorszerűbb hőszivattyúk segítségével fűtik, hűtik. „A lakóingatlanok átlagos energiaköltsége 20 százalékkal kevesebb a hagyományos újépítésű, gázzal fűtött házakhoz képest” – mondja dr. Csiki-Bege Lajos orvos-közgazdász, aki több sikeres üzleti vállalkozás után fogott a veresegyházi lakópark fejlesztésébe. A használati meleg vizet nyaranta a hűtéssel párhuzamosan állítják elő: kiszivattyúzzák a hőt a lakásokból, és a hőenergia használati melegvízként hasznosul. Üzemzavar esetén a jó hőtároló képességű házak több napig őrzik a meleget, de kandallóval is fűthetők. A Berekben a tervek szerint összesen 160 ház épül.

Termálvíz-hasznosítás

A 23 hektáros, 66 lakásos nyíregyházi Őzdomb lakókert koncepciója is környezettudatos, megújuló energiahordozókra épít. Az ingatlanok fűtését, hűtését, valamint a háztartási meleg víz előállítását hőszivattyús rendszer biztosítja majd. A meleg vizet ezer méter talpmélységű termálkút szolgáltatja, a kútból 54-56 Celsius-fokos víz nyerhető. A lakókert csőhálózatában 20 fokos víz kering, a hőszivattyúk segítségével bármilyen hőfok beállítható, akár fürdéshez kell a víz, akár fűtéshez. Nyáron ezzel a technológiával akár klimatizálni is tudják majd az ingatlanokat.


Itt a zöldkártya: mennyit fogyaszt a lakása?

Az 50 négyezetméternél nagyobb, tartósan lakott újépítésű ingatlanok energetikai tanúsítása január 1-jétől kötelező. A zöldkártya hiányát ugyan nem szankcionálják, de a használatbavételi engedélyt csak az energiatanúsítvány birtokában kaphatják meg a tulajdonosok. A használt lakóingatlanok tanúsítását a kormányrendelet 2012-től írja elő. A felújítási támogatást igénylők azonban nem várhatnak 2012-ig, a pályázati csomagban már idén szerepelnie kell a tanúsítványnak. A támogatással megvalósult lakáskorszerűsítést követően újra el kell végeztetni a minősítést. 

Az épületek energiafogyasztását A+-tól I-ig terjedő betűskálán jelölik. A különösen energiatakarékos épületek A+ címkét kapnak, a kifejezetten energiapazarló épületek I-t. (A besorolás pontos értékeit a mellékelt táblázatban láthatják.) Az épületek energetikai minőségét hatóságilag elismert tanúsítók igazolják. A tanúsítás óradíját a kormányrendelet 5500 forintban limitálja; a szakértők legfeljebb két munkaórát számíthatnak fel. A tanúsítók képzése 2008 végén kezdődött, mostanáig mintegy százötvenen szerezték meg az engedélyt. 

A budapesti Haller Miklósné az elsők között tette le a szakvizsgát. Szerinte nem törvényszerű, hogy az új lakások energetikai mutatói a legkedvezőbb – A+, A – kategóriába esnek. A felújításra váró panellakások a G és I jelölésnél jobbra nem esélyesek, de hőszigeteléssel, nyílászáró-cserével, fűtéskorszerűsítéssel három hellyel is előrébb léphetnek.A zöldkártyának még nincs befolyása az ingatlanárra. Nem lehet magasabb áron értékesíteni egy lakást csak azért, mert A+ vagy A besorolású. A vásárlói tudatosság még nem éri el ezt a szintet – a kínálati ár a mérvadó és nem a fenntartási költség. Pedig a zöldkártya adásvételnél fontos megkülönböztető elem lehet, ha hasonló adottságú ingatlanok közül kell választani.

Mesterházy Mónika
HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Megnézem az ajánlatokat
ingatlan földgáz energia forint napenergia park Budapesti telek szél gáz kert napelem ősz fűtés alternatív energia villamosenergia termálvíz REM napkollektor ingatlanok birtok háztartás szélenergia zöldenergia tulajdonosok talajhő alternatív energiák épületek