2009. április. 09. 07:48 2009. június. 24. 16:19 Ingatlan

Tudnivalók az alternatív energiákról: Szél, nap, termálvíz, talajhő

„Épületeink hőtechnikai állapota katasztrofális.

„Épületeink hőtechnikai állapota katasztrofális. Fűtésre nagyjából két és félszer több energiát használunk, mint Ausztriában, pedig ugyanaz a technológia hazánkban is adott” – mondja Kardos Ferenc, a szolár rendszerek szakértője. Egy átlagos család évi 340-380 ezer forint energiaköltséggel számolhat, ebből a fűtés jelenti a legnagyobb tételt. Az uniós és állami támogatások ösztönzőleg hatnak az alternatív beruházásokra, ám a buktatókkal sokan nincsenek tisztában.

Vannak buktatók is

Reménytelen vállalkozás például kisméretű tégla vagy B30-as falazatú, gyengén hőszigetelt épület radiátoros fűtéséhez hőszivattyút alkalmazni a megtakarítás reményében, továbbá értelmetlen napkollektoros rendszert kiépíteni, ha a nyári félévre eső kétszeres mennyiségű hőenergiát semmire sem lehet hasznosítani.
„Méretezéseinkből kitűnik, hogy a megújuló energiák használata fűtés céljára csak olyan épületekben gazdaságos, amelyeknek az éves fűtésenergia-igénye nem haladja meg a 300 MJ/m2/év körüli értéket” – hangsúlyozza Kardos Ferenc. (1 kWh = 3,6 MJ)
A méretezés során vizsgálják az épület éves fűtési energiafogyasz¬tását (földgáznál m3/év), a fűtött alapterület nagyságát (négyzetméterben), a fűtés típusát (radiátor, padló, fal), továbbá a kazán típusát és teljesítményét, a határoló szerkezeteket. Meg kell adni a meleg vizet használó lakók számát, a feltételezett napi melegvíz-fogyasztást és a jelenleg használt melegvíz-előállítási módot.
A szakértő szerint a 600 MJ/m2/év értéknél nagyobb fűtési igényű épületeken nem segít sem a hőszivattyú, sem a napkollektor (kivéve a melegvíz-előállítást). Az ilyen épületek esetében az utólagos hőszigetelés – a födémszigetelést is beleértve –, a nyílászárók cseréje és a korszerű, kondenzációs kazánra való átállás a leggyorsabban megtérülő beruházás.

Napenergia: a bőség földje

A napelemek – amelyek a napenergiából elektromos áramot állítanak elő – egyelőre költséges technológiának számítanak. A használati melegvíz készítésére és fűtésrásegítésre használható napkollektorok alkalmazása elterjedtebb, ami a viszonylag alacsony beruházási költségnek köszönhető. A napkollektoros fűtés hatásfoka gyenge a téli hónapokban, de tavasszal és ősszel kiválthatja a hagyományos energiahordozókat. Családi házak háztartási melegvíz-ellátásához 4-8 négyzetméteres napkollektor-felület és egy 200-500 literes melegvíztároló elegendő. A sík és a drágább, ám jobb hatásfogú vákuumcsöves napkollektorok, a mono- és polikristályos napelemek egyaránt elterjedtek.
Napkollektorok építési engedély és bejelentés nélkül telepíthetők. Az 50 kVA-nél nagyobb teljesítményű napelemes rendszer telepítéséhez viszont engedélyt kell kérni az építésügyi hatóságtól, és a területileg illetékes áramszolgáltatót is értesíteni kell.

Áramtermelés a szél erejével
A szél energiáját kis teljesítményű (100 W–20 kW) szélgenerátorok üzemeltetésével a lakosság is hasznosíthatja villamosenergia-termelésre. A beruházás előtt célszerű szélméréseket végezni. A szélgenerátorok névleges teljesítményüket 36–50 kilométer/óra szélsebességnél érik el, néhány típus fűtőpatronnal is rendelhető, így közvetlenül vízmelegítésre használhatók.
A földön álló oszlopra szerelt szélgenerátor 6 méter tengelymagasságig nem engedélyköteles, ám falra, illetve tetőre telepítésnél a tengelymagasság legfeljebb 3 méterrel haladhatja meg a tetőgerinc magasságát. A kis teljesítményű, kb. 400 W-os rendszereket 200-300 ezer forintért lehet beszerezni. A körülbelül 1000 W teljesítményű szélgenerátorokat 300 ezer és 1 millió forint közötti áron kínálják.

[[ Oldaltörés: Talajhővel fűtött épületek ]]

Talajhővel fűtött épületek
A föld hőjének hasznosításával kiváltható a gáz egyedi vagy akár távfűtési rendszerben is. A nagyszabású hazai mintaprojektek között említhető az egyik pénzintézet budapesti, Késmárk utcai irodaháza, amelyet geotermikus energiával fűtenek, hűtenek, illetve az egyik vezető mobilszolgáltató törökbálinti központja, ahol szintén a talajhőt hasznosítják.
Jó példa a Csiki-Berek lakópark is, ahol a családi házakat egyetlen hőközponttal, a legkorszerűbb hőszivattyúk segítségével fűtik, hűtik. „A lakóingatlanok átlagos energiaköltsége 20 százalékkal kevesebb a hagyományos újépítésű, gázzal fűtött házakhoz képest” – mondja dr. Csiki-Bege Lajos orvos-közgazdász, aki több sikeres üzleti vállalkozás után fogott a veresegyházi lakópark fejlesztésébe. A használati meleg vizet nyaranta a hűtéssel párhuzamosan állítják elő: kiszivattyúzzák a hőt a lakásokból, és a hőenergia használati melegvízként hasznosul. Üzemzavar esetén a jó hőtároló képességű házak több napig őrzik a meleget, de kandallóval is fűthetők. A Berekben a tervek szerint összesen 160 ház épül.
Termálvíz-hasznosítás
A 23 hektáros, 66 lakásos nyíregyházi Őzdomb lakókert koncepciója is környezettudatos, megújuló energiahordozókra épít. Az ingatlanok fűtését, hűtését, valamint a háztartási meleg víz előállítását hőszivattyús rendszer biztosítja majd. A meleg vizet ezer méter talpmélységű termálkút szolgáltatja, a kútból 54-56 Celsius-fokos víz nyerhető. A lakókert csőhálózatában 20 fokos víz kering, a hőszivattyúk segítségével bármilyen hőfok beállítható, akár fürdéshez kell a víz, akár fűtéshez. Nyáron ezzel a technológiával akár klimatizálni is tudják majd az ingatlanokat.

Itt a zöldkártya: mennyit fogyaszt a lakása?
Az 50 négyezetméternél nagyobb, tartósan lakott újépítésű ingatlanok energetikai tanúsítása január 1-jétől kötelező. A zöldkártya hiányát ugyan nem szankcionálják, de a használatbavételi engedélyt csak az energiatanúsítvány birtokában kaphatják meg a tulajdonosok. A használt lakóingatlanok tanúsítását a kormányrendelet 2012-től írja elő. A felújítási támogatást igénylők azonban nem várhatnak 2012-ig, a pályázati csomagban már idén szerepelnie kell a tanúsítványnak. A támogatással megvalósult lakáskorszerűsítést követően újra el kell végeztetni a minősítést.

Az épületek energiafogyasztását A+-tól I-ig terjedő betűskálán jelölik. A különösen energiatakarékos épületek A+ címkét kapnak, a kifejezetten energiapazarló épületek I-t. (A besorolás pontos értékeit a mellékelt táblázatban láthatják.) Az épületek energetikai minőségét hatóságilag elismert tanúsítók igazolják. A tanúsítás óradíját a kormányrendelet 5500 forintban limitálja; a szakértők legfeljebb két munkaórát számíthatnak fel. A tanúsítók képzése 2008 végén kezdődött, mostanáig mintegy százötvenen szerezték meg az engedélyt.

A budapesti Haller Miklósné az elsők között tette le a szakvizsgát. Szerinte nem törvényszerű, hogy az új lakások energetikai mutatói a legkedvezőbb – A+, A – kategóriába esnek. A felújításra váró panellakások a G és I jelölésnél jobbra nem esélyesek, de hőszigeteléssel, nyílászáró-cserével, fűtéskorszerűsítéssel három hellyel is előrébb léphetnek.A zöldkártyának még nincs befolyása az ingatlanárra. Nem lehet magasabb áron értékesíteni egy lakást csak azért, mert A+ vagy A besorolású. A vásárlói tudatosság még nem éri el ezt a szintet – a kínálati ár a mérvadó és nem a fenntartási költség. Pedig a zöldkártya adásvételnél fontos megkülönböztető elem lehet, ha hasonló adottságú ingatlanok közül kell választani.

Mesterházy Mónika