Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Teljesen új helyzetbe került az Alkotmánybíróság a kétharmados többség mellett, amely 2010-2011-ben többször is megnehezítette a testület munkáját, volt olyan időszak, amikor az intézmény önállósága és fennmaradása volt a tét. A parlament működése az utóbbi másfél évben az alkotmányos kultúra hiányáról tanúskodik, de ez a kulturálatlanság már az AB falai közé is beszivárgott. Az elnök szerette volna, ha még 2011-ben le tudják zárni a nyugdíjügyet, de a testületben nem alakult ki a döntéshez szükséges többség: a 15 főre bővített AB más ügyekben is nehezebben dönt. Paczolay Péter több mint fél év után először adott interjút, a hvg.hu-nak kudarcélményeiről, reményeiről és az eredményekről beszélt.
Nincs elég képviselője ahhoz a Jobbiknak, hogy törvényt megerősítő népszavazást kérjen az átmeneti rendelkezésekről és az egyházügyi törvényről. Az Alkotmánybíróság 2009-ben a szintén jobbikos Morvai Krisztina egyik kezdeményezését értékelve leszögezte, legalább a képviselők egyharmadának támogatása kell egy ilyen referendum kiírásához. A Fidesz a két nap múlva hatályát vesztő 1989-es alkotmányra hivatkozva mondott nemet a Jobbiknak.
Mégsem lesz szuper-titkosszolgálata Pintér Sándor belügyminiszternek. A parlament a fideszes Demeter Ervin módosító indítványának elfogadásával kilőtte az összes különleges jogosítványát a belügyminiszter tervezte Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központnak. Demeter a javaslatában a Kövér László és más fideszes képviselők által megfogalmazott kritikákat gyűjtötte össze.
Alkotmányellenesnek találta, ezért megsemmisítette azt a kaposvári rendeletet az Alkotmánybíróság, amely súlyos bírsággal sújtotta a kukákban guberáló hajléktalanokat. Az Ab szerint a város ezzel megbélyegzi a szegényeket és a létfenntartásukat veszélyezteti. A szerdai határozat precedensértékű, több tucat önkormányzat - köztük a Kocsis Máté vezette Józsefváros - intézkedései juthatnak hasonló sorsa.
Szinte semmi nem valósult meg az egy éve hatályba lépett médiatörvény eredeti céljaiból, a szigorításnak, a súlyos bírságok belengetésének nem sok értelme volt azon kívül, hogy meg akarták félemlíteni a sajtót – állítja a médiatörvény működését figyelő Mérték Médiaelemző Műhely jogásza. Polyák Gábor szerint nem is a médiatörvény a fontos, a háttérben a magyar sajtó sokszínűségét veszélyeztető folyamatok zajlanak: a baloldali orgánumok ellehetetlenítésével egy időben jobboldali médiabirodalom épül.
A kormánypártok és az ellenzék egyezkedésén alapuló konszenzuális demokráciát fel kell váltani a „győztes mindent visz” alapon működő többségi elvvel, mert az elmúlt évtizedek rossz kompromisszumokat szültek. A házszabály átírásával nem az ellenzéket akarják ellehetetleníteni, csak fel akarják pörgetni a törvényhozást, hogy válság idején ne kelljen rendeleti kormányzást bevezetni. Orbán Viktor 2014-ig biztos miniszterelnök marad, az IMF-fel és az EU-val végül méltányos megállapodást kötünk, viszont a jövő év első fele nagyon kemény lesz. Interjú a Fidesz frakcióvezetőjével.
Csalodottságot érzett, amikor a parlament megszavazta a Hoffmann Rózsa beterjesztette köznevelési törvényt, de feygelmezetten tudomásul veszi, hogy a pártja többsége így döntött - ezzel magyarázta, miért szavazatott nemmel a tervezetre Pokorni Zoltán. A Népszabadságnak adott interjújában élesen bírálta a kormány oktatáspolitikáját, de szerinte a kabinet a gazdasági helyzet miatt kényszerpályán mozog.
Bátor, kockázatos húzás volt az LMP részéről, hogy nyíltan szembement a Fidesszel. Ám hiába állt össze a "Gyorskocsi utcai koalíció", az ellenzék még mindig nem tud elég nagy tömeget megmozgatni - írja Török Gábor a blogján.
Kipróbált, megbízható gazdasági menedzser kerül a december elején lemondott Fellegi Tamás helyébe. Németh Lászlóné már az első Orbán-kormány idején is megfordult több állami cégben, így vezetőként dolgozott a fejlesztési banknál, az autópályakezelőnél vagy a határon túli befektetéseket kezelő Corvinusnál. A miniszterjelölt olyan vállalatoknál is feltűnt - így a Defend Security-ben, a Magyar Posta Tetra Rt.-ben -, amelyeket botrányok közepette végelszámoltak a 2002-es kormányváltás után. A Medgyessy- és a Gyurcsány-kormány időszakát az OTP-nél vészelte át.
Hárompontos ultimátumot kapott Orbán Viktor az Európai Bizottság Magyarországon tárgyaló delegációjától. A brüsszeli testület a jegybanktörvény-tervezet és az egykulcsos adót kétharmados törvénybe bebetonozó javaslat visszavonását kérte, továbbá kikötötte, hogy csak a szigorú ellenőrzéssel járó IMF-hiteltípushoz járul hozzá. A kormányban és a Fideszben úgy vélik, az EB szándékosan kért „lehetetlent” a kormányfőtől, mert az egyes nemzetközi szervezetek így akarják kierőszakolni Orbán távozását.
A kormány mindenképp átveri még idén az új jegybanktörvényt - hangzott el a Fidesz mai frakcióülésén. A parlament a két ünnep között is ülésezni fog, és a házszabály tervezett módosításait is keresztülviszik.
Alig két hete marad a kormánynak arra, hogy meggyőzze az Európai Bizottságot arról, a főbíró és az adatvédelmi ombudsman idő előtti leváltása, az alaptörvény és az egyes sarkalatos törvények nem sértik az uniós irányelveket. Az európai uniós közjog egyik szakértője szerint minimális az esély a megegyezésre, ami hosszú jogvitát, akár pereskedést, súlyos bírságot hozhat. A kormány nincs könnyű helyzetben: eddig még nem volt példa arra, hogy az Európai Bizottság azt állítsa, egy tagállam törvényei az uniós Alapjogi Chartába ütköznek.
A határon túli magyarok választójogáról azonosan vélekedik a Jobbik és az MSZP szavazóinak bő fele – derül ki a Political Capital megbízásából készült közvélemény-kutatásból. Bár jelenleg a választók közel felének nincs pártja, a határon túli voksolásról van véleményük: a legnagyobb arányban épp ők utasítják el – írja László Róbert, a Political Capital Institute választási szakértője.
Az LMP szerint a Fidesz durva pusztítást végzett az alkotmányos közjogi rendszerben az elmúlt másfél évben. Az ellenzéki párt szombaton - az emberi jogok világnapján - az MTI-nek küldött közleményében bírálta a kormány eddigi tevékenységét.
Néhány napja maradt az Alkotmánybíróságnak (Ab), hogy döntsön a magánnyugdíjpénztáraknál maradt és ezért a nemzeti kockázatközösségből kizárt 98 ezer tag jogairól. Ha nem végez időben a testület, jövőre már nem foglalkozhat az eddig beadott indítványokkal: az Ab-ról szóló, nemrég elfogadott törvény ugyanis ezt megtiltja. A 15 bíró képtelen dűlőre jutni az ügyben, pedig már a nyáron elkészült az alkotmányellenességet kimondó határozattervezet, és a Bokros-csomag időszakából számos olyan támpontja van a testületnek, aminek révén elmeszelhetné a pénztári vagyon kikényszerített államosítását.
Választania kell a nemzetiséginek, hogy a nemzetiségi listára vagy országos pártlistára voksol-e majd – ez áll az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény tervezetében. A jelenleg regnáló országos kisebbségi önkormányzatok kizárólagos jogot kapnának a jelöltállításra. Kövér László pedig azt szeretné, hogy egyetlen listán induljon az összes nemzetiségi jelölt.
Több ponton is módosítaná a pártja által benyújtott választójogi törvénytervezetet Kövér László. A Fidesz jelöltállításért is felelős választmányi elnöke külön választókerületet alakítana a határon túli magyarok számára, akik így egyéni képviselőket is küldhetnének a parlamentbe, nem csak a pártokra voksolhatnának. Kövér javaslata ugyanakkor arra kényszerítené a 13 hazai kisebbséget, hogy egyezzenek ki, és állítsanak közös listát.
A következő választások bojkottálására szólítja fel Gyurcsány Ferenc volt kormányfő a demokratikus ellenzéket, ha átmegy a kormány parlament előtt lévő választójogi törvényjavaslata.
Schiffer András nyílt levélben kérte fel az ellenzéki frakcióvezetőket, hogy januárban közösen nyújtsák be újra azokat az Alkotmánybíróság (AB) előtt fekvő ügyeket, amelyekben a három pártnak egyezik az álláspontja. - írja az MTI.
Konzervatív bíborosok egy csoportja sorakozott fel Erdő Péter mögött a konklávé első napján, de hamar egyértelművé vált, hogy nem lesz meg a többségük.
Az ukránok által elfogott magyar kémek olyan információkat gyűjthettek, amelyek Magyarországnak nem túl hasznosak, Oroszországnak viszont annál inkább.