Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
A természetes személyek csődhelyzetének rendezésére kezdeményez megoldást Szili Katalin független képviselő egy az Országgyűlés elé terjesztett törvényjavaslatában.
A halálbüntetés visszaállítását követelte Ferenczi Gábor, a Jobbik Veszprém megyei parlamenti képviselője a párt vasárnapi megmozdulásán Devecserben, amelyen a képviselő becslése szerint mintegy ezren vonultak fel.
Az alapvető jogok biztosa a jogállamiság elvének sérelme miatt a szakképzésről szóló törvény megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól. Álláspontja szerint e törvény nem biztosít kiszámítható jogszabályi környezetet, mert számos kérdést nem szabályoz kellő részletességgel. Ennek következtében a pedagógusoknak, szülőknek és a gyermekeknek nincs lehetőségük arra, hogy a szakképzésről szóló törvény tartalmát kellő mélységében megismerhessék és felkészülhessenek a jogszabály alkalmazására.
Rossz úton jár Európa nyugati fele Orbán Viktor szerint, mert nem ismerte fel a válság kirobbanása után, hogy radikális változásokra van szükség, "át kell állítani a vágányokat". Brüsszel nem tud úrrá lenni a válságon, régi recepteket követ, és túl nagy hatalmat, beleszólást követel magának a nemzetállamok belügyeibe, amelyektől még fél is - mondta a miniszterelnök a székelyföldi Tusnádfürdőn. A magyar miniszterelnök szokásos évi tusnádfürdői előadásában ismét a válság okait és következményeit elemezte, és újból kritizálta a nyugati világot.
Novák Előd Jobbik-alelnök abban bízik, hogy pártja országos elnöksége hétfői ülésén visszahívja Szegedi Csanádot európai parlamenti képviselői posztjáról.
Bár rendpárti ígéretekkel került hivatalba a második Orbán-kormány, és az elmúlt két évben többször szigorította a Büntető törvénykönyvet, ez egyelőre nem látszik a bűnözési adatokon, melyek jelentős mértékben növekedtek. A számok esetenként félrevezetők, csalókák, de a lopások és a betörések száma mégis emelkedett. Utánajártunk az okoknak.
Taxinak álcázott motorcsónakok, vitorlások mellé kísérőként bejegyzett, több száz lóerős hajók – a hatóságok még mindig nem tudnak érvényt szerezni a Balatonról a motoros hajókat kitiltó 2000-es törvénynek. A vitorlás egyesületek szerint főleg a gazdagok élnek vissza a lehetőséggel és különféle cselekkel szereznek jachtjaiknak engedélyt.
Míg Amerikában gyorsítja, Magyarországon kifejezetten bonyolulttá teszi a büntetőeljárások lefolytatást a vádalku eszköze. A vádlott, az ügyész és a bíró közötti paktummal mindenki jól járhatna, igaz, idehaza sem a sértett, sőt még a bíró sem tudhat róla, hogy az ügyvéd és az ügyész miben egyezett ki, mert az alku államtitoknak minősül. Ezért a jogászok egy része erkölcstelennek tartja a „bűnbánó” bűnözőkkel való alkudozást.
Egyre élesebb a harc a halászok és a horgászok között, a Tiszánál. A horgászok szerint a halászok kiszipolyozzák a halállományt és emiatt nincs kapás, a halászok viszont az orvhorgászokat hibáztatják. A kormány az orvhalászat büntetésének szigorításával próbálja megelőzni a halállomány csökkenését. Egyes szakértők szerint viszont főként a ragadozók és a természeti okok miatt van kevesebb hal a hazai vizekben.
Betiltaná a Fidesz a radart megtévesztő lézerblokkoló használatát. Bár 2011-ben több kormánypárti politikus bukott le – köztük Lázár János frakcióvezető – tavaly még nem támogatták az erre vonatkozó ellenzéki felvetést. Jelenleg bárki beszerezheti a 100-200 ezer forintba kerülő műszereket, a rendőrök még csak el sem kobozhatják, ha kiszúrják az autósnál.
Bár a kormányfő az Alkotmánybíróság hétfői döntése ellenére is ragaszkodik a bírók korai nyugdíjazásához, a megkérdezett alkotmányjogászok és az érdekvédők szerint nem lehet megkerülni a testület hétfői határozatát. A hvg.hu által megkeresett szakemberek úgy vélik, vissza kéne fogadni az eddig menesztett 194 bírót, de ha ez mégsem történik meg, akkor perek tucatjaira lehet számítani, melyek komoly kártérítési pénzek kifizetéséhez vezethetnek.
Közel 300, idén nyugdíjazott bíró fordulhat munkaügyi bírósághoz az Alkotmánybíróság (AB) hétfői döntése után, amely visszamenőlegesen megsemmisítette a bírák nyugdíjkorhatárának 70 évről 62 évre csökkentését. A törvényt nemcsak az AB, hanem az Európai Bizottság és a strasbourgi emberi jogi bíróság is vizsgálja, tavaly pedig feszültségeket gerjesztett a kormánypártok között is. A hétfői döntést megosztotta a 15 tagú testületet, a határozattervezet végül az elnök voksával ment át. Az AB a történelmi alkotmányra hivatkozva messzelte el a törvényt.
A kormányzati és a törvényalkotási rohamtempó okozott feszültséget a nagy felekezetek és a történelmi egyházakkal jó kapcsolat kiépítésére törekvő kabinet között. A kormány felismerhette, hogy az iskolák, bölcsődék egyházi átvétele korlátozza a spórolásra kényszerülő kabinetet, ezért az egyházak támogatottságához kötné az intézményátvételi arányt. Az egyházak azt nehezményezik, hogy az Orbán-kormány még mindig nem tájékoztatta őket, hogyan számolják majd ki a nekik járó oktatási és szociális támogatásokat.
Meg szeretné tartani a kultúrára szánt pénzeket pályázati úton osztó alap vezetői posztját a kulturális államtitkárnak felkért L. Simon László, ám a hatályos törvények ezt nem teszik lehetővé számára. A kormánypárti politikus viszont rögtön felkérését követő napon benyújtott egy törvénytervezetet, ami ezt az összeférhetetlenségét megszüntetné. A Fidesz a 2010 óta tartó ciklusban már többször szabta át a törvényeket valamelyik politikusának vagy egy-egy üzletembernek kedvezve.
Ki a legnagylelkűbb parlamenti képviselő? Észreveszi-e az utca emberét Rogán Antal? Mennyit dolgoznak a választott politikusaink? Mit gondolnak a kormánypártiak a hajléktalanüldözésről? A legbeavatottabbat, a parlamenti irodaház mellett Fedél Nélkült áruló Sütő Kálmánt, az utca Török Gáborát kérdeztük a politikusaink kulisszatitkairól. És végül arra is fény derül, hogyan került egy volt SZDSZ-es alapember, Kuncze Gábor egykori híve az utcára.
Összeállt Lázár János régi-új stábja a Miniszterelnökségen. Az államtitkár hét helyettesével kell, hogy sikerre vigye a „politikai kormányzást”, és felpörgesse a kormányzati döntéshozatalt. Úgy tudjuk, a volt frakcióvezető stábjának nagy részét magával vitte a kormányba. Információink szerint teljesül Lázár másik vágya is: megkaphatja a polgári titkosszolgálatok egyik szervezetét, átveheti a Külügyminisztériumhoz tartozó külföldi hírszerzést.
Másfél éves háborúskodásnak vethet véget a volt esztergomi polgármester, ha beváltja múlt heti ígéretét, és kiegyezik sokat bírált utódjával, Tétényi Évával. Meggyes Tamás a hvg.hu-nak azt mondta, már nincsenek polgármesteri ambíciói, sem politikai céljai, a város érdeke szerinte az, hogy a szemben álló felek megtalálják a közös nevezőt. A fideszes politikus időközben pártjában és a városban is elszigetelődött: eldőlt, hogy a 2014-es választásokon már nem őt indítják Esztergomban, a volt polgármesterhez lojális városi frakció pedig tehetetlenül szemléli, ahogy az állam inkasszózza az önkormányzat pénzét.
Már a második helyreigazítást teszi közzé az MTI amiért néhány héttel ezelőtt egy pár napos blogot idézve megsértette Ángyán József volt földművelési államtitkár jó hírnévhez való jogát.
Öt hónap késéssel kérte a kormány a titkosszolgálatokat ellenőrző parlamenti bizottság jóváhagyását a legfontosabb szolgálatot irányító Göbölös László kinevezéséhez. A testület támogatta a főigazgató kinevezését, de a keddi ülésen éles vita folyt arról, hogy ellátja-e a nemzetbiztonság a törvényben előírt információkkal a bizottságot. Még mindig nem tudni, hogy a kormányátalakítás érinti-e a szolgálatok felügyeletét.
Konzervatív bíborosok egy csoportja sorakozott fel Erdő Péter mögött a konklávé első napján, de hamar egyértelművé vált, hogy nem lesz meg a többségük.
Az ukránok által elfogott magyar kémek olyan információkat gyűjthettek, amelyek Magyarországnak nem túl hasznosak, Oroszországnak viszont annál inkább.