Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Hárompontos ultimátumot kapott Orbán Viktor az Európai Bizottság Magyarországon tárgyaló delegációjától. A brüsszeli testület a jegybanktörvény-tervezet és az egykulcsos adót kétharmados törvénybe bebetonozó javaslat visszavonását kérte, továbbá kikötötte, hogy csak a szigorú ellenőrzéssel járó IMF-hiteltípushoz járul hozzá. A kormányban és a Fideszben úgy vélik, az EB szándékosan kért „lehetetlent” a kormányfőtől, mert az egyes nemzetközi szervezetek így akarják kierőszakolni Orbán távozását.
Mindössze két főre csökkent a Fellegi utódjaként szóba jöhető miniszterjelöltek száma - állították kormányzati és fideszes parlamenti források a hvg.hu-nak. Úgy tudjuk, hogy a gazdasági holdudvarral jó viszonyt ápoló Horváth Gergely, a Nemzeti Vagyonkezelő vezére a legesélyesebb, de forrásaink szerint minden attól függ, hogy a miniszterelnök csak szimplán kinevez valakit a tárca élére, vagy nekiáll és átalakítja a teljes kormányzati struktúrát. Bár forrásaink akár nagyobb összeggel is készek lennének Horváthra fogadni, a találgatásokkor azt is hozzáteszik, hogy Orbán Viktor tud meglepetéseket okozni.
Nagy erővel zajlik a Demokratikus Koalíció (DK) tagtoborzása. Az újszülött Gyurcsány-párt 1500 tagnál tart, és a pártelnök becslése szerint hetente átlagban 400 fővel bővül a taglétszám. A baloldal új reménységének pécsi toborzásán jártunk, ahol az ünnepi időszakra tekintettel a Mikulás is képviseltette magát, Gyurcsány pedig az LMP-t dicsérte.
Több ponton is módosítaná a pártja által benyújtott választójogi törvénytervezetet Kövér László. A Fidesz jelöltállításért is felelős választmányi elnöke külön választókerületet alakítana a határon túli magyarok számára, akik így egyéni képviselőket is küldhetnének a parlamentbe, nem csak a pártokra voksolhatnának. Kövér javaslata ugyanakkor arra kényszerítené a 13 hazai kisebbséget, hogy egyezzenek ki, és állítsanak közös listát.
A személye és a tabukat döntő politikája elleni támadásként éli meg Orbán Viktor a kormányára nehezedő nemzetközi nyomást, ami meghatározza a kormány kommunikációját is – véli több kormányzati és fideszes forrás. A miniszterelnöknek a kabinetben és a frakcióban nincs komolyan vehető ellensúlya, a párt befolyásos politikusai felzárkóztak mögötte, és sokan meggyőződéssel vallják, hogy Magyarországot támadják. Egyes képviselők morgolódnak ugyan a nemzetgazdasági miniszter miatt, de a többség bízik benne, hogy két éven belül magához tér a gazdaság.
Miniszterek, államtitkárok elégelték meg, hogy Gál András Leventénél, a KIM közigazgatási államtitkáránál kellett láttamoztatniuk előterjesztésüket és személyi kinevezéseiket, ezért fúrták meg Navracsics Tibor első emberét – mondták kormányzati és fideszes források a hvg.hu-nak.
Egyre többen gondolják úgy a Fidesz frakciójában, hogy Matolcsy György gazdasági minisztert le kellene váltani. A hvg.hu által megkeresett képviselők egyike egyenesen úgy fogalmazott, ha a kormány úgy gondolja, hogy nincs valós alapja a Moody’s minősítésének, és a gazdasági mutatók rendben vannak, akkor a hitelminősítőnek Matolcsy személyével van baja. Ennek ellenére a Fideszben nem számítanak minisztercserére, mert Orbán Viktornak ez esetben be kéne látnia, hogy rossz lóra tett, amikor kiállt a minisztere elképzelései mellett.
Eldőlt a legfőbb bíró sorsa: a Fidesz által korábban még támogatott Baka András négy évvel mandátumának lejárta előtt, januári hatállyal távozik hivatalából – ezt az új alkotmány átmeneti rendelkezései véglegesítik. A kormánypártok hónapokig lebegtették a döntést, amit végül a Fideszben túlzónak vélt kritikus megjegyzései miatt hoztak meg. A főbíró az igazságszolgáltatáson belül is elszigetelődött.
Bár nehéz tárgyalásokra számítanak a kormányban, a kabinet befolyásos politikusai abban bíznak, hogy januárig sikerül megállapodni az IMF-fel. A kormányban arra számítanak, hogy több olyan ügyben is engedniük kell, melyek eddig a második Orbán-kabinet gazdaságpolitikájának legfőbb elemei voltak. Matolcsy György tekintélye a kabineten belül már szertefoszlott, de a miniszterelnök ragaszkodásának köszönhetően biztosan a helyén maradhat.
Hetek óta lógott a levegőben a kormány gazdaságpolitikai fordulata. A kormánypártaik többsége azonban nem számított arra, hogy az IMF-et még hétfőn is ellenfélként emlegető Matolcsy György a Valutaalap segítségét fogja kérni. A hvg.hu információi szerint pár hete Orbán Viktor egy kormányülésen kifakadt, mondván, nem gondolta volna, hogy egy évvel az új irány meghirdetése után ugyanott tart majd kabinetje. Pedig a miniszterelnök már a nyáron is számolt a válság újabb hullámával.
Gyurcsány Ferenc kiválása és az „öregek” háttérbe vonulása után megkérdőjelezhetetlen lett Mesterházy Attila hatalma az MSZP-ben. A pártelnöknek viszont alig fél éve van arra, hogy fiatalítson, átszervezze a pártot és növelje a szocialisták népszerűségét. Az MSZP-ben úgy vélik, ha ez a következő kongresszusig nem sikerül, újult erővel folytatódnak majd a belső harcok. Mesterházy a régi struktúrák megkerülésével próbálja ráncba szedni az MSZP-t.
Jelentős fizetésemelkedést eredményező ötletekkel bombázta szét a parlament illetékes albizottsága a képviselői juttatások átláthatóságát célzó koncepciót. A fideszes frakcióvezető eredetileg azért akarta megemelni az alapilletményt, hogy ne lehessen a különféle pótdíjakkal, költségtérítésekkel trükközni, ám a kormánypárti képviselők arra használják a tervezetet, hogy újabb plusz pénzeket szerezzenek. Nőhet a benzinpénz, jöhetnek a négycsillagos hotelszámlák és a magas pótdíjak.
Marad az eva, igaz, 40 százalékos lesz – ebben állapodott meg Orbán Viktor és a Fidesz frakciója. A miniszterelnök mindezt úgy tálalta, hogy a képviselőcsoport meggyőzte őt az adónem megtartásáról. A kormány és a mögötte álló két parlamenti frakció már három hete vitatkozik az eva megtartásáról, illetve a kivezetéséről.
Az utolsó Kun Béla, Marx, Szamuely Tibor, Lenin név is eltűnhet a magyarországi települések térképéről, ha a parlament elfogadja a fideszes és KDNP-s politikusok kedden benyújtott indítványát. A hvg.hu több tucat olyan települést talált, ahol egy-egy utca, tér neve még őrzi a kommunista vezetők, esetleg véres kezű politikusok emlékét. Még a fideszes vezetésű önkormányzatok is adósak a névváltoztatással, a Lázár János irányította Hódmezővásárhely pedig 2005-ben szedte le a város utolsó Lenin-tábláját. A települések eddig a lakosok ellenállására hivatkoztak: az érintett utcákban, tereken élő emberek nem akarták kifizetni a lakcímváltozás költségeit.
Tovább folyik a harc a kormány és a Fidesz frakciója között az egyszerűsített vállalkozói adó ügyében. Míg a képviselőcsoport szakpolitikusai kompromisszumos megoldással akarják megvédeni az evát, és azért bírálják a kabinetet, mert szerintük feleslegesen vegzálná a kisvállalkozókat, addig a kormány a gazdasági visszaeséstől tartva mindenképpen növelni akarja a bevételeket. A gazdasági minisztériumban úgy számolnak, hogy a gazdaság további lassulása miatt 50 milliárdos lyuk keletkezhet a jövő évi költségvetésen.
Nemcsak a frakcióalakítás jogát veszítette el fél évre a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció Párt, de az őt követő képviselők még a parlamenti bizottságokból is kiszorultak. Mivel az illetékes bizottság nem vette napirendre a kérdést, egyelőre nem vehetnek részt a testületek munkájában, ami jelentős pótdíjkiesést jelent. A hvg.hu úgy értesült, ez is a DKP és az MSZP közötti vitára vezethető vissza.
Komoly konfliktus lesz a Fidesz-frakció és a kormány között, mert a parlamenti képviselők ragaszkodnak a kisvállalkozók körében népszerű eva megtartásához. A hvg.hu információi szerint jelentős lobbierők mozdultak meg a kormánypárti képviselőcsoportban, hogy leszavazzák a kormány ötletét, sőt a frakcióvezető, Lázár János is kész szembemenni a gazdasági minisztériummal és a miniszterelnökkel.
Hetek óta azon megy a vita az MSZP-ben, hogy Gyurcsány Ferencet és híveit a frakcióalakításuk megakadályozásával „szorítsák ki” vagy a konfliktusok békés lezárásával tegyék lehetővé a „kiválást”. Ezeken a kifejezéseken múlik ugyanis, hogy a Demokratikus Koalíció Pártjának lesz-e önálló képviselőcsoportja a parlamentben, ami nélkül a volt miniszterelnök támogatói több tízmilliós támogatástól, bizottsági helyektől és posztoktól eshetnek el. Az MSZP szakadásának története.
"Kiss Péterrel az MSZP a 2006-os választásokat veszítette volna el, Gyurcsány Ferenc viszont esetleges bukásával maga alá temetheti az egész MSZP-t is" - nyilatkozta egy fideszes képviselő 2006-ban. A Fidesz politikájában a volt miniszterelnök töltötte be az első számú célpont szerepét. De mi lesz most? - tette fel a kérdést Török Gábor politológus.
Nem a most vasárnapi fideszes rendezvény lemondásából tudjuk, hogy a mai kormányzó pártban Orbán Viktor megkerülhetetlen és pótolhatatlan szerepet tölt be. Orbán mögött ma sokkal nagyobbnak látszik az űr, a szakadék, mint az egyébként szintén karizmatikus francia, német vagy brit jobboldali vezetők esetén - írja Török Gábor politológus.