Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Másfél év után ismét a nyilvánosság elé állt Bajnai Gordon, aki csütörtökön borsodi polgármesterekkel találkozott, majd délután az edelényi művelődési házban elemezte a gazdasági és politikai helyzetet. Üzent a kormánynak „180 fokos fordulatot” javasolva, viszont kitért a visszatérését firtató kérdések elől. A vele tartó Lengyel László viszont közel sem volt ilyen visszafogott: egy békét hozó, ellenzéket összefogni képes államférfi eljövetelét jósolta. A leírás kísértetiesen illett Bajnaira.
Körvonalazódik a második Orbán-kormány által szorgalmazott államigazgatási reform utolsó szakasza: a kormányhivatalnokok felügyelete alatt működő járások szinte az összes feladatot elvonnák a városoktól, falvaktól, amelyek az iskoláikat és kórházaikat is elveszítik. A központosítás jelentős forráselvonással járhat, ami bosszantja ugyan a vidéki fideszes politikusokat, ám többen abban reménykednek, hogy a parlamenti létszám megfelezése után az új hivatalokban építhetik majd karrierjüket.
Össztűz alá vették Navracsics Tibort a Fidesz-frakcióban a polgármesterek, mert elégedetlenek a közigazgatási reformmal, a 175 járás határainak meghúzásával. Míg ellenzékben „falurombolást” emlegetve élesen támadtak mindenféle változást, mára a Fidesz vezetői is belátták, ésszerűtlen 3200 hivatalt fenntartani, az átalakításról azonban a kormányban sincs egyetértés.
Több ponton is meghátrál a magyar kormány az Európai Bizottság kifogásai elől. A kötelezettségszegési eljárás felfüggesztése érdekében módosítják a bírók nyugdíjkorhatárát csökkentő törvényt és megerősítik az adatvédelmi hivatal elnökének függetlenségét. Ám még így is több tisztázatlan kérdés marad, ami a Brüsszel és a magyar kormány közti vita folytatását vetíti előre.
A harc és a küzdelem folytatását ígérte a miniszterelnök a 14. évértékelő beszédében. Orbán Viktor szerint kormánya a megbékélést és a kiegyezést azokkal vállalja, akik partnerek az ország újjáépítésében, de szerinte a Fidesztől balra és jobbra állókkal a szemléletmódjuk és módszereik miatt nehéz egyezkedni, ahogy az Európai Unióban is vannak, akik a 2010-ben választott útról akarják letéríteni az országot. A miniszterelnök-pártelnök azt mondta, politikája a középosztály megerősítését célozza, és az egyik fő kérdés az, hogyan lehet elérni, hogy az ország irányítása a középosztály kezében maradjon.
Több ezren tüntettek a szervezők becslései szerint a BKV székházánál kedden a cég dolgozóit sújtó megszorítások miatt. A demonstrálók hét pontból álló petíciót adtak át a BKV vezérigazgatójának, aki szerint a demonstráció politikai tüntetés volt. Ha nem változik a helyzet, a szakszervezetek szerint márciusban sztrájk is jöhet.
“Nem fizetett forradalmárokkal tüntetünk” – ezt mondta Kónya Péter, a Szolidaritás mozgalom társelnöke hétfői sajtótájékoztatóján a január 21-i Békemenettel kapcsolatban. A mozgalom bejelentette: március tizedikére nagyszabású tüntetést szerveznek a Parlament elé, "Együtt egy új köztársaságért" címmel.
260 millióért kötött szerződést ügyvédi irodákkal, tanácsadó cégekkel a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium az előző kormányok által kötött, a tárca szerint előnytelen megállapodások kivizsgálására. Ám a gyanúsnak tartott mintegy száz PPP-szerződést mégsem tárgyalták még újra. A NFM szerint a PPP-projektek lezárására és kiváltására csak papíron biztosított pénzt a kormány, amit végül nem kaptak meg a gazdasági tárcától, az átvilágítást végző ügyvédek többségét viszont kifizették.
Bár néhány héttel ezelőtt a volt miniszterelnök élesen bírálta az Orbán-kormány tevékenységét, kampányszerűen adott interjúkat és értékelte az ország helyzetét, stábja szerint még mindig nem döntötte el, visszatér-e a nagypolitikába. Csapata egyelőre csupán abban biztos: ha mégis vállalja a megméretést, akkor sem fog új pártot alapítani. Ez azt jelenti, hogy az MSZP lesz az a párt, amelyikre a leginkább számítanak, még ha kritikusan figyelik is a szocialistákat. Viszont ha Bajnai mégis visszatér, komoly dilemmát jelent majd, kivel lehet még együttműködni: az önállóságához ragaszkodó LMP-vel vagy a hitelességét vesztett Gyurcsány pártjával.
A napokban jelent meg 13 kisegyházi prédikátor és vezető portréja Vallomások címmel. A szerző a HVG korábbi Portré-interjúinak készítője, Izsák Norbert.
Bitorlás, a szerzői jogok megsértése, okirat-hamisítás: törvényi tényállások, amelyeket kimeríthet a plagizáció. Ám a Schmitt-ügyben egyik sem lenne alkalmazható, mert még ha bizonyítást nyerne is a jogsértés, a törvények szerint a cselekmény már évekkel ezelőtt elévült. Mezei Péter szerzői jogi szakértőt arról kérdeztük, meddig szabályos a másolás, mit ír elő a törvény az idézéskor, és milyen következménye van, ha egy tudós plagizál.
Vizsgálatra van szükség Bazsa György, a Magyar Akkreditációs Bizottság elnöke szerint annak kiderítésére, hogy valóban koppintotta-e doktori dolgozatát Schmitt Pál. A cím visszavonása az adott egyetem doktori iskolájára tartozik. Rácz Károly, a Semmelweis Egyetem doktori tanácsának vezetője nem kívánta kommentálni a konkrét ügyet, azt hangsúlyozva, hogy a kisdoktori címet nem az 1993-ban bevezetett Ph.D. fokozatot adó doktori iskolában szerezték.
Decemberben jelképesen nyitották meg a farkaslyuki bánya "száját": a helybeliek most abban bíznak, hogy újraindulhat a szénbányászat a sorsára hagyott, óriási munkanélküliséggel küszködő borsodi településen. A kihaltabb utcák egyikében már szétbontották a házakat a lakók, ők aligha a tárnanyitásban bíznak, inkább csak abban, amit rögtön magukhoz vehetnek.
Az Alkotmánybíróság karácsony előtti döntésének a médiatörvény tárgyi hatályát részben megsemmisítő eleme jól összezavarja a közönséget: a rendelkező rész alapján az írott sajtó megmenekülését ünnepelhettük volna, az indokolás elolvasását követően ez azonban optikai csalódásnak tűnik – véli Szigeti Tamás jogász.
Teljesen új helyzetbe került az Alkotmánybíróság a kétharmados többség mellett, amely 2010-2011-ben többször is megnehezítette a testület munkáját, volt olyan időszak, amikor az intézmény önállósága és fennmaradása volt a tét. A parlament működése az utóbbi másfél évben az alkotmányos kultúra hiányáról tanúskodik, de ez a kulturálatlanság már az AB falai közé is beszivárgott. Az elnök szerette volna, ha még 2011-ben le tudják zárni a nyugdíjügyet, de a testületben nem alakult ki a döntéshez szükséges többség: a 15 főre bővített AB más ügyekben is nehezebben dönt. Paczolay Péter több mint fél év után először adott interjút, a hvg.hu-nak kudarcélményeiről, reményeiről és az eredményekről beszélt.
Alkotmányellenesnek találta, ezért megsemmisítette azt a kaposvári rendeletet az Alkotmánybíróság, amely súlyos bírsággal sújtotta a kukákban guberáló hajléktalanokat. Az Ab szerint a város ezzel megbélyegzi a szegényeket és a létfenntartásukat veszélyezteti. A szerdai határozat precedensértékű, több tucat önkormányzat - köztük a Kocsis Máté vezette Józsefváros - intézkedései juthatnak hasonló sorsa.
A kormánypártok és az ellenzék egyezkedésén alapuló konszenzuális demokráciát fel kell váltani a „győztes mindent visz” alapon működő többségi elvvel, mert az elmúlt évtizedek rossz kompromisszumokat szültek. A házszabály átírásával nem az ellenzéket akarják ellehetetleníteni, csak fel akarják pörgetni a törvényhozást, hogy válság idején ne kelljen rendeleti kormányzást bevezetni. Orbán Viktor 2014-ig biztos miniszterelnök marad, az IMF-fel és az EU-val végül méltányos megállapodást kötünk, viszont a jövő év első fele nagyon kemény lesz. Interjú a Fidesz frakcióvezetőjével.
Bátor, kockázatos húzás volt az LMP részéről, hogy nyíltan szembement a Fidesszel. Ám hiába állt össze a "Gyorskocsi utcai koalíció", az ellenzék még mindig nem tud elég nagy tömeget megmozgatni - írja Török Gábor a blogján.