Kende interjújában kifejti: a tüntetéseket lényegében a szélsőjobboldaliak tartják a szokásos jelszavakkal, akik az 1918 előtti határokat visszaállítani kívánó nacionalizmust olyan témákkal vegyítik, mint annak bírálata, hogy a külföldiek és a kommunisták rátették a kezüket az országra.

"Ezen mozgalmak számára - Csurka István MIÉP-je, amellyel immár radikálisabb csoportok versenyeznek, mint például a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom, amely nyíltan revizionista a jelenlegi országhatárokat illően - a kormányfő hazugságainak elítélése és lemondásának követelése csak ürügy" - fejti ki a politológus.

Kende hozzáteszi: hónapok óta érezhető volt, hogy ezekben a körökben készülnek valamire a kommunista hatalom elleni 1956 őszi felkelés évfordulója előtt. Meg akarják ismételni, de "ez csak egy gyászos paródia rendkívül homályos célokkal, amelynek a fő következménye Magyarország és a magyarok lejáratása Európa előtt".

A rongálókkal kapcsolatban Kende megjegyzi: azok fővárosi huszonéves fiatal bőrfejűek és futballhuligánok kis bandái, akik önmagáért szeretik az erőszakot, és alkalmat találtak a tüntetések örvén a rombolásra.

A politológus szerint feltehetően Orbán Viktor a válság egyetlen olyan szereplője, akinek világos a játszmája. Az áprilisi parlamenti választásokon másodszor is veszített, le kellett volna mondania a Fidesz elnöki tisztségéről, és most alkalmat lát arra, hogy revánsot vegyen a hatalmon lévő koalíción.

"Orbán Viktor hosszú ideje nem úgy viselkedik, mint egy modern liberális pártvezető. A kilencvenes évekbeli liberalizmusa helyet adott egy populista és nacionalista színezetű keresztény konzervativizmusnak. Évek óta próbálja meggyőzni a magyarokat, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök nem legitim, mivel volt kommunista, és a 90-es években szerzett vagyont a jobboldal szerint szükségszerűen kétséges eszközökkel. Orbán most újabb lovat kapott maga alá szisztematikus ellenzéki politikájához: a kampány alatt a kormányfő eltitkolta takarékossági intézkedéseit és reformterveit, így a kormány nem arra kapott mandátumot a választóktól, hogy ilyen politikát folytasson, tehát le kell mondania. Minden más vezető elítéli az erőszakot. Ő is, de ugyanakkor azt állítja, hogy megérti az utcai tiltakozások okait. Nem mond le a szélsőjobb körében élvezett presztízséről" - közölte a politológus.

Kende nem bocsátkozik jóslatokba a tüntetések kimenetelét illetően, ugyanakkor leszögezi: Ha a kormánytöbbség rosszul szerepel az október 1-i önkormányzati választásokon, ez tovább gyengíti a legitimitását. Nem zárható ki szerinte az sem ki, hogy az utcai tiltakozásoknak bumeránghatásuk van, és a jelenlegi hatalomnak kedveznek.