Az NRC Piackutató immár több mint másfél éve méri fel az internetes társadalom véleményét közéletünk állapotáról, és a közeljövőt illető várakozásairól. 2007 első félévében az internetes közhangulat gyakorlatilag stagnált – a kivételt csupán március jelentette, amikor a NetHangulat index elérte a 31 pontot, amelynél magasabbat az elmúlt egy évben nem mértünk. Áprilisra azonban az index visszaesett 28 pontra, és júniusban is csupán egyetlen ponttal volt magasabb: jelenleg 29 ponton áll.

A NetHangulat index éppen egy éve, még 2006 júniusában, a megszorító intézkedések bejelentése után zuhant 30 pont alá, és azóta egy igen szűk (25-31 közötti) intervallumban mozog – az aktuális belpolitikai események vagy az emberek hangulatát hagyományosan befolyásoló tényezők csak kisebb ingadozást okoztak az index értékében.

A hvg.hu NetHangulat Index alakulását meghatározó alapkérdés korábbi hónapokkal megegyező módon novemberben is a következő volt: Általában milyennek látja Ön a magyarországi helyzetet? Inkább jól vagy inkább rosszul alakulnak a dolgok?

A NetHangulat index ötvenes értéke tekinthető középpontnak. A középpontnál alacsonyabb értékek pesszimista, az ennél magasabb értékek optimista hangulatot jelentenek. A középponttól való távolság a pesszimizmus vagy az optimizmus mértékét határozza meg. Eszerint az internetezőket az elmúlt tizenkét hónap mindegyékében borúlátó hangulat jellemezte. Az index eddigi maximumát az országgyűlési választások idején érte el, minimumát pedig a gazdasági megszorító csomag részleteinek napvilágra kerülésekor. Júniusban az internetezők 71 százaléka számít pesszimistának, és csupán 22 százalék gondolja úgy, hogy jó irányba mennek a dolgok. Májushoz képest tehát ugyan valamivel csökkent a borúlátók tábora, ám a bizakodóké nem nőtt – az index egy pontos emelkedése a bizonytalanok számának növekedésével magyarázható.

A NetHangulat indx értéke továbbra sem azonos az egyes társadalmi csoportokon belül. A férfiak továbbra is optimistábbak, mint a nők – előbbiek körében 32, utóbbiak körében 26 ponton áll az index –, és még az eddigieknél is feltűnőbb a legidősebbek relatíve bizakodó attitűdje: az ötven év feletti internetezők körében júniusban 42 pontos indexértéket mértünk.

A válaszadók a kutatás során nem csak általánosságban, hanem egyes tényezők szerint lebontva is értékelték az ország jelenlegi és jövőbeli helyzetét. A megkérdezettek az iskolai osztályzatoknak megfelelő ötös skálán külön értékelték a demokrácia működését, a gazdasági helyzetet, az egészségügyi ellátást, a közlekedést, a szociális ellátást és az ország nemzetközi megítélését. Az ország helyzetét kifejező mérőszámok a NetHangulat indexhez hasonlóan egytől százig vehetnek fel értékeket. Középpontnak az 50 tekinthető – az ennél alacsonyabb értékek negatív, a magasabbak pozitív előjelű helyzetértékelést vagy várakozást mutatnak.

Az ország jelenlegi helyzetére vonatkozó index – a főindexhez hasonlóan – szintén 1 pontot nőtt az előző hónaphoz képest, így ez az index jelenleg 28 ponton áll. Az ország helyzetére vonatkozó mérőszám, csakúgy, mint a főindex, augusztusban érte el mélypontját (22 pont), ám már szeptemberben jelentősen nőtt, és sokáig gyakorlatilag változatlan maradt – az utóbbi hónapokban azonban ismét 30 alatti értékeket vesz fel. Júniusban is az egészségügyi ellátással és az ország gazdasági helyzetével voltak leginkább elégedetlenek az internetezők (ötös skálán egyik sem éri el a 2-es átlagot) – de még a legjobbnak ítélt tényező, a demokrácia működése is 2,3-es átlagértéket kapott.

Az ország egy évvel későbbi helyzetére vonatkozó mérőszám szintén 1 ponttal nőtt. A júniusi 31-es érték egyrészt azt mutatja, hogy a netpolgárok továbbra is lényegesen pesszimistábbak a közeljövőt illetően, mint márciusban, amikor relatíve magas, 35-ös értéket mértünk – másrészt viszont továbbra is arra számítanak, hogy egy év múlva a mostani állapotnál jobb lesz a helyzet. Ez az óvatos bizakodás szinte minden hónapban megfigyelhető volt – és a júniusi mérés során is azt tapasztaltuk, hogy az internetezők csak a demokrácia működésében és a szociális helyzetet illetően nem várnak jelentős változást, a többi tényező esetében viszont javulásra számítanak. Leginkább a gazdasági helyzetet illetően várnak pozitív változást, de az egészségüggyel kapcsolatban is bizakodóak – igaz, úgy vélik, 2008 júniusában is az egészségügy lesz a legproblémásabb terület.

A kutatás során az internetezőket arra is megkértük, hogy ötös skálán értékeljék saját jelenlegi és jövőbeli helyzetüket: az anyagi helyzet, a munka (tanulás) és az emberi kapcsolatok tekintetében. Az egyéni helyzetet kifejező mérőszámok a korábbiakhoz hasonlóan egytől százig vehetnek fel értékeket. Középpontnak az 50-es érték tekinthető, amelynél alacsonyabb értékek negatív, a magasabbak pozitív előjelű helyzetértékelést vagy várakozást mutatnak. Az internetezők a vizsgált dimenziók közül emberi kapcsolataikat értékelik a legjobbnak és anyagi helyzetüket a legrosszabbnak. Ez a sorrend a felméréssorozat kezdete óta nem változott.

Az egyén jelenlegi helyzetét mutató index értéke márciusig minden esetben elérte a középpontot jelentő 50-es értéket – áprilisban azonban megszakadt a sorozat, az index értéke 48 pontra csökkent – utána azonban lassú növekedésnek indult, és júniusra ismét elérte az 50 pontot. Az internetezők személyes életükre vonatkozó várakozásai is ugyanakkor nem változtak az egy hónappal ezelőttihez képest – az index 52-es értéke azt mutatja, hogy az ország helyzetében rövidtávon bekövetkező változások – elsősorban anyagi helyzetükben – számukra is érezhetővé válnak majd, ugyanakkor jelentős javulásban továbbra sem bíznak.

Nem csak az indexek, hanem a vizsgált intézmények többségének presztízse sem változott számottevően az elmúlt egy hónapban. Bár néhány esetben egytized-pontos emelkedést figyelhettünk meg, az ilyen mértékű változás nem haladja meg a statisztikai hibahatárt.

Csupán két intézmény esetében regisztráltunk jelentősebb változást – két olyan intézménynél, amelyeknek a bizalmi indexe májusban nagyobb mértékben esett. A civil szervezetek bizalmi indexe 4,5-ről 4,8-re, míg a múlt hónapban csaknem egy egész pontos bizalomvesztést elszenvedő rendőrségé 4-ről 4,6-re nőtt. Úgy tűnik tehát, a rendőrséggel kapcsolatos botrányok elcsendesedése, illetve az elmúlt hetek fejleményei ha teljesen helyre nem is állították, de jelentősen növelték a fegyveres testület iránti bizalmat.

A felmérést az NRC 2007. június 26-30. között végezte 1000 internet-használó online megkérdezésével. Az adatbázist az TNS-NRC InterBus kutatásának offline adataival súlyoztuk, így az a legfontosabb demográfiai ismérvek tekintetében reprezentatív a legalább hetente internetező 18-69 éves magyar lakosságra nézve.