Akik külföldön akarnak szavazni, február 22-ig jelezhették ezt a magyarországi lakhelyük szerint illetékes helyi választási irodán. Csak akik ezt megtették, azok vehetnek részt a referendumon.

Az országon belül, de lakóhelyüktől távol lévők is szavazhatnak, még pedig igazolással. Az igazolással a szavazás napját megelőzően a helyi választási irodában vagy a szavazás napján az igazolással szavazásra kijelölt szavazókörben kérheti névjegyzékbe vételét.

A mozgásukban gátolt szavazópolgárok kérésre mozgóurnával szavazhatnak. Mozgóurna csak írásban kérhető! Mozgóurnát a szavazás napja előtt a helyi választási irodától, a szavazás napján a lakóhelye szerinti szavazatszámláló bizottságtól lehet kérni.

A legtöbb ember, a szavazók túlnyomó többsége a lakóhelye szerinti szavazókörben voksol. Alapszabály: szavazni csak személyesen lehet. Az eljárás elején a szavazatszámláló bizottság megállapítja a szavazni kívánó személyazonosságát és azt, hogy szerepel-e a névjegyzékben (az értesítő bemutatása nem szükséges). A személyazonosság és a lakcím igazolására a következő, magyar hatóság által kiállított, érvényes igazolványok alkalmasak: lakcímet tartalmazó személyazonosító igazolvány ("régi", könyvecske formátumú) vagy személyazonosító igazolvány (kártya formátumú) vagy útlevél vagy 2001. január 1-jét követően kiállított vezetői engedély (kártya formátumú) és mindegyik felsorolt igazolvány mellett a lakcímigazolvány (lakcímkártya).

Ha valami hibázik, nem kell hőbörögni. Mert a jogszabályok szerint vissza kell utasítani azt, aki személyazonosságát és lakcímét nem tudja igazolni, vagy nem szerepel a névjegyzékben. Nagyon fontos, hogy a szavazatszámláló bizottság a névjegyzékbe nem vehet fel választópolgárt.

Ha a szavazásnak nincs akadálya, a szavazatszámláló bizottság átadja a választópolgár részére a szavazólapokat (minden kérdés külön lapon szerepel) és a borítékot. A szavazólapokat a választópolgár jelenlétében kell lebélyegezni. A szavazólapok átvételét a választópolgár a névjegyzéken saját kezű aláírásával igazolja.

A szavazásához szavazófülke áll rendelkezésre. (Ha nincs vagy a választás titkossága nem szavatolható, tegyük szóvá a bizottságnak! Igaz, ilyen az elmúlt választásokon nem történt.) A választópolgár kitölti a szavazólapokat. Érvényesen szavazni csak az egyik válaszra lehet, az alatta elhelyezett körbe tollal írt x vagy + jellel! Egyéb megjelölés, például aláhúzás vagy bekarikázás érvényes szavazatként nem vehető figyelembe, magyarán érvénytelen. Üzentek, vicces megjegyzések vagy rajzok készítését is mellőzzük, mert nehéz helyzetbe hozzuk a szavazatszámlálókat, különösen akkor, ha ezek „belecsúsznak” a körökbe a lapon.

Végezetül a választópolgár a szavazólapokat borítékba teszi, és a borítékot a szavazatszámláló bizottság előtt az urnába helyezi.