Az Európai Roma Jogok Központja (ERRC), a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI) és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezetek a rendelkezésre álló szakértői anyagok, a sértettek és a tanúk meghallgatása, az ügy hivatalos kommunikációja, valamint a nyilvánosságtól elzárt eljárások elemzésének módszerével készítette a jelentést.

Az összegzést ismertetve közölték: a tűzoltóság hozza nyilvánosságra, mi okozta a Pest megyei település cigánysorán február 23-án keletkezett tüzet. A jogvédők továbbra sem értik, a mentősök miért nem ismerték fel azonnal, hogy a 27 éves édesapa és 5 éves kisfia halálát lőtt sérülés okozta. Nem tudni azt sem, mi lett a rendőrségi fegyelmi vizsgálat eredménye. A kormánytól azt várják, hozza nyilvánosságra az illetékes szaktárcáknál folytatott vizsgálati eredményeket.

A rendelkezésükre álló adatok összegzéséből kiderült: a tragédiát követően először a dabasi televízió munkatársai, majd a rendőrség és a tűzoltók érkeztek a helyszínre, a késve megjelenő mentőben pedig nem volt mentőorvos. A tűzoltók annak ellenére, hogy egy benzines kannát és parafa dugós üvegdarabokat találtak a ház közelében, elektromos zárlat miatti tűzről beszéltek, a rendőrség pedig nem vette figyelembe a tanúk elmondását, hogy lövéseket hallottak - az összes bűncselekményre utaló jelet figyelmen kívül hagyták - mondta Pelle Andrea, a TASZ képviselője.

Amikor a család kérésére újra kivonultak a rendőrök, nem zárták le a helyszínt - erre csak Mohácsi Viktória európai parlamenti képviselő megjelenésekor került sor, miután értesítette a Nemzeti Nyomozó Irodát (NNI) -, így szinte az összes bizonyíték megsemmisült. Véleményük szerint nyomkövető kutyákat és légi felderítést is alkalmazni kellett volna, ugyanis a havazás miatt meg lehetett volna állapítani, hogy a támadók milyen irányba menekültek el, és legalább 100 méteres körzetben le kellett volna zárni a környéket. Pelle Andrea katonai bűncselekménynek nevezte, hogy az egyik helyszínelő rendőr belevizelt egy olyan lábnyomba, amely valószínűleg a támadóé volt, és azt állította, hogy a ház közelében talált lőszerhüvelyeket maguk a sértettek rakták oda.

Két hónap elteltével ma sem tudni, mi okozta a tüzet, hogy az elrendelt fegyelmi vizsgálatnak mi lett az eredménye.

A mentőszolgálattól arra várnak választ, miért nem vetkőztették le a kiérkezésükkor már elhunytakat, hogy megállapítsák a sérüléseket, és miért nem volt mentőorvos az autókban.

Udvari Márton, a NEKI képviselője úgy fogalmazott: minden eljáró hatóság vétett hibát, és a jelentés elkészítésével az a céljuk, hogy felhívják a közvélemény és a hatóságok figyelmét. Azt is szeretnék megtudni, hogy a tragédia után elrendelt mentős- és rendőrségi továbbképzésre, új szemléletű eljárás bevezetésére sor került-e.

Követelik, hogy a rendőrség egy világos elkövetői profilt hozzon nyilvánosságra, és a nyomozásnak legyen része a rasszista motiváció feltárása. Pelle Andrea kijelentette: az NNI által vizsgált, romák elleni támadás ügyében kimondható, etnikai indíttatásból követték el. A jogvédő úgy véli, amennyiben a hatóságok tovább hallgatnak, a romák joggal érezhetik úgy, a rendőrség nem védi meg őket, ezért nem törvényes eszközökkel fogják megvédeni magukat, aminek beláthatatlan következményei lehetnek. 

A jogvédő szervezetek jelentésüket elküldték az egészségügyi, a rendészeti, az önkormányzati tárcának, valamint a Miniszterelnöki Hivatalnak és az országos rendőrfőkapitánynak. 
    
Tatárszentgyörgyön február 23-ára virradóra lőtték agyon ismeretlenek a feltehetően Molotov-koktéltól kigyulladt házukból menekülő Csorba Róbertet és kisfiát, 6 éves kislánya a lövések következtében súlyosan megsérült. A hatóságok először füstmérgezésként állapították meg a halál okát, a tüzet pedig elektromos zárlatnak minősítették.

Kép a temetésről © Stiller Ákos